136652. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak épületekhez

Megjelent: 1955. október hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.652. SZÁM. 37. d. 8—17. OSZTÁLY. — B-16.098. ALAPSZÁM. Tolóablak épületekhez Behr József asztalos Budapest. A bejelentés napja: 1943. november 6. Építkezéseknél alkalmaztak már tolóablakokat, melyek le-feltolhatók. Ezek nem felelnek meg cél­juknak, mert kezelésük nehézkes és veszélyes, és mivel a feltolt helyzeben rögzíteni kellett, e rög­zítés megbízhatatlansága következtében az ablak, súlyánál fogva, gyakran leesett és ez sérüléssel is járt. E tolóablakoknál ellensúlyt is alkalmaztak már, melyek azonban könnyen romlanak és költ­ségesek. Hátrányuk az ily tolóablakoknak az is, hogy sok vasalás kell hozzájuk, melyek készítése és felszerelése sok munkával jár és költséges is, azonkívül ezek romlásnak vannak kitéve és a je­lenlegi anyaghiány következtében nem is állítha­tók elő. Ugyancsak alkalmaztak épületekre oldalirányban tolható ablakokat is, melyekhez ugyancsak sok vasalás kell, így előállításuk költséges, kezelesük pedig nehézkes. Ez ablakszerkezeteknél az üveg­táblák keretekbe vannak erősítve és azokkal együtt tologathatok. Mind e hátrány kiküszöbölődik a találmány sze­rinti tolóablak alkalmazásával. Lényege az, hogy a falba építhető keretben, osztólécek útján, mezők vannak kialakítva, melyek mindegyikében, víz­szintes vezetékben, egymást fedő helyzetbe tolható, két-két üveglap van, melyek vezetékei a keret belső lapjában és a vízszintes osztólécekben van­nak és a két-két üveglap között réstelzáró tömítő­szervek vannak. Előnye e tolóablakoknak, hogy ablaknyitásnál vagy szellőztetésnél a függönyt nem kell eltolni, az ablak előtti tér teljesen kihasznál­ható, mivel a táblák nem befelé nyílnak. További nagy előnye, hogy ablakszárny-becsapódás és eb­ből származó üvegtörés nincs. Az üvegtáblák szab­ványos nagyságban készíthetők és így üvegezéshez vagy pótláshoz iparosra nincs szükség. Elmarad­nak a vasalások is, tehát az ablakok előállítása gyorsabb és olcsóbb az eddigieknél. A csatolt rajzon a találmány szerinti tolóablak egyik példaképpen felvett kivtieli alakja van fel­tüntetve. Az 1. ábra az abJak külső oldalának nézetrajza, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett, na­gyobb méretű metszet, a 3. ábra az 1. ábra C—D vonala mentén vett metszet egy része, nagyobb méretben, a 4. ábra az ablak belső oldalának egy része né­zetben, az 5. ábra a 4. ábra E—F vonala mentén vett met­szet, a 6. ábra az 1. ábra G—H vonala mentén vett, nagyobb méretű metszet, a 7. ábra pedig a 6. ábra szerinti ablak elölnézete^ A rajzon —a— az ablakkeret, amely tetszés­szerinti szerkezetű lehet és ismert módon építhető az épület falába. Lehet e keret úgy is kialakítva, hogy az egy már beépített keretbe illeszthető és erősíthető legyen. Az —a-— keret függélyes —b— és vízszintes —c— osztólécekkel mezőkre van osztva. Minden mezőben két-két —d— üvegtábla van egymás mel­lett, oldalirányban eltologathatóan ágyazva. Ez üvegtáblák keretnélküliek és éleik le vannak csi­szolva. Az üvegtáblák vezetésére, az —•a— keret belső részén, valamint a vízszintes —c— osztó­lécekben, alul és felül, egymás mellett fekvő, pár­huzamos —e, f— vájatok vannak bemélyítve, ame­lyekben a —d— üvegtáblák alsó és felső széle van vezetve. Az üvegtáblák felső szélét befogadó vája­tok mélyebbbek, mint amilyen mélyen illik bele az üvegtábla felső széle, hogy abban vezetve a tábla feltolható és a keretből kiemelhető legyen. A —d— üvegtáblák mellső szélei az ablak csu­kott helyzetében egymást fedik, e két egymást fedő üveglaprész között réstelzáró szervek vannak. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál a réstelzáró­szerv körkeresztmetszetű, függélyes helyzetű -—g—­rúd, mely a vízszintes osztólécekben, illetve ez osztólécben és a keretben van foroghatóan ágyazva. A —g—• rudak a két üvegtábla közötti rést kitöl­tik úgy, hogy az üvegtáblák nekifekszenek. Lehet természetesen a rést tetszés szerinti más módon is, pl. gumiszalaggal, textillel, stb. elzárni. Az —a— kereten, valamint a vízszintes —c— osztóléceken, a mezőkre néző, külső, alsó szélen, az osztóléc felső szintjéből kiemelkedő —h— védő­lécek vannak kialakítva, melyek a —d— üvegtáb­láknak kívülről való kiemelését megakadályozzák. Az ablaktáblák elzárására belülről kezelhető, tet­szés szerinti zárószervet alkalmazunk. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál az üvegtábla széle (4—5. ábra) át van fúrva és ugyancsak furat van az —a— fakeretnék vagy a —b, c— osztóléceknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom