136777. lajstromszámú szabadalom • Csomagolódoboz, különösen élelmiszerekhez

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.777. SZÁM 81. c. 20—27. OSZTÁLY — N—3815: ALAPSZÁM Csomagolódoboz, különösen élelmiszerekhez Heinrich Nikolaus G. m. b. H. cég, Kempten A bejelentés napja: 1943. március 18. Németországi elsőbbsége: 1942. március 9. (a 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján megállapítva.) A találmány csomagolódoboz, melynek tartalmát ismert módon két különböző anyagú burkolat veszi' körül, ti. egy külső kartondoboz és egy belső tarisznya, vagy belső bélés, melynek anyaga nagyértékű, pl. a levegőt, a vizet és a nedvességet át nem bocsátó fólia. A csomagolás élelmiszerhez, elsősorban olyan élelmiszerhez van szánva, amelyet fagyasztással tartóssá kívánunk tenni. A csomagolásnak már ismert kiviteli alakjában a hajtogatással előállított doboz oldalfalait a fenékrészről felhajlítjuk, miközben ezek a sarkokon résmentes, behajlítandó háromszögekkel egymással összekötve maradnak; egy, a lapos karton kivágásra helyezett fólia lap, amelyet a kartonnal együtt hajtogatunk, alkotja a belső tarisznyát, ill. bélést. Az eddig ismert ilyfajta csomagolások hátránya, 'hogy a belső tarisznya a záróhelyeken nem felér meg ama követelményeknek, amelyeket a belső tarisznya a, többi helyen biztosít. Az ismert kivitelekben ti. a csomagolás lezárásakor is közösen hajtogatjuk a kivágott kartont a belső béléssel. A záróhely ennek következtében csak durva megközelítéssel nem ereszti át a levegőt és a vizet. Szállítás alatt tehát ügyelni kell arra, hogy az elzáróhely felül maradion oly célból, hogy folyadéktartalom esetén megakadályozzuk ennek részleges kifolyását. Huzamosabb raktározási idő esetén ugyancsak zavarólag hat a záróhely áteresztőképessége. A találmány feladata az említett hátrányoknak a kiküszöbölése. Ezért a találmánjf szerint a csomagolást a következő módon alakítjuk ki. A fólia kivágást a belső béléshez akként mjéretezzük, hogy a dobozszél fölé kinyúló résszela töltőnyílás fölött elzárást létesíthetünk a hőnek és nyomásnak a varrathelyekre gyakorolt behatásával. Az elzárásnak ezt az alakját emellett kizárólag a belső tarisznyán (belső bélésen) alkalmazzuk. E célból a belső kivágott darabot, vagy legalább is ennek külső szélét hőképlékeny anyagból állítjuk elő, vagy pedig hőképlékeny anyaggal vonjuk be. A kartondobozt, mint olyat a belső tarisznya lezárása után, más, magában véve ismert módon zárjuk el, pl. zárófedő ráhelyezésével. A találmány további részletei a rajzból vehetők ki, amelyben a doboz egy kiviteli példáját vázlatosan szemléltetjük távlati ábrázolásban. Az 1. ábra "a külső doboznak magában véve ismert szabását mutatja, a 2. ábra a töltésre kész belső béléssel ellátott kartondoboz egyik sarkát mutatja, a 3. ábra a töltésre kész doboz teljes nézete, a hozzátartozó kartonfödél nélkül. Ha az 1. ábra szerinti —a— kivágott kartondarabra a levegőt, a vizet és a nedvességet át nem bocsátó —b— fóliát helyezzük és mindkét részt közösen egy munkamenetben az 1. ábrában jelzett hajtogatási vonalak szerint hajtogatjuk és állítjuk fel, akkor a 2. ábra szerinti sarokkialakítást kapjuk. A felállításnak ez a módja minden további nélkül megengedi folyékony vagy nedves tartalomnak a betöltését, mert a belső tarisznya egészen a széléig rés- és hézagmentes, tehát folyadékkal szemben is tömítő. A belső tarisznyának belső széle a hossz- és keresztfalak mentén csak azért nincs egyforma magasságban ábrázolva, hogy a részek egymáshoz viszonyított helyzete könnyebben legyen felismerhető. Hogyha a találmány szerint a belső tarisznyának a szabását, vagy pedig legalább is annak külső szélét hőképlékeny anyagól állítjuk elő, vagy pedig hőképlékeny réteggel vonjuk be, akkor minden további nélkül lehetővé válik magát a belső tarisznyát, a tartalomnak a betöltőnyílásoH át való betöltése után hőnek és nyomásnak a varrathelyekre való behatásával elzárni. A varratsávot behajthatjuk az elzárósíkba és a dobozt borítófedéllel zárhatjuk el. A felállított doboznak a betöltött tartalom nyomásával való nem szándékolt felnyitását célszerűen azzal akadályozzuk meg, hogy felállításkor a sarokrészeket külső oldalukon kölcsönösen egymáshoz ragasztjuk. Hogyha a belső tarisznyát hőképlékeny anyagból állítjuk elő, akkor ezt a ragasztást legegyszerűbb módon úgy vihetjük keresztül, hogy a sarokhajlításokat hő- és nyomás hatásának teszszük ki, "miáltal a ragasztás magától következik' be.