136673. lajstromszámú szabadalom • Szíjváltóberendezés

Megjelent: 1955. október hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.673. SZÁM. 47. d. 17-21. OSZTÁLY — N-3372. ALAPSZÁM Szíj vál tóberéndezés Lugossy Géza József és Fivére Krolupper-féle vasúti jelzőlámpa és fémárugyár r. t. cég, Budapest, mint Nádai Sándor oki. gépészmérnök, Budapest és Stern József, a brünni műegyetem gépészmér­nöke, Budapest, jogutódja. A bejelentés napja: 1938. november 22. A hajtószíjat az egyik szíjtárcsáról egy szomszé­dos másik szíj tárcsára átváltó eddig használatos be­rendezéseknek közös hátránya az, hogy a szíjak széleit — különösen gumiszíjak esetén — erősen rongálták. E berendezések ugyanis azt az erőt, amely a szíjnak az egyik tárcsáról a másikra való áttolásához, szükséges, a szíj élére fejtették ki, ami­ért is a gyorsan futó szíj élén fellépő .súrlódás a szíjat hamar elkoptatta, kirojtosította, vagyis végeredményben használhatatlanná tette. Készítet­tek ugyan már olyan szíj váltószerkezeteket is, amelyeknél — a súrlódás csökkentése céljából — forgástestek érintkeznek a' szíj szélével, de ezek a szerkezetek is tönkreteszik a szíj élét, mert az erőhatást ezek is csak a szíj keskeny élf elületére fejtik ki. Gumiszíjak peremét ezért egyes esetek-, ben ellenállóképes anyagú, például kemény bőr­ből vagy fémből való burkolattal látták el, de az ilyen burkolattal ellátott szíjak élettartama sem volt megfelelő, ezenkívül pedig e szíjjal más hát­rányok is jártak. A fenti hibák kiküszöbölésére javasoltak már olyan szíjváltóberendezéseket is, amelyek a szíj­' váltáshoz szükséges erőhatást nem a szíj élére fej­tik ki. E berendezések szíjváltószervei azonban állandó érintkezésben álltak a szíjjal, vagyis ál­landóan koptak és állandóan fogyasztottak energi­át és/vagy e szíjváltószerveket a szíjváltáskor el kellett lengetni.' Az utóbbi körülmény azért hát­rányos, mert a gyakorlatban használatos szíjváltó­szerveket, megfelelő rudazat útján, egyenes vona­lú, a szíj futásának irányára harántirányú eltolás^ sal működtették, a szóbanforgó javasolt szíjváltó­berendezések szíjváltószervei tehát nero voltak az eddigiekhez hasonló rudazattal működtethetők. Ezekre az okokra, valamint a szóbanforgó javasolt berendezések terjedelmes és bonyolult voltára ve­zethető vissza az, hogy azok a gyakorlatban nem tudtak elterjedni. A találmány a fenti hátrányokat mind kiküszö­böli. A találmányt a szíjváltó rudazatában forgat­hatóan ágyazott, a szíj közepe felé csökkenő átmé­rőjű egy vagy több olyan forgástest jellemzi, amely úgy van a szíjhoz képest elhelyezve, hogy a szíjjal rendes üzem közben ne érintkezzék, de a szíj futásának irányára harántirányú eltolásakor a szíjjal érintkezésbe jusson és a futófelületével rá felfutó szíjat kihajlítsa. A szíjváltás ennek foly­tán a szíj futófelületére gyakorolt erőhatás követ­keztében jön létre, a szíj élét viszont semmiféle erőhatás nem éri, és így a szíj nincs az időelőtti tönkremenésnek kitéve. Tekintettel továbbá arra, hogy a szíjváltást a találmány tárgyánál a szíj­váltószervek egyenesvonalú eltolása útján kell vé­gezni és hogy ezek rendes üzem közben nem érintkeznek a szíjjal, elkerüljük az ellengetendő szíjváltószerveket, valamint a szíjjal állandó kap­csolatban futó szíj váltószerveket tartalmazó ismert berendezések fentemlített hátrányait. A találmány egy előnyös foganatosítási alakja esetében a szíjváltószerveket két kúpos forgástest alkotja, amelyek- úgy vannak elhelyezve, hogy csúcsaik a szíj hosszanti szimmetriasíkja felé irá­nyulnak. A szíj váltószervekként alkalmazott forgástestek meridiángörbéje az egyenestől eltérő alakú is le­het. Egyenes alkotójú kúpok helyett tehát például olyan görbevonallal határolt forgástesteket, vagy egyetlen olyan forgástestet is alkalmazhatunk, me­lyeknek, illetve melynek átmérői — .mindkét ol­dal felől — a szíj hosszanti szimmetriasíkja felé csökkennek. Ha az ilyesfajta szíj váltóberendezést úgy helyez­zük el, hogy íorgástestei a szíj hosszanti szim­metriasíkjához képesti harántirányú eltolásukkor érintkezésbe kerüljenek a szíjjal, és a forgásteste­ket az említett értelemben eltoljuk,' úgy a szíj futófelülete az eltolás folyamán felfut az egyik forgástest palástfelületére. E palástfelület —• amely a szíj felfutásának irányában növekvő át­mérőjű — a forgástest további eltolása közben a szíj futófelületére olyan erőhatást fejt ki, amely egyrészt a szíjat kifelé hajlítja, másrészt pedig a szíjat oldalirányban eltolja. A szíjat ezáltal a kí­vánt módon az egyik szíj tárcsáról a másikra tol­hatjuk. A mozgásban levő szíj eltolását igen könnyen, kis erőkifejtéssel végezhetjük, mert a szíjnak csak kis szélességű 'darabja fut fel a. for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom