136643. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű jelfogó (relé)
.Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.643. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY - 0-1948. ALAPSZÁM Kettős működésű jelfogó (relé) Magyar Optikai Művek Részvénytársaság cég, és Tóth Pál okleveles gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1944. április 4. Közös áramkörbe iktatott, két vagy több jelfogó működtetését eddig úgy végezték, hogy az egyes jelfogókat különböző érzékenységűre méretezték, melyek azután az érzékenységüknek megfelelő áramerősség hatására egymásután; lépcsősen jöttek működésbe. E megoldásnak az a hátránya, hogy a közös áramkört az a jelfogó is terheli, amely pillanatnyilag nem működik. Különösen figyelemre méltó hátrány adódik e körülményből olyan esetben, pl. elektroncső anódkörében, ahol az áramkör nagy erőfelesleggel nem rendelkezik. Ä találmány szerinti jelfogó az ismert, lépcsős működésű jelfogók fenti hátrányát megszünteti, amennyiben a jelfogó kettős működésénél fogva, közös áramkörbe iktatott, két egyszerű jelfogót helyettesít, mimellett csak egy jelfogónak megfelelő villamos energiát fogyaszt. A találmány szerinti jelfogó elektromágnesének két fegyverzete van és a jelfogó úgy van kialakítva, hogy az a gerjesztőáram hatására előbb az egyik fegyverzetet, az áramerősség fokozásakor pedig a másik fegyverzetet is behúzza. Az elektromágnes kettős vasmagú és ä vasmagok egyik vége zárólemezzel van ellátva. A fegyverzetek tetszés szerinti számú érintkezőket működtetnek. A találmányt a rajzzal kapcsolatban, részletesen ismertetjük. Az —1— áramkörbe iktatott jelfogó . —2— elektromágnesének két —3— és —4— fegyverzete van. A —3— fegyverzet közvetlenül az elektromágnes kettős vasmagja előtt van elhelyezve,' míg a másik —4— fegyverzet és az elektromágnes vasmagja között a vasmag végére : —5— zárólemez van erősítve. A —3— fegyverzet példaképpen a kettős —6— érintkezőt, a —4—• fegyverzet pedig példaképpen a kettős —7— érintkezőt működtetik. A —3— fegyverzet nyugalmi helyzetében —8,9— áramkört, befiúzott helyzetében pedig —8,10— áramkört zárja. A —4— fegyverzet nyugalmi helyzetében a —11,12— áramkört, behúzott helyzetében pedig a —12,13— áramkört zárja. A —2— elektromágnes ily kialakítása folytán a —3—, fegyverzetben sokkal nagyobb erővonalsűrűségű tér létesül, mint a —4— fegyverzetben, úgyhogy bizonyos —i2 — áramerősségnél a jelfogó csak a —3— fegyverzetet húzza be, míg ugyanakkor az —5— zárólemez mágneses telítetlensége folytán a —4— fegyverzet nyugalomban marad. Az —5— zárólemez telítetlensége folytán a —3— fegyverzet működési érzékenysége nem kisebb, mint egy egyszerű kivitelű jelfogóé. Az —Í2-nél— nagyobb —i3 — áramerősségnél azonban az —5— zárólemez • mágneses telítettségén túl már erővonalak lépnek ki belőle, minek folytán a jelfogó a —4— fegyverzetet is behúzza. A fegyverzetek méretezésével, illetőleg beállításával elérhetjük, hogy i3 -nél nagyobb i s áramerősségnél a —3— fegyverzet húzóereje nagyobb, egyenlő vagy kisebb legyen, mint a —4— fegyverzet húzóereje i2 -nél volt. Szabadalmi igénypontok. 1. Kettős működésű jelfogó, azzal jellemezve, hogy a jelfogó elektromágnesének két fegyverzete van és hogy a jelfogó úgy van kialakítva, hogy az a gerjesztőáram hatására a fegyverzeteket egyszerre, vagy előbb az egyik fegyverzetet, az áramerősség fokozásakor pedig a másik fegyverzetet is behúzza. 2. Az 1. igénypont szerinti jelfogó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elektromágnes kettős vasmagú és hogy a vasmagok egyik vége zárólemezzel van ellátva. (1 rajz) A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1848 Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
