136493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, különösen rádióvevőkhöz alkalmas, eltolható masszamagos variométernek az előállítás útjából függő indukciólefolyásra való beállítására

Megjelent 1955. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS 136,493. SZÁM. 21 a* 64-77. OSZTÁLY. - F-10392. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés, különösen rádióvevőkhöz alkalmas, eltolható masszamagös variométemek az elállítás útjától függő indukciólefolyásra való beállítására. „Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschrankter Haftung", Berlin, mint a Siemens & Halske A. G. Berlin—-Siemensstadt-i cég jogutóda. A bejelentés napja: 1943. április 7. Németországi elsőbbsége: 1942. április 14. A találmány eltolható masszamagos variomé­ter és eljárás az ilyen variométer indukeiólefo­lyásának beállítására. IsmereteSj hogy az induk­tivitás változtatása végett a esévetek'ercsen be­lül masszamagot eltolhatóan rendeznek el. Az induktivitás a legnagyobb, ha a masszamag tel­jesen el van tolva, míg a masszamag eltávolítá­sakor az induktivitás a legkisebb. Mivel az ilyen variométerek az induktivitást meghatározó té­nyezői az előállítás alkalmával a mágneses tu­lajdonságok és a mértani méretek tekintetében előre adott értékektől többé-kevésbbé eltérnek, az induktivitást ki kell egyenlíteni- Az ilyen ki­egyenlítés ismert módon akként történhet, hogy az induktivitás lefolyását a masszamag eltolásá­val előírásos görbének megfelelően állítjuk be. Ha az eltolható masszamagos variométert több­körös rádióvevőkben alkalmazzuk, úgy sok eset­ben szükség van arra, hogy az egyes fokozatok szabályozási görbéit egymással pontosan össz­hangba hozzuk. Javasoltak már oly eljárást, amelynél az induktivitás lefolyását az úgyne­vezett szabályozási görbe három pontján egyen­lítik ki. Ennél az.eljárásnál a kisebb induktivi­tást, valamint a legnagyobb induktivitást és vé­gül a kettő között körülbelül a szabályozási tartomány közepén fekvő pontot egyenlítenek ki. Az induktivitás legnagyobb értékének ki­egyenlítése végett eddig úgynevezett kiegyenlítő kondenzátort alkalmaztak, amellyel a variomé­ter párhuzamosan volt kapcsolva. Az induktivi­tás legkisebb értéke oly előtétcsévével befolyá­solható, amely a variométerrel sorosan van kap­csolva. Az is ismeretes, hogy a szabályozási tar­tomány közepén a kiegyenlítést olymódon vég­zik, hogy egymással szembekapcsölt tekercsré­szekből álló csévét a variométeren kívül, annak hossza mentén, eltolhatóan rendeznek el. Mind­ezek az ismert eljárások, amelyeknél a kiegyen­lítést több pontban Végzik, hátrányosak, mert nem teszik lehetővé, hogy az egyes pontokban a beállításokat egymástól teljesen függetlenül, fo­ganatosítsák. Ezt a célt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a kiegyenlítést először a legkisebb in­duktivitásnak megfelelő helyzetben, tehát a csé­vétől a legtávolabb fekvő maghelyzetben foga­natosítjuk, majd a közepes induktivitásnak meg­felelő helyzetben, tehát a magnak a csévébe kö­rülbelül félig betolt helyzetében, végül a legna­gyobb induktivitásnak megfelelő helyzetben, te­hát a tekercsbe a legnagyobb mértékben betolt maghelyzetben egyenlítünk ki. Kitűnt, hogy ha a kiegyenlítésnél a fenti sor­rendet betartjuk, az egyes indúktivitásértékeket a kiegyenlítés alkalmával' nem befolyásoljuk, ha az esetenkénti kiegyenlítéshez a megfelelő eszközöket alkalmazzuk. A találmány értelmé­ben a kiegyenlítéshez a kezdő helyzetben vagy kapacitiv kiegyenlítő elemet, vagy pedig ki­egyenlíthető előcsévét alkalmazunk. A középső helyzetben a kiegyenlítés végett a tekercselést •A maggal szemben elállítjuk, ha a főmag az in­duktivitás értékét a kezdő helyzetben nem be­folyásolja. Azonban előnyösebb, ha a kiegyenlí­tést a középhelyzetben, az önmagában ismert kettős rövidre záró kengyellel foganatosítjuk. Ekkor még azt kell elérnünk, hogy a kezdő és a középső helyzetben elért kiegyenlítő pontokat az utolsó kiegyenlítés alkalmával ne befolyásoljuk, úgyhogy utólagos kiegyenlítésre már nincs szük­ség. A végső kiegyenlítéshez eddig használt va­lamennyi eszköz a találmány céljára nem hasz­nálható. Ezért a legnagyobb induktivitásnak megfelelő, tehát abban a helyzetben, amikor a mag a tekercsbe teljes mértékben be van tolva, a mag előző beállításait nem befolyásoló ki­egyenlítést azzal foganatosítunk, hogy járulékos kiegyenlítő elemet állítunk el, amely az eltol­ható magnak a tekercsbe utoljára betolt végéri beállíthatóan van elrendezve. A tekercsnek elő­nyösen tárcsa vagy lapos csésze alakja van, mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom