136620. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás vasmag

Megjelent: 1955. október ]-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.620. SZÁM 21. g. 29-35. OSZTÁLY .— L-9482. ALAPSZÁM Nagyfrekvenciás vasmag C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin—»Tempelhof. A bejelentés napja: 1944. március 28. Németországi elsőbbsége: 1943. április 22. A nagyfrekvenciás vasmagokban keletkező veszteségek jelentős részét a dielektromos veszteségek alkotják. Ezek onnan erednek, hogy a mag egyes vasrészecskéit egymással sorbakapcsolt kondenzátoroknak kell tekinteni, amelyek a tekerccsel létesített villamos tér befolyása alatt állnak. E dielektromos veszteségek csökkenésé végett elrendeztek már a mag és a tekercs között olyan vezető fémréteget, amelynek a" tekercs tengelyével párhuzamos rése volt. Evvel a rendszabállyal azonban nem lehetett a veszteségeket csökkenteni, mert a fémrétegben. ugyancsak veszteségeket jelentő örvényáramok keletkeztek. Ugyanez okból nem lehetett a kívánt eredményt elérni avval az ismert elrendezéssel sem, amelyben a vasmagon a mag tengelyével párhuzamosan rézcsíkok vannak. Ez esetben is örvényáramok keletkeznek a rézcsíkokon, amelyek járulékos veszteségeket okoznak. A találmány célja a nagyfrekvenciás vasmagokban keletkező dielektromos veszteségek csökkentése anélkül, hogy örvényáramok okozta járulékos veszteségek keletkeznének. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a vasmag szigetelt vasrészecskéinek kötőanyagához félvezetőt, például kolloidális grafitot adunk hozzá. E rendszabály alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy a vasrészecskék egymástól jól legyenek szigetelve, mert különben a találmány szerinti adalék járulékos örvényáramokat okozó vezető összeköttetéseket létesít az egyes vasrészecskék között. A kötőanyaghoz kevert félvezető anyag a kötőanyagot kis mértékben vezetővé teszi, minek folytán a magon áthatoló villamos erővonalak a kötőanyagban haladnak és így nem alakulhat ki villamos tér. Az adalék mennyiségét előnyösen úgy választjuk meg, hogy a vasmag haránt ellenállása 500 ohmnál kisebb legyen. Ismeretes ugyan már grafitnak vasmagokhoz való hozzáadása, azonban ennek a rendszabálynak a célja csak a vasmagok sajtolására való sajtolóforma kímélése volt, mert a grafit kenőanyagként hat. Az ismert" grafitadalékkal tehát nem a dielektromos veszteségeket kívánták csökkenteni. Ezt a célt az alkalmazott adalék kis mennyiségével nem is lehetett volna elérni. Kísérletek azt mutatták, hogy kolloidális grafitnak a találmány szerinti hozzáadása a vasmag kötőanyagához jelentékenyen növeli a vasmagos tekercs jósági tényezőjét. Ennek a növelésnek a mértéke 70—80%-ot is elérhet. A találmány továbbá abban különbözik nagyon előnyösen á rézcsíkok vagy vezető fémrétegek alkalmazásától, hogy bármilyen alakú vasmagra alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyfrekvenciás vasmag, amelyre jellemző, hogy az egymástól szigetelt vasrészecskék kötőanyaga félvezetővel kevert. • 2. Az 1. igénypont szerinti vasmag kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a félvezetőt kolloidális grafit alkotja. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti vasmag kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a vasmag kötőanyaga a vasmag harántellenállását 500 ohmnál kisebb értékre csökkentő mennyiségű félvezetőt tartalmaz. A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1845. Terv Nyomda, 1955. Felelős vezető: Bolgár Imre