136602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csavarmenetet hengerlő görgők előállítására

Megjelent: 1955. október hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.602. SZÁM 49. e. OSZTÁLY - B-16.112. ALAPSZÁM -' " — » ' — = Eljárás csavarmenetet hengerlő görgők előállítására Dr. Ing. Richard Bleckmanii Präzisionswerkzeuge, Wien, mint Dr. Ing. Richard Bleckmann Wien-i lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1943. november 20. Németországi elsőbbsége: 1942. november 20. A találmány eljárás csavarmenetet hengerlő gé­pek hengerlőgörgőinek előállítására. Az ilyen gé­pek hengerlőgörgőinek keménység és kopásállóság tekintetében igen szigorú követelményeket kell kielégíteniök, mert a szerszámnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azzal igen nagy szilárdságú anyagokba is csavarmenetet hengereljünk, mimel­lett a csavarmenetnek szabatos keresztmetszetű­nek, mérettartónak és pontos menetemelkedésű­nek kell lennie. Ha az ilyen hengerlőgörgők ke­ménysége és kopásállósága nem különösen nagy, akkor a menetek pontatlanok és a menetek élei lényegesen kopnak. Ily menethengerlőgörgők előállításához a fenti okok miatt nagymértékben ötvözött szerszám­acélokat alkalmaznak, amelyeknél kemény alap­anyagba nagyszámú karbid van ágyazva. Mivel azonban az ilyen nagymennyiségű acél fokozott mértékben rideg és érzékeny, a menethengerlő­gép beállításakor, valamennyi elővigyázatossági rendszabály betartása mellett is, gyakran előfor­dul, hogy a menetét hengerlő görgők egyes csavar­menetei kitörnek ési így a görgők hasznavehetet­lenné válnak. Ha a gépet nem állítják be szaksze­rűen, akkor a csavarmenetek kitöredezése alig ke­rülhető el. Csavarmenetet hengerlő görgők ismert előállítá­sához előnagyolt testként kerek keresztmetszetű rudakból levágott, vagy egyenként kovácsolt tár­csákat alkalmaznak. Az ily módon készült menetet hengerlő görgők beható vizsgálatából kitűnt, hogy az anyag rostjai, tehát a karbidok alkotta vonalas szövetszerkezet, amely nagy karbidtartalmú acélra jellemző, a csavarmenetekre merőleges irányú, úgyhogy e vonalas; szövetszerkezetet a csavarme­netek előállításakor használt metsző- vagy csiszoló­szerszám átvágja és így a szövetszerkezet meg­szakad. Ez a körülmény: lényegesen hozzájárul ah­hoz, hogy dacára a nagymértékben ötvözött szer­számacél alkalmazásának, a menetet hengerlő gör­gők élettartama nem. kielégítő. A találmány célja a fenti hátrány kiküszöbölése. A találmány értelmében az ily menetet hengerlő görgőket úgy állítjuk elő, hogy a félgyártmányt a rostok irányára merőleges irányba tárcsává zömít­jük, majd e tárcsából a szokásos módon menet­hengerlő-görgőt állítunk elő. A tárcsa további fel­dolgozásánál előnyösen úgy járunk el, hogy azt tüskén varratmenteseiv. kovácsoljuk. A rostirányra merőleges irányba való zömítéssel azt érjük el, hogy az anyag rostjai lényegében a menetet hen­gerlő görgő kerületével és a bemetszendő csavar­menetekkel párhuzamosan helyezkednek el. Azo­kon a helyeken pedig, ahol ez nem következik be, a rostok a további kovácsolás, különösen azonban a tüskén való kovácsolás közben oly nagy mérték­ben elroncsolódnak, hogy a fentemlített káros ha­tású irányítottságuk már megszűnik. A tüskén való kovácsolással azonban még további lényeges elő­nyöket érünk el. Mindenekelőtt e kovácsolással a rostoknak a kerülettel párhuzamos elhelyezkedé­sét elősegítjük és a félgyártmány egész tömegét a lehető legjobban átmunkáljuk. A tüskén való ko­vácsolás további előnye, hogy a szokásosnál na­gyobb belső átmérőt érünk, el, minek következté­ben a menetet hengerlő görgő falvastagsága az eddiginél kisebb. Ez az intézkedés lényeges anyag­megtakarítással jár. Emellett a találmány szerint készült menethengerlő-görgő kész állapotában az eddigieknél rugalmasabb. Ha oly félgyártmány­ból kell kiindulni, melynek keresztmetszete ki­sebb, mint amilyen keresztmetszetűnek a rost­irányra merőleges zömítéskor a tárcsának lennie kell, úgy a tárcsát előzetesen a rostiíánnyal pár­huzamos irányban a szükséges 'keresztmetszetre .előzömítjük. A rajzban a találmány szerjnti eljárás különböző szakaszait tüntettük fel. A hengerelt 1 munkadarabot először az 1. áb­rából látható módon úgy helyezzük el, hogy az anyag rostjai a zö-mítés irányával párhuzamosak, majd ezután a munkadarabot kovácsolással vagy sajtolással a 2. ábrabeli kockaalakra előzömítjük. E munkafolyamat túl kicsiny keresztmetszetű fél­gyártmány használatakor előnyös, egyébként azon­ban arra nincs szükség. Ezután a 2 kockát vagy- az előzetesen a fent leírt módon még nem zömített kockaalakú munkadarabot a 3. ábrában feltünte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom