136541. lajstromszámú szabadalom • Szekrényke, épületajtókhoz, kiváltképpen előszobaajtókhoz

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL S ZABA DA LM I LE f RÄ S 136.541. SZÁM. 34. 1. 22-26. OSZTÁLY. - J—4395. ALAPSZÁM. „Szekrényke, épületajtókhoz, kiváltképpen előszobaajtókhoz". Jármai Mária tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1941. szeptember 4. A 'találmány szekrényke épületajtókhoz, kivált­képpen előszobaajtókhoz. Az ilyen, szekrénykéket rendszerint az előszobaajtó külső oldalára erősí­tik, leginkább bádogból készült postaszekrényke alakjában. Az ajtó külső oldalára erősített szek­rénykék hátránya, hogy kiürítésük csakis úgy le­hetséges, hogy az előszobaajtót nyitjuk és a szek­rénykét pl. a lépcsőház. vagy a folyosó felőli ol­dalról ürítjük ki. A kiürítés e módja körülményes és kényelmetlen, sőt néha, pl. betegség esetén stb., nem is ajánlatos, További hátránya az előszobaaj­tók külső oldalára erősített szekrénykéknek, hogy azok általában csak aránylag kis űrméretűek le­hetnek. A találmány célja az előbbiekben csak általáno­san jelzett hátrányok elhárítása.. A találmány sze­rint ezt azzal érjük el, hogy a szekrényke, leg­alábbis részben, az ajtóban. kialakított nyílásba van építve akként, hogy a szekrényke belső tere, mind az ajtó külső oldala, mind annak belső ol­dala felől is, az ajtó nyitása nélkül hozzáférhető, emellett azonban az ajtóval elzárandó tér, a szek­rényke belső terén keresztül, az ajtó külső oldala felől való illetéktelen hozzáférhetéssel szemben el van rekesztve. A találmányt még részletesebben a rajzon, váz­latosan feltüntetett, kiviteli példái kapcsán magya­rázzuk meg. • • Az 1. ábra a találmány szerinti szekrénykét és annak beépítési módját, függőleges metszetben mu­tatja.. A 2. ábra a szekrényke távlati képe, amint az az ajtóval elzárandó térben, tehát pl. az elő­szobában mutatkozik. A 3, és 4. ábra a találmány szerinti szekrényke további kiviteli példájának füg­gőleges, illetve vízszintes metszete. Az' 5. és 6. ábra további kiviteli példa függőleges, illetve víz­szintes metszete. Valamennyi ábrán —a—- . jelöli az épületajtót, kiváltképpen előszobaajtót, —a,— ennek az ajtó­nak külső-, előszobaajtó esetén tehát a folyosóra vagy a lépcsőházra néző oldala, —a3 — pedig az —a— ajtónak a vele elzárandó tér, tehát pl. az előszoba felőli oldala. Valamennyi ábrán továbbá —b— jelöli a szekrénykét, mely legalábbis rész­ben az —a—- ajtóban kialakított —ái— nyílásba van építve. A valamennyi ábrán a szekrényke belső terét jelöli. Az 1. és 2. ábra esetében a —b— szekrénykének két ajtócskája van, nevezetesen a kifelé, azaz az —a— ajtó külső —-a,— oldala felé nyíló—bi— aj­tócskája és a befelé, azaz az —a— ajtóval elzá­randó térbe, pl, az előszobába nyíló —hz— ajtócs­kája. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a —b— szek­rényke akként van az —a— ajtó —a±— nyílásába építve, hogy A belső terének nagyobbik része az —a— ajtóval- elzárandó térbe nyúl. Ez lehetővé teszi, hogy a —b— szekrényke A belső terét olyan nagyra alakítsuk ki, hogy a —b—, szekrénykében külön —d— levélszekrényké is elférjen, sőt ezen­felül a szekrénykébe egyéb tárgyakat, pl. a rajzon feltüntetett tejespalaekot ,stb. is' lehessen helyez­ni. A —bi— külső ajtó általában nem kulcsra jár, hanem azt, pl. fogantyú segélyével bárki kinyit­hatja. A szekrényke A, belső terébe tehát kisebb csomagot, tejespalackot, stb. lehet helyezni, éppígy a postás a levelekét, stb.- a ,—d— levélszekrénykébe is kívülről helyezheti, be. E levelek et a—d—levél­szekrénykéből, továbbá a szekrénykébe helyezett, egyéb' tárgyakat kivehetjük anélkül, hogy ehhez az —a— előszobaajtót nyitnunk kellene, mert a '' —b— szekrényke —A— belső tere áz előszoba fe­lől a belső —b2— szekrény ajtócska nyitásával hoz- ' záférhetővé válik, Természetes, hogy a tejes­palackot vagy egyéb tárgyat a —b-—szekrénykébe áz előszoba felől is behelyezhetjük anélkül, hogy ehhez az —a— előszobaajtót ki kellene nyitnunk. Hogy a —bi— szekrényaj-tócska nyitása után az előszoba illetéktelenek részére hozzáférhetővé ne váljék, a belső — b,— szekrényáj tócskán csakis be­lülről nyitható, tetszőleges —e— reteszt vagy zá­rat alkalmazunk. Ez kulcsra is járhat. Önként ér­tetődik, hogy a külső —bi— szekrényajtócskát szin­tén elláthatjuk csupán kulccsal nyitható zárral, ha ezt bármely okból kívánjuk. Ez esetben a —d— levélszekrénykét a külső —;bj— szek'rényajtócskára szerelhetjük úgy, hogy a levélhordó a postát a —d— szekrénykébe, a —bi—• ajtócskában kialakí­tott résen keresztül, ez ajtócska nyitása nélkül he­lyezheti: Ez esetben a tejet kihordó vállalatnak a -^-bt— szekrényajtócska kulcsát rendelkezésére bo­csáthatjuk. • . A találmány fontos előnye, hogy az üzletből fel­hozott élelmiszerek, pl. tej, kenyér, stb., kívülről a szekrénykébe helyezhetők és így nem kell ezeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom