136664. lajstromszámú szabadalom • Mozgatható gát

Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ZABADALMIX_E.IRA, 136.664. SZÁM. f ^ 84. a. OSZTÁLY. - 1-4593. ALAPSZÁM. Mozgatható gát Dr. Jermar Frantisek mérnök, Zlin. \ A bejelentés napja: 1943. február 4. i Csehországi elsőbbsége: 1940. május 11. A találmány mozgatható gát egy vagy két, alsó széle körül billenthető, olyan csapótáblával, amely ill. amelyek felső szélükkel fel-alá mozgatható tá­•masztótestre támaszkodnak. -A találmány szerint a támasztótest függélyesen mozgatható, sík vagy tetszőleges görbe felületű gátkorona-toldatként van kialakítva. A toldat — célszerűen — kétoldalt a parti pillérekben függé­lyesen vezetett pajzsokkal függ össze úgy, hogy a vízkorona nem tér ki a függélyes síkból. A gát lesüliyesztet helyzetében a csapótáblák a támasz­tótestet fele-fele részben elfedik, duzzasztó hely­zetben pedig a támasztótest felülemelkedik a csa­pótáblák felső szélén úgy, hogy a tulajdonképpeni átbukó koronát alkotja. - A találmány célja a táblás, csapótáblás és hid­rosztatikai gátak előnyeinek egyesítése olyan gát­elemek alkalmazásával, melyek egybeépítésével az eddigi gátrendszerek hátrányait elhárítjuk. Táblás gátaknál a vízállást, előnyösen, átbukás­sal lehet szabályozni, főleg, ha a duzzasztótest ma­gassági irányban meg van osztva. Hátrány a • költ­séges emelőberendezés és a teljes víznyomás át­vitelére méretezendő, magas parti pillérek. A csa­pótáblás gátak előnye az, hogy a víz áramlási irá­nyában nyílnak; a szabályozás ugyancsak felülről történik. Hátránya, hogy az átbukási él körpá­lyán mozog, minek folytán az átbukó vízsugárnak mind a támadási pontja, mint az iránya a térben változik, ez pedig befolyással van a' gát alsó részé­nek hosszára, melynek alakja és kiképzése ezért különös gondosságot igényel. Nagyobb duzzasztá­sokhoz az ilyen gátaknál igen súlyos szerkezetek és mozgatóművek adódnák. Két vagy több csapó­táblás hidrosztatikai gátaknál a vízállást ugyan­csak átbukással szabályozzák. Viszont hátrányos az a körülmény, hogy az alépítmény gyakran igen mélyre kerül, minek folytán a kamrák elszennye­ződnek és rossz az öblítés. Már az egyik csapótáb­la megsérülése! és esetleges tömítotlenségc a gát tábláinak hirtelen lecsapódását okozhatja, ami az alsóviznck a kritikus határon túlemelkcdésckor is előfordulhat. Más rendszerekkel szemben a hidrosztatikai gá­tak előnye, hogy nincs szükség gépi emelőszerke­zetre, meg hogy az összes víznyomás az alépít­ményre adódik át és a pillérek alacsonyak. A találmány szerint függélyesen mozgatható gátkorona-toldat elrendezésével, amelyre a lenget­hető, egyben a .toldat oldalsó vezetékeiben veze­tett csapótáblák támaszkodnak, elérjük, hogy a víznyomás nemcsak a gát alépítményére vivődik át, hanem a pillérekre is úgy, hogy a gát meg­emelésére sokkal kisebb erőre van szükség, mint táblás gátaknál. A gátkorona mindig csak függé­lyesen mozog és az átbukó vízsugár szöge mindig változatlan. Két csapótáblát alkalmazva mind-' kettő úgy a külső, mint a belső víznyomást Viheti át és egyformán reagál a felső és alsó vízállásra. A feltalált új gát mozgatóművekkel vagy nyomó­vízzel, esetleg a kettőt kombinálva működtethető, tehát akár felhúzható, akár leereszthető. A' gát-' korona-toldatot, célszerűen, üregesre készítjük úgy, hogy hidraulikus emelést alkalmazva úszóként működik. A' szerkezetet befogadó kamra az alapit-' menyben a legkisebb méretű lehet és könnyen át­öblíthető. Az egyik csapótábla sérülése nem vonja maga után az egész gát lecsapódását, ha hidroszta­tikai gátként használjuk. A rajz a találmány néhány kivitelét, vázlatosan ábrázolja. Az 1. és 2. ábrán egy-egy kétcsapótáblás gátat, a 3. ábrán pedig egycsapótáblás gátat látunk ke­resztmetszetben. A felső víz felöli oldalon lévő 1 csapótábla, al­só éle körül, a 2 csapok — az alsóvíz felöli 4 csa­pótábla pedig, alsó éle körül, az 5 csapok körül fordul; a csapágyak a- 13 alépítményen vannak rögzítve. Az 1 és 4 csapótáblák felső, szabad vé­gén a 3 és 6 görgők vannak, melyek a függé­lyesei"! mozgatható 7 gátkorona-toldat vízlocsolta felületén elrendezett, kétoldali 8 vezetékekben jár­nak. A 7 toldatot kétoldalt tartó 9 pajzsok a 10 görgőkön a 12 pillérekbe süllyesztett 11 vezeté­kek között mozognak fel-alá. A gát-toklat, az 1. ábra szerint, kör- vagy a 2. ábra szerinti parabola-keresztmetszetű, de három­élű hasáb alakú is lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom