136662. lajstromszámú szabadalom • Rezzentőkemence hevítő- és fűtőberendezéssel

Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRAS 136.662. SZÁM. 18. c. 2. OSZTÁLY - G-9897. ALAPSZÁM Rezzentőkemence hevítő- és fűtőberendezéssel Deutsche Göld- und Silbei Scheideanstalt vormals Roessler cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1943. október 30. Németországi elsőbbsége: 1942. október 31. Rezzentőkemencéket főként acélok fürdőben végzett edzéséhez és könnyűfémek rezzentéséhez, azaz hirtelen lehűtéséhez szokás 200 és 300 C° hőmérsékleti körzetben használni. E kemencék azonban acélok megeresztéséhez és egyéb hőkezelési műveletekhez is alkalmazásra kerülnek 200 és 500 C° közötti hőmérsékleteken. Az utóbb említett műveletek foganatosításakor a hűtőberendezést kikapcsolják. A fürdőben való edzéskor az izzó, edzéndő anyaggal együtt állandóan sómaradékok jutnak a hevítőfürdőből az edzőfürdőbe, minek következtében a rezzentőiolyadék a fürdőben huzamosabb üzem folyamán erősen eliszapolódik. Ez az iszap az eddig ismert forró edzőfürdőkben üzemi zavarokra vezethet. A rezzentési teljesítmény fokozására és a hőmérsékleti kiegyenlítődés tökéletesítésére a rezzentőfolyadékot az edzőfürdőben keverővel szokták mozgásban tartani. , Ismeretesek már olyan berendezések, amelyekben a keverő közelében elhelyezett külön terekben fűtő- és hűtőberendezések vannak beépítve és rezzentőkádjuk az egyenletes fürdőmozgás elérésére szűrőszerű fenekű, amelyen át a^ mozgatott rezzentőszer egyenletesen osztódik el a rezzentési térben. Ez ismert kivitelű rezzentőkemencék azonban könnyen vezethetnek üzemzavarokra, minthogy a rezzentőfürdő, miként említettük, hosszabb üzemidő múltán sűrűnfolyóvá válik és ennek következtében a fürdő tökéletes mozgatása és mindenekelőtt megfelelő iszaptalanítása már nem lehetséges. Rezzentőfolyadékként általában káhum-és nátriumnitrát keverékét szokás használni. E sókeverék beolvasztásakor az ismert rezzentőkemencékben részben azáltal keletkezhetnek nehézségek, hogy ezekben nincs a hasznos rezzentőtérben, vagy annak közvetlen közelében fűtőberendezés. Ennek folytán egyrészt a felfűtési idő lényegesen elnyúlik és másrészt a fűtőtesteken meg nem engedett magas hőmérsékletek lépnek fel. A találmány szerinti rezzentőkemencére az jellemző, hogy a rezzentőfolyadék nagy sebességgel oly csatornán át áramoltatható, amelyet egyik oldalán a kád és a másik oldalán a fűtőberendezés határol. Ebben a csatornában a rezzentőfolyadékot az üzemi követelményeknek megfelelően hűthetjük vagy füthetjük. A hűtő- és fűtőberendezést szabályozómű vezérli, amely a kíván]; munkahőmérsékletet önműködően állandó értéken tartja. A hűtési folyamat alatt a kádat kívülről vízzel permetezzük, úgy hogy a rezzentőfolyadék felesleges melegét a kád nagy felületén át leadhatja, minek következtében a hűtés gyors. A fűtőfolyamat alatt a rezzentőfolyadékot fűtőcsövekkel hevítjük fel. A fűtőberendezés ismert fűtőcsövekből áll, amelyeket a fürdőbe anélkül akasztunk be, hogy a fűtőcsoveket a kádon vezetnők át. Ennek az is előnye, hogy az alkalmazott fűtőkígyókat üzem közben könnyen kicserélhetjük. Az a nagy sebesség, amellyel a rezzentőfolyadék a csatornán átáramlik, megakadályozza az iszapnak e térben való leülepedését, úgy hogy ez csak a, tulajdonképpeni hasznos kemencetérben következik be. ahol a fürdő áramlási sebessége á különböző keresztmetszeteknek megfelelően csekélyebb. Mivel a fűtőberendezés részben a már említett csatronában, részben pedig a tulajdonképpeni rezzentőtérben fekszik, egyidejűleg elérjük azt, hogy új só beolvasztásakor nehézség nem mutatkozik. A só a rezzentőtérben a fűtőcsövekkel közvetlenül érintkezésbe kerül, minek folytán a felfűtési folyamat igen rövid. A találmány szerinti kivitelnél ezenfelül a sót rudakkal bármikor könnyen átkeverhetjük, minthogy a fűtőcsövek egyik része közvetlenül a hasznos kemencetérben fekszik. A só újszerű keverése folytán a kemencefenéken sem hűtő- sem fűtőberendezésre, sem pedig különleges elosztóra nincsen szükség, úgy hogy az edzés köffoen keletkező iszap különleges tartályban leülepedhet. Az iszaptartály felett rostélyt rendezünk el, amely az iszaptartály belsejében- mindennemű áramlást megakadályoz, úgy hogy az iszap összegyűlhet. Az iszaptartályt időről időre kiürítjük. Az ábrák a találmány szerinti rezzentőkemence kiviteli alakját mutatják.