136898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pépalakú féltermékek előállítására műanyagokból és lágyítószerekből

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. OliSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.898. SZÁM 39. b. 16-27. OSZTÁLY — D—5781. ALAPSZÁM Eljárás pépalakú féltermékek előállítására műanyagokból és lágyítószerekből Dynamit-Akcien-Gesellschait, vormals, Alfred Nobel & Co. Troisdorf (Németország). A bejelentés napja: 1943. évi április hó 10. Németországi elsőbbsége: Í942. évi április hó 16. A találmány eljárás tésztaszerű, a műanyagiparban pasztáknak nevezett féltermékek előállítására termoplaszt műanyagokból és folyós lágyítószerekből. Áz ilyen nena zselatinált, közönséges hőmérsékleten önthető vagy tömhető íéltermékek sokszor kedvezőbbek az alakítás céljaira a hengerekkel előzselatinált masszáknál. E pasztákat eddig úgy álltíották elő, hogy öszszetevő anyagok morzsalékos masszát alkotó, alacsony hőmérsékleten tetszőleges keverőgépekkel készített előkeverékét benső (finom) továbbkeverés, homogenizálás- és folyósítás céljából festékeidörzsölő hengerre vagy más, tésztaszerű masszák készítésére alkalmas eldörzsölőszerkezetbe vezették. Az- ilyen gépek teljesítő képessége azonban a kis rétegvastagság miatt kicsiny. Továbbá ezek az előkészítő eljárások sok időt és energiát igényelnek, mert a keverékeket többször és jelentékeny nyomás alatt kell eldörzsölni. Nehézséget jelent a súrlódási meleg hatása is a henger által továbbított vékony rétegre, mert a meleg hatásra zselatinálódó keverék konzisztenciája tekintetében természetesen melegre igen érzékeny. E hátrányokat a találmány szerint úgy kerüljük el, hogy a tetszőleges keverőgéppel előállított morzsalékos keveréket nyomással szájnyílásokon átsajtoljuk. Szétdörzsölő szerkezet helyett tehát célszerűen szűk szájcsőrendszert használunk, azzal a nem várt hatással, hogy a már egyszer átsajtolással elért homogenizáló, finomkeverő és folyósító hatás megfelel többszöri hengereken történő eldörzsölésnek. Ez a nem várt hatás az egymásután következő, a masszának kicsi körzetben bekövetkező elkeveredését kísérő torlódásokkal és gyorsításokkal magyarázható, amelyeket az anyagok a száj csövekbe lépve, valamint azok belsejében a szűkített keresztmetszetben való turbulens áramlás folytán szenvednek. A leírt eljárás jó hatásfokán kívül, a legkisebbre' csökkenti a súrlódási meleg káros hatását a pépek állagára, mert a massza csak a szájcsövön való áthaladás rövid idejére, vékony rétegben van kitéve súrlódásnak. Az új eljárás foganatosítására minden olyan berendezés alkalmas, amelynek az előkeverékét befogadó, száj csőrendszerrel határolt terét nyomás alá lehet helyezni. Ez a rendszer például egy vagy több, egymás mögött elrendezett lyuggatott lapból állhat, vagy pedig célszerűen lyuggatott lapokkal megtámasztott drót- vagy textilszövetből. Egy berendezésben esetleg több ilyen száj csőrendszer egymás után is elrendezhető. A nyomás pl. dugattyúra ható folyadéknyomással létesíthető úgy, mint a celluloidgyártásban tisztítósajtóként ismeretes szalagsajtóknál. Lehet az anyagot csigasajtóval is a sajtolás helyére szállítani és egyben nyomás alá helyezni; vagy pedig gázzal is kifejthető a nyomás a masszával telt, megfelelően kialakított edényre. A massza szabadon léphet ki a szájnyílások mögött, de olyan szerkezetbe is vezethető, amely a kész masszát azonnal a felhasználás helyére, pl. formákba továbbítja. Azt találtuk, hogy általában a morzsalékos előkeverék egyszerű átsajtolásával megfelelő homogén és folyékony pépet kapunk. Többszöri sajtolással különlegesen nagy igények kielégítésére még messzebbmenő homogenizálás érhető el; ezenkívül a többszöri sajtolás meghatározott folyékonyság beállítására alkalmas. Nagy töltőanyag-tartalom esetén ennek egyenletes elosztására szükséges is. Az eljárás minden olyan nyersen poralakú műanyaghoz használható, amely magasabb hőmérsékleteken folyós lágyítószerekkel gumivagy bőrszerű állagúvá zselatinálódik. Főleg a vinilcsoportot, esetleg helyettesítve, tartalmazó kiindulási anyagok vegyületei jönnek tekintetbe, továbbá szuperpolikondenzátumok kétbázisú savakból és diamidokból, ül. aminokarbonsavakból. Lágyítószerekként a szokásos, pl. ftálsav- vagy foszforsavésztert, helyettesített aromás szénhidrogéneket, aromás szulfonamido-