136846. lajstromszámú szabadalom • Épület belsejében elrendezett, elsötétítő berendezés, különösen keresztmetszetben fűrészfogalakú tetőkhöz

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.846. SZÁM 34. e. 10—19. OSZTÁLY -•- E- 5936. ALAPSZÁM Épület belsejében elrendezett, elsötétítő berendezés, különösen keresztmetszetben fűrészfogalakú tetőkhöz J. Eberspácher cég, Essíingen/N. A bejelentés napja: 1943. július 23. Németországi elsőbbsége: 1942. augusztus 1. Épületek, különösen metszetben fürészfog­alakú tetővel szerkesztett épületek belsejében oly elsötétítő berendezéseket szoktak alkalmaz­ni, melyeknek vízszintes tengelyek körül lenget­hetően ágyazott, ernyőző csappantyúik vannak. Súlyvonalaik mentén a tengelyen forgathatóan ágyazott, ezek az elsötétítő csappantyúk, a ten­gely végén elrendezett futógörgők közvetítésé­vel, egyenként, lényegében vízszintes helyzetű síneken tolhatók el. A csappantyúk vezetéséhez különböző kivitelű lengethető vezetőrudakat szoktak alkalmazni. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél a tető héjazatának különleges kivitelére tekintettel, például ívelt héjazatoknál, oly vezetőrudakat is alkalmaztak, melyeknek csuklópontja a vezető­sín alatt van és a csappantyú alsó végén van megerősítve. Metszetben fűrészfogalakú, oly tetőknél, ame­lyek a normális tetőktől abban különböznek, hogy a gerincnél fekvő szög a 60° és 30° alatt hajló tető oldalak között le van kerekítve, kitűnt, hogy az elsősorban említett kivitel esetén a ve­zetőkar csuklópontja a héjazatba esnék. Ez a pont ugyan a csuklóponthoz tartozó kör men­tén eltolható volna, de könnyen megállapítható, hogy ily módon igen kedvezőtlen szerkezethez jutunk, mert a csuklópont messze a tető alá es­nék. Ez különösen akkor hat zavaróan, ha a met­szetben fűrészfogalakú tető alacsony. A másodsorban említett kivitelnél, tehát ami­kor a vezetőkar a csappantyú alsó végén támad, a vezetőkar csuklópontja még mélyebbre esik a tető alá. A találmány célja a fent említett vezetőkarok kiküszöbölése. Evégből, -a. találmány értelmé­ben, a sínen eltolható csappantyúk mindkét vé­gén oly vezetőgörgőket alkalmazunk, melyek csúsztató síneken akként vannak vezetve, hogy először a csappantyú alsó éle mentén elrendezett csúszógörgő mozdul el, az ahhoz tartozó csúszó­sín en és abban a pillanatban, amikor a hozzá­tartozó csúszósínt elhagyja, a csappantyú felső végén lévő csúszógörgő a hozzátartozó csúszó­sínre fut. Hogy a csúszósínek alakja a harántirányú, il­letőleg vízszintes futósínek alakjának a lehtőség szerint megfeleljen, a találmány értelmében cél­szerű, ha zárt helyzetben az alsó csúszógörgő az ahhoz tartozó csúszósín legalsó pontján, nyitott helyzetben a felső csúszógörgő az ahhoz tartozó csúszósín pontján van. Hogy az ernyőző csappantyú az át nem látszó, rendszerint 30" alatt hajló fedéloldalhoz a lehe­tőség szerint közel essék, a találmány értelmé­ben a felső csúszósínt, legalábbis annak vízszin­tes szakaszát, az ernyőző csappantyú futótenge­lye felett rendezzük el. Hogy az ablak tömítet­ten legyen zárva és hogy az ernyőző csappantyú a belső tér felé mindig ugyanazt az oldalát for­dítsa, az alsó csúszósínt, amely az ablak oldalán van, egész hosszában a csappantyú tengelye alatt tartjuk. A rajzban a találmány szerinti kivitelt ismert kivitellel összehasonlítva tüntettük fel. Az 1. ábra az ismert megoldás metszete, a 2. ábra a találmány szerinti megoldás metszete. Metszetben fűrészfogalakú tetőnél a gerincen fekvő szög a rajzban feltüntetett módon le van kerekítve. Az 1 sínen a 2 árnyékoló csappantyú a 4 tengelyén elrendezett 3 görgőkkel eltolható. Az ismert megoldásnál alkalmazott emelőkar ese­tében a kar helytálló csuklópontja az 5 körön feküdnék, a csukló tehát vagy a 6 helyen a fal­ba, amint ezt a rajzon szaggatott vonalakkal áb­rázoltuk, vagy pedig a 7 helyre, tehát mélyen a tető alá esnék, amint ezt a rajzban eredmény­vonallal tüntettük fel. Mivel az ilyen fűrészfog­alakú tetők rendszerint alacsonyak, a csuklónak a 7 pontban való elhelyezése nem engedhető meg. Hasonló az eset, ha a második ismert ja­vaslat szerint járunk el, amikor a vezetőkar csuklópontja a csappantyú alsó 8 pontjában van, mert a 9 csuklópont ez esetben a 9 helyre, te­hát még mélyebbre esnék, amint azt a rajzban pontozott vonalakkal ábrázoltuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom