136585. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható csővázas gyermekkocsi
Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.585. SZÁM. 63. b. 9-12. OSZTÁLY. - P-10.915. ALAPSZÁM. Összecsukható csővázas gyermekkocsi Prohászka János gyáros, Budapest A bejelentés napja: 1944. január 5. A forgalomban lévő összecsukható gyermekkocsiknak az a hátrányuk, hogy nincs meg á kellő merevségük, rugózásuk is gyenge, miáltal bennük a gyermek egészségtelen rázkódásoknak van kitéve. E hátrány kiküszöbölődik a találmány szerinti gyermekkocsinál, minthogy az merev csővázzal készült és ennek folytán erős rugózással látható el. Előnye e gyermekkocsinak, hogy szállítás, vagy elraktározás céljára könnyen összecsukható, amikor egészen kicsiny helyen elfér, szétnyitva pedig kényelmes fekvőhelyet nyújt a gyermeknek. A találmány lényege az, hogy a kocsi alvázát két 3 alakban hajlított, cső alkotja, melyeknek alsó szárához vannak hozzákötve a keréktengelyek, míg felső száruk a két oldaltámlát, a háttámlát, valamint a tolókengyelt tartja,- melyek mind csuklósan elforgathatóan és egymásra hajthatóan vannak rajta megerősítve. A találmány a csatolt rajzon példaképpen felvett- kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a gyermekkocsi oldalnézete, a 2. ábra a gyermekkocsi elölnézete, a 3. ábra pedig a kocsi oldaltámlájának másik megoldási módja kisebb léptékben. A gyermekkocsi alvázát két ID alakban meghajlított cső alkotja, melyeknek alsó szára a rajzon —a—val, felső szára pedig —b—vei van jelölve. Az alsó —a— csőszárak tartják a —c— kerekeknek —d—• tengelyeit, melyek a •—d-,— csapágyakban forgathatóan vannak ágyazva és melyek között az —f— tekercsrugók vannak kifeszítve. A kocsi két —g— oldaltámláját, a —h— háttámlát, valamint az —i— tolókengyelt az 'alváz felső —b— szára hordja. Az—i— tolókengyel két ága a —b— csőszárak folytatását alkotja és a két kengyelág a —j—• csapok körül elforgathatóan és a kocsira ráhajthatóan van a —b— csőszárak mellső végéhez hozzáerősítve. A tolókengyel két ágát egy-egy —1— kitámasztórúd köti Össze a —b— csőszárakkal. E kitámasztórudak — m— förgáscsappal vannak hozzákapcsolva az —i— kengyelágakhoz, alsó végük pedig a —b— csőszárakhoz -^n— csap segélyével csuklósan hozzáerősített —o— hüvelybe van behelyezve, amely hüvelyben a kitámasztórúd ide-oda mozgatható. Hogy az —i— tolókengyelnek a rendes tolóhelyzetbe való beállításakor az —1—'• kitámasztórudak az —o— hüvelyben rögzítődjenek, az —1— rudak szabad végén a rajzon nem látható mélyedés van, amelybe belécsappantható az —o— hüvely belsejébe benyúló, rugóhatás alatt álló, külső végén fejjel ellátott —p— rögzítőcsapnak a végé. A —b—- csőszárak mellső részéhez van —r— forgáscsapok segélyével csuklósan hozzáerősítve az —s,— lábtámasznak —s— csőkerete is. A lábtá•masz alsó oldalához a —t— akasztókar van csuklósan erősítve; e kar alsó végén fogazásszerű kivágások vannak, melyeknél fogva a kar beléakasztható az alsó —a— csőszárak között elrendezett keresztirányú —v— összekötőrúdba és ily módon a lábtámasz helyzetében rögzíthető. A két —g— oldaltámla kárpitozott, tojásdad alakú, zárt csőkeretből áll, amely keret alsó ága a —b— csőszárhoz erősített —kx —, illetve —k 2 — tartótestek —k— hüvelyeibe van belehelyezve úgy, hogy e hüvelyekben a keret a kocsi belsejébe beforgatható a vízszintes síkba. A keretnek álló helyzetből kifelé való forgatását a —w— csapok akadályozzák meg, melyek kifelé forgatás esetén beléütköznek a —k— hüvelyek —kj—, illetve —k.— tartótestébe. A —g— oldaltámlakeretek mellső részét a keresztirányú —z— rúd köti egymáshoz, mely rúd egyik végével csuklósan hozzá van kapcsolva az egyik —g— kerethez, míg másik végén pedig —y— fül van kialakítva, mely. beléakasztható a másik —g— kereten megerősített —x— horogba. A —fi— háttámla a —k— tartótestekhez van a —2— forgáscsapok segélyével csuklósan hozzákapcsolva: úgy, hogy e csapok körül előre-hátra hajtható. A háttámla hátsó oldalához a —3— akasztókar van csuklósan erősítve, mely kar alsó végén fogszerű kivágásokkal van ellátva; e kivágásoknál fogva a —3— kar beléakasztható a —b—• csőszárak hátsó vége között elrendezett keresztirányú —4—• öszekötőrúdba. A 3. ábra szerinti oldaltámla-megoldás abban tér el a 2. ábra szerintitől, hogy itt az oldaltámla tojásdad alakú —gt — csőkerete nem zárt és a keret két vége a —b— csőszárból kiálló —5— nyúlványokhoz van csuklósan hozzáerősítve. A háttámla vagy e nyúlványokhoz, vagy pedig közvetlenül a —b— csőszárakhoz van csuklósan hozzákötve. A kocsi használata közben a —h— háttámasz,
