136499. lajstromszámú szabadalom • Gázégő szúrólángsáv létrehozására

V. • 1 Megjelent 1955. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS mm. SZÁM. 4 g 43-55. OSZTÁLY. - J-4469. ALAPSZÁM. Gázégő szúrólángsáv létrehozására Egyesüli Izzólámpa és Villamossági r.-t., Üjpesí A bejelentés napja: 1942. március 13. A találmány szúróláhgsávok, keskeny, éles lángok létrehozására alkalmas gázégő, főleg bidrogén-oxigén-eleggyel való táplálásra és cél­ja az eddig használatos ilyen égők tökéletesíté­se. • Szurólángsávokat az üvegtechnikában tudva­levőleg főleg akkor használnák, ha valamely üvegtárgyat vékony vonal mentén hirtelenül igen magas hőmérsékletre kell hevíteni, mi pl. üvegcsöveknek, izzólámpa- vagy kisütőcsőbú­fáknak és ezek alkatrészeinek pontosan megsza­bott helyen való elrepesztésekor vagy a szúró-­lángsáwal történő elvágásakor szükséges. Az ilyen szúrólángsávok létrehozására a ta­pasztalat szerint az olyan égők, melyek kiömlő­nyílása folytonos, keskeny rés, nem bizonyultak alkalmasaknak, mert velük elég vékony lángot előállítani nem lehetett. Ennek elméiéti magya­rázata az, hogy ilyen résből kiáramló- gázsugár (annak két szélét kivéve) szabadon kiterjedni (expandálni) csak a láng síkjára merőleges két irányban képes. Ezért a láng vastagsága jóval nagyobb lesz, mint a résszélességgel azonos át­mérőjű egyes körkeresztmetszetű furatból vagy egymás mellett kellő távolságban^ elhelyezett ilyen furatokból kiáramló, a furat tengelyére merőleges minden irányban szabadon kiterjedni képes, gáz lángjának átmérője. A gyakorlatban ezért szúrólángsávok létre­hozására mindeddig azok az égők voltak hasz­nálatosak, melyeknél a gáz egymás mellett el­helyezett szűk furatok sorozatából áramlott ki. E furatok átmérőjét azonban gyakorlati okokból nem lehetett bizonyos minimum, pl. 0,5—0,35 mm alá csökkenteni, mert különben az égő előállítása már igen körülményes és drá­ga, karbantartása pedig nehéz volt. Ez a méret szabta tehát meg a lángsáv vastagságát, mely természetesen a furatátmérőnek többszöröse és így az eddig ismeretes égőkkel bizonyos, határ alá elméleti és gyakorlati okok miatt nem volt csökkenthető. A találmány^,, szerinti égővel az eddigieknél vékonyabb szúrólángsávot állíthatunk elő, és amellett az égő szerkezete egyszerű, előállítása és karbantartása pedig szintén egyszerű és olcsó. Ezekét az előnyöket a találmány szerint azzal érjük el, hogy a gázsugarakat egymással párhu­zamosan, célszerűen sík, felületek közti, beté­tekkel hosszirányban számos helyen megszakí­tott folytonosságú, szűk, azaz legfeljebb néhány milliméteres, célszerűen azonban csak néhány tizedmilliméteres résből áramoltatjuk ki. Az ilyen égőnek kiömlőnyílásait tehát a fentemlí­tett résnek a betétek közti szakaszai alkotják. A rés folytonosságát megszakító betétek cél­szerűen fémlemezek, melyek szélessége rendsze­rint a köztük szabadon maradó hézagok széles­ségénél nagyobb, például annak kétszerese, vagy háromszorosa. Könnyebb kezelés, beállítás és karbantartás biztosítása céljából e fémleme­zek előnyösen egyetlen, összefüggő darabot al­kotnak, pl. fésűszerűen fogazott lemez fogaiként vannak kialakítva, mely fogak szélessége a köz­tük maradó hézagok szélességénél nagyobb. Az elégetendő gázt vagy gázelegyet a betétek pl. fogak közé célszerűen az őket maguk közé szo­rító síkfelületekkel ellátott pofák-legalább egyi­kében lévő csatornán át, tehát a betétek közül kiáramló gázsugarak irányától eltérő irányban, áramoltatjuk be. Ugyanily elrendezést használ­hatunk akkor is, ha a betéteket közös Összekötő­szervhez erősített, pl. hegesztett, egymással pár­huzamos fémszalagok alkotják. A betétek célszerűen lágy fémből, pl. vörös­rézből készülhetnek, és köztük és az őket ma­guk közé szorító- pofák közt — pontosan meg­munkált alkatrészeket tételezve fel —: tömítés­re sincs szükség. Készíthetjük azonban a betéte­ket kemény fémből is. Minthogy a találmány szerinti égőnél úgy a résszélességet, mint az egyes lángok méreteit a betétek szabják meg, ezek cserélésével azonos égőt többféle lángsáv létrehozására használhatunk. A pofák közötti szűk, célszerűen csak 0,20—0,05 mm-es rés és az égő sajátos alkata folytán a lángnak az égőbe va­ló visszacsapásától nem kell tartani, és így ele­gendő, ha csak a táplálóvezetékben hagyjuk meg a lángvisszacsapás elleni védelemre amúgy is szokásosan használt szerveket. A rés hossza és az egyes lángoknak e hossz menteni elrende­zése és egyenkénti mérete a mindenkori kívá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom