136850. lajstromszámú szabadalom • Elülső végén reteszelő zár gépfegyverekhez

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.850. SZÁM 72. h. OSZTÁLY —• G—9767. ALAPSZÁM Elülső végén reteszelő zár gépfegyverekhez Johannes Grossfuss, Metall- und Lackierwaren fabrik, Döbeln i. Sa. A bejelentés napja: 1943. június 22, A 620—940, M. E. sz.r. alapján megállapított Gépfegyverek és hasonló fegyverek tűzsebes­ségét mindinkább fokozni törekesznek. A lövés pontosságának, biztosítása és a meghibásodás, különösén a csütörtökös helyzetek elkerülése végett szükséges, hogy a fegyver valamennyi alkatrésze, különösen azonban a nagymérték­ben igénybevett zár. egyenletesen kopjanak. Oly záraknál, amelyek elülső végükkel reteszel­nek és amelyeik gépfegyverek tömeggyártását egyszerűségük és biztos üzemük következtében megkönnyítik, a gyártás el nern kerülhető pon­tatlanságai következtében a ieteszelő elemek kölcsönös helyzete az előírásostól eltérhet, ami egyoldalú igénybevételeket okoz. így például előfordulhat, hogy a reteszelő csapok a závárzat fejében, illetőleg a cső reteszelő tagjában elülső és hátulsó pihenőikre különböző nyomásokat fejtenek ki. Az is előfordulhat, hogy a zár vezetékében a cső reteszelő tagjával szemben részarány talán helyzetű. így a cső tengelye a zár tengelyével kis szöget zárhat be. Két vagy több ilyen pon­tatlanság egyidejűleg is jelentkezhet. Bármily kicsinyek is ezek az eltérések, a rendkívül rövid emelőkarokon visszalökés közben tekintélyes erők léphetnek fel. így például előfordulhat, hogy a zár nyugal­mi helyzete a reteszelt állapotban nem egyezik meg azzal a helyzettel, amelyet a zárnak kilö­véskor a gáznyomás hatása alatt el kell foglal­nia. A reteszelő elemek közötti mindennemű egyoldalú játék lövéskor lökéseket okoz. Mivel a zár hosszirányú mérete általában a reteszelő szerkezet alapszélességének sokszorosa, a tömeggyártás következtében az előírásos mé­retektől eltérő méretek módosítása, tehát a ta­goknak az előírásos helyzetbe való állítása köz­ben az egész zártest oldalirányban ütésszerű mozgást végez. Fnnek megfelelően a zártest tömegtehetetlen­németországi elsőbbsége: 1940. november 22. sége következtében, a kiegyenlítő mozgás kez­detén, az a reteszelő elem, amely az előírásos helyzettől a legkisebb mértékben tér el, túlter­helés alatt áll. A találmány értelmében mind e pontatlansá­gok káros hatása egyetlen szerkezeti fogással szüntethető meg. Evégből a találmány értelmé­ben a závárzat rövid fejének elülső végén játé­kot okozó járulékos közt hagyunk szabadon ak­ként, hogy a závárzat feje és a fejben ágyazott, illetőleg azzal együttműködő alkatrészek beáll­hatnak abba a helyzetbe/amelyben a terhelés­ben egyenletesen vesznek részt anélkül, hogy eközben a zár többi tömegét járulékosan moz­gatni kellene. A találmány lényege abban van, hogy a závárzat feje a zár házával minden­irányú kismértékű mozgásszabadság biztosításá­van összekötve. A találmány értelmében to­vábbá az ütőszeget előnyösen két részből ké­szítjük és az ütőszeg csúcsát az ütőszeg testével úgy kötjük össze, hogy a csúcs as ütőszeg testé­vei szemben minden irányban kis mértékben elmozdulhat. Ismeretesek olyan gépfegyverek, melyeknek kétrészű záruk van. Ezeket a zárakat azonban úgy osztották meg, hogy mindkét rész hossz­irányban egymással szemben volt vezetve. Evég­ből például úgy jártak el, hogy hüvelyt henge­ren eítolhatóan rendeztek el, vagy négyszögle­tes keresztmetszet esetén hasábot keretalakú köpennyel egész hossza mentén körülvettek. Az ilyen megoldás az oldalirányú mozgásszabadsá­got teljesen kizárta. Ezzel ellentétben a találmánynál az elülső vé­gével reteszelő zárat hosszirányban úgy osztot­tuk meg, hogy a závárzat rövidebb feje a zártest többi hosszabb részével mozgatható kapcsolat útján van összekötve. A találmány lényege tehát abban van, hogy a zárat szorosan a reteszelő elemek mögött osz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom