136850. lajstromszámú szabadalom • Elülső végén reteszelő zár gépfegyverekhez

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.850. SZÁM 72. h. OSZTÁLY —• G—9767. ALAPSZÁM Elülső végén reteszelő zár gépfegyverekhez Johannes Grossfuss, Metall- und Lackierwaren fabrik, Döbeln i. Sa. A bejelentés napja: 1943. június 22, A 620—940, M. E. sz.r. alapján megállapított Gépfegyverek és hasonló fegyverek tűzsebességét mindinkább fokozni törekesznek. A lövés pontosságának, biztosítása és a meghibásodás, különösén a csütörtökös helyzetek elkerülése végett szükséges, hogy a fegyver valamennyi alkatrésze, különösen azonban a nagymértékben igénybevett zár. egyenletesen kopjanak. Oly záraknál, amelyek elülső végükkel reteszelnek és amelyeik gépfegyverek tömeggyártását egyszerűségük és biztos üzemük következtében megkönnyítik, a gyártás el nern kerülhető pontatlanságai következtében a ieteszelő elemek kölcsönös helyzete az előírásostól eltérhet, ami egyoldalú igénybevételeket okoz. így például előfordulhat, hogy a reteszelő csapok a závárzat fejében, illetőleg a cső reteszelő tagjában elülső és hátulsó pihenőikre különböző nyomásokat fejtenek ki. Az is előfordulhat, hogy a zár vezetékében a cső reteszelő tagjával szemben részarány talán helyzetű. így a cső tengelye a zár tengelyével kis szöget zárhat be. Két vagy több ilyen pontatlanság egyidejűleg is jelentkezhet. Bármily kicsinyek is ezek az eltérések, a rendkívül rövid emelőkarokon visszalökés közben tekintélyes erők léphetnek fel. így például előfordulhat, hogy a zár nyugalmi helyzete a reteszelt állapotban nem egyezik meg azzal a helyzettel, amelyet a zárnak kilövéskor a gáznyomás hatása alatt el kell foglalnia. A reteszelő elemek közötti mindennemű egyoldalú játék lövéskor lökéseket okoz. Mivel a zár hosszirányú mérete általában a reteszelő szerkezet alapszélességének sokszorosa, a tömeggyártás következtében az előírásos méretektől eltérő méretek módosítása, tehát a tagoknak az előírásos helyzetbe való állítása közben az egész zártest oldalirányban ütésszerű mozgást végez. Fnnek megfelelően a zártest tömegtehetetlennémetországi elsőbbsége: 1940. november 22. sége következtében, a kiegyenlítő mozgás kezdetén, az a reteszelő elem, amely az előírásos helyzettől a legkisebb mértékben tér el, túlterhelés alatt áll. A találmány értelmében mind e pontatlanságok káros hatása egyetlen szerkezeti fogással szüntethető meg. Evégből a találmány értelmében a závárzat rövid fejének elülső végén játékot okozó járulékos közt hagyunk szabadon akként, hogy a závárzat feje és a fejben ágyazott, illetőleg azzal együttműködő alkatrészek beállhatnak abba a helyzetbe/amelyben a terhelésben egyenletesen vesznek részt anélkül, hogy eközben a zár többi tömegét járulékosan mozgatni kellene. A találmány lényege abban van, hogy a závárzat feje a zár házával mindenirányú kismértékű mozgásszabadság biztosításávan összekötve. A találmány értelmében továbbá az ütőszeget előnyösen két részből készítjük és az ütőszeg csúcsát az ütőszeg testével úgy kötjük össze, hogy a csúcs as ütőszeg testévei szemben minden irányban kis mértékben elmozdulhat. Ismeretesek olyan gépfegyverek, melyeknek kétrészű záruk van. Ezeket a zárakat azonban úgy osztották meg, hogy mindkét rész hosszirányban egymással szemben volt vezetve. Evégből például úgy jártak el, hogy hüvelyt hengeren eítolhatóan rendeztek el, vagy négyszögletes keresztmetszet esetén hasábot keretalakú köpennyel egész hossza mentén körülvettek. Az ilyen megoldás az oldalirányú mozgásszabadságot teljesen kizárta. Ezzel ellentétben a találmánynál az elülső végével reteszelő zárat hosszirányban úgy osztottuk meg, hogy a závárzat rövidebb feje a zártest többi hosszabb részével mozgatható kapcsolat útján van összekötve. A találmány lényege tehát abban van, hogy a zárat szorosan a reteszelő elemek mögött osz-