136660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari vagy mezőgazdasági villák előállítására, ehhez való félgyártmány és az eljárással készült villa

Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.660. SZÁM. 7. c. 24—47. OSZTÁLY. -^ .F-10.765. ALAPSZÁM Eljárás ipari wagy mezőgazdasági villák 'előállítására, ehhez waié félgyártmány és az eljárással készült «ilia C. G. Funcke Sohn cég, Hagen/Westfalen. A bejelentés napja: 1943. december 16. Németországi elsőbbsége: 1942. december 23. A tal dm any elsősorban eljárás karcsú ágú ipari v "" mezőgazdasági, villák előállítására és lényege, lie; • nepv- vagy többágú villa készítésére olyan félkészítményt használunk, melynek az ágakat ki­adó részén egy másik félkész munkadarab hüvely­részének megfelelő kivágása van, majd az így elő­álló ágrészekből előzetes megosztás nélkül kihen­gereljük a hosszú ágakat. Célszerűen olyan félkészítményt használunk, amelyen az ágrészek megosztási helyein nyílások vannak; ezeket célszerűeri a munkadarab kicsá­kozásakor készítjük el. Az ágak célszerűen fordított V-keresztmetsze­tűék, vagyis a lapos alaptól kezdve éle felé kes­kenyedő keresztmetszetűek, ami mind az ., ágak liengerelése, mind pedig a kész villa használata szempontjából előnyös. A találmány ilyképp kiterjed olyan, hosszúágú villára is, amelynél az ágak nagyjából fordított V-keresztmetszetűek, melynek alapja szélesebb az élénél. Végül kiterjed a találmány már a félkészítmény olyan kialakítására is, amelynél az ágakat kiadó részek között egy másik munkadarab hüvely­részének megfelelő kivágás van, ahol pedig az ág­részeket meg kell osztani, ott a hengerlést meg­könnyítő lyukak vannak, amelyek egyben megad­ják az ágakat tartó harántrész helyes alakját. A rajz a találmány egy kivitelét mutatja. Az 1. ábra félkész munkadarab, a 2. ábra ugyan­ez a villaágak kihengerelése után, a 3. ábra pedig metszet a 2. ábra 3—3 vonala szerint. A félkész munkadarab at és a, részeiből hen­gerlés útján készülnek az ágak. E, részeken b, és bL, lyukak vannak kicsákozva. A c részből készül a hüvely. Az 1. ábra szerinti félkész munkadara­bot például 10 mm vastag és 100 mm széles sza­lagból vágjuk ki. Szembeötlő, hogy az ágakat ki­adó részek között hiányzó rész alakja megegyezik a hüvelyrésszel, úgyhogy az ilyen félkészítmények á b, és b, lyukakra eső anyagtól eltekintve, soro- ' zatosan hulladék nélkül csáközhatók ki. Ilyen alakú félkészítményeket a b1 és b 2 nyílások nél­kül lényegre már iismerünk olyan kétágú villák­hoz . és kapákhoz, mélyeknél az ágakat azután egyenként kikovácsolják. A 2. ábrán ugyanezt a munkadarabot látjuk, aZ ágak kihengerlése után, amihez célszerűen ún. visz­szaíutó hengerművet használunk, úgyhogy a 3 ábra (3—3 metszésvonal) szerinti keresztmetszet adódik. A ki hengerlés egy, vagy több menetben mehet, végbe, amíg csak a kívánt hosszt el nem érjük. Az egyes d1; d,, d 3 , di ágak lényegre V-kereszt­metszetűek és alul a legszélesebbek. Az ágak kö­zött hengerlés után visszamaradó . f gerincek meg­felelő sajtóval könnyen lenyírhatok. A hengerműnek csak az egyik hengerének kell profílozotínak lennie, a másik sima, hengerfelületű lehet. A hengerek, mint közönségesen, félhenger­alakúak. Hengerlés és a gerincek letisztítása után a ha­rántívet (vállat) és az ágakat végleges alakra hoz­zuk. E kivitelnél a külső ágak hosszúsága éppen megfelelő, .lesz,, ha kellően kihajlítjuk. A gerinc­részek az említett keresztmetszetű , ágaknál kifo­gástalanul távolíthatók el. Az ágaknak széles alsó felületük van, úgyhogy használatban kevésbé kop­nak, mint más alakúak. A hulladék igen kevés, mert csak a gerinc-i eszek és a két bj és b2 lyuk anyagából áll. Ez a gyártási mód főleg trágyavillák készítésé­hez alkalmas. Ilyen villák is készültek már hen­gerléssel, azonban hegyes-ovális keresztmetszetűek voltak, amely alak esetén a gerincek eltávolítása rendkívül nehéz. Az ilyen villák készítéséhez ed­dig használt félkészítmény véges bádogszalag volt, amelynek közepéből nem . hiányzott egy másik munkadarab hüvelyrésze és nem voltak rajta a bj és b, lyukaknak. megfelelő kivágások sem. Egy másik alakdarab hüvelyrészének megfelelő, az ax és a.,, ág részek közötti kivágás teszi lehetővé, hogy a gerincrész akadálytalanul közép felé kinyomód­hásson. A bj és b., lyukak továbbá' közvetlenül a vállrész kellő alakját biztosítják, tehát nincsen szükség további alakításra, amit egyébként már a hengerlésnél el kellene végezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom