136787. lajstromszámú szabadalom • Öntőkészülék kivül-belül körülöntött csapágytestek számára

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.787. SZÁM 31. c. 10-25. OSZTÁLY - S-19.711. ALAPSZÁM Öntökészülék kivül-belül körülöntött csapájgytestek számára Admos Bleibronze Dr. Springorum & Co. K. G., Berlin-Oberschöneweide. A bejelentés napja: 1943. október 27. Németországi elsőbbsége: 1942. december 30. Kívül és belül körülöntött csapágyak előállítására ismeretes oly eljárás, melyben a nyers acéldarabot ólombronzzal minden oldaláról körülöntjük. Ily eljárást például a 651234. számú német szabadalmi leírás ír le. A körülöntött nyersdarabokat esztergapadon szokásos megmunkálni mindaddig, míg mindkét oldalon, azaz kívül és belül, aránylag vékony, kb. fél mm-es csúszóréteg marad. Ez a osúszóréteg lehetőleg egyenlő vastag kell, hogy legyen. A leesztergályozáskor ennek folytán a nyersdarab felületéből kell kiindulnunk. Minthogy a nyersdarab körülöntése után teljesen be van ágyazva, a megmunkálást oly módon kell végezni, hogy először szabaddá tesszük a felületeket, hogy ily módon megkapjuk a kiinduló felületet a készremunkáláshoz a központosítás számára. A nyersdarabnak ez a keresése meglehetősen nehéz művelet, ami munkaidőben sokszor többszörösét jelenti az előállítás költségének. Azt találtuk már most, hogy az utó- és készremunkálást lényegesen azzal egyszerűsíthetjük meg, hogy a nyersacéldarabot a kokillában pontosan beszabályozva helyezzük a bronzkiöntésbe. E célra a találmány szerint öntőkészüléket használunk, melyhek központosító eszközei vannak. A találmányt a mellékelt rajz kapcsán magyarázzuk meg közelebbről. Az 1—3. ábra oly kokillák kiviteli alakja, melyeknél az acélcsészét behelyezéskor központosítjuk. A 4. ábra szerint a nyersacéldarabnak van központosító készüléke. Az 5. ábra oly kiviteli alak, amelyben úgy az acélcsészét, mint a behelyezhető tüskét központosítjuk egymáshoz képest. Az ábrákban—a— a kokillát jelöli, —b— a magfenéket, amelyre a —c— nyersdarabot helyezzük. Az 1. ábra szerint a —b— magfenéknek három vagy négy központosító —d— pofája van. A 2. ábra szerint az —e— központosító pofák nincsenek szilárdan összekötve a —b— magfenékkel, hanem különálló darabokként vannak elrendezve. ' A 3. ábra szerinti kiviteli alakban az —a— kokilla falának behelyezhető —f— központosítópeckei vannak, amelyek keresztülnyúló végükkel a —c— nyersacéldarabot pontosan középhelyzetében tartják. A 4. ábra szerint a —c— nyersdarab vállaira a —g— és a —h— bádoggyűrűk vannak helyezve. E gyűrűk egyikének vagy mindkét gyűrűnek lehajtott —i— bádogsapkája van, amelyek a kokillafaltól való távolságnak megfelelően vannak méretezve és a nyersdarabot központosítják. Az 5. ábra szerinti kiviteli alakban a behelyezett —c— nyersdarabot a kokillára helyezett —k— betétgyűrű központosítja. További —1— betétgyűrű a magot központosítja. Az ábrázolt öntőkészülékekkel pontosan központosított ráöntéseket tudunk előállítani, miáltal úgy anyagmegtakarítást, mint a készremunkálás egyszerűsítését érjük el. A 4. ábra szerinti ráhelyezett gyűrűk alkalmazásának az az előnye, hogy nem kerül a vállf elületekre ráöntés, ami adott esetben a további megmunkálást szintén megkönnyíti. Szabadalmi igénypontok: 1. Öntőkészülék kívül-belül körülöntött csapágycsészék előállítására, melyre a kiöntendő nyersdarabot a kokillában központosító eszközök a jellemzők. 2. Az 1. igénypont szerinti öntőkészülék kiviteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy a kokilla magfenekének három központosító pofája van. 3. Az 1. igénypont szerinti öntőkészülék kiviteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy a nyersdarabra helyezendő felületi gyűrűknek központosító peíemük van. 4. Az 1. igénypont szerinti öntőkészülék kiviteli alakja, amelyre a kokillára helyezendő, a nyersdarabot központosító, kimarással vagy toldatokkal bíró (k) betétgyűrű (lásd az 5. ábrát) és az öntőmagot központosító további (1) betétgyűrű a jellemző. (2 rajz) A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1943. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre