136486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves higanyacetonvegyületek előállítására

Megjelent 1955. évi április hó 15-én. ' , SZABADALMI LEÍRÁS 136.486. SZÁM. 12. o. 26^27. OSZTÁLY. — C-5706. ALAPSZÁM. Eljárás szerves higanyacetonvegyíílefek előállítására Chemische Fabrik Marktredwitz Aktiengesellschaft cég, Marktredwitz (Németország). A bejelentés napja: 1942. december 14. Németországi elsőbbsége: 1941. szeptember 6. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján.) Ismeretes, hogy az aceton szervetlen higany­vegyületekkel, például higanyacetáttal vagy hi­ganyszulfáttal higanyacetonvegyületekké ala­kítható át. Megkaphajtuk e vegyületeket úgy is, ha higanyoxidot acetonnal rázunk, vagy pedig ha higanykloridra, különösen halogenidek, pél­dául konyhasó jelenlétében, és acetonra alká­liákat engedünk behatni. Utóbbi esetben vízben oldódó higanyaceton­vegyületek keletkeznek, továbbá akkor is, ha hi­ganyoxidot meghatározott feltételek mellett acetonnal rázunk. Ez a vegyület arra hajlamos, hogy bizonyos idő múltán polimerizálódjék és oly vegyületté alakuljon át, amelyet trimerkuridiacetonhidrát­hak neveznek és amely minden oldószerben old­hatatlan. Sem ezt az oldhatatlan polimerizált vegyületet, sem pedig a nem polimerizált ve­gyületet gyakorlati célokra nem alkalmazták. A találmány értelmében azt találtuk, hogy szerves, nevezetesen alifás R Hg CHa CO CHs­típusú . higanyacetonvegyületeket állíthatunk elő, mimellett a fenti képletben R az alifás ma­radékot jelenti, amely helyettesített, például metoxi- vagy etoxi-csoporttal helyettesített is lehet. . Avégett, hogy a fenti vegyületekhez eljus­sunk, olymódon járunk el, hogy a megfelelő ali­fás, higany vegyületeket, melyekben a higany egy vegyértékkel savmaradékhoz van kötve, amelyet alkáliákkal a megfelelő hidroxiddá ala­kíthatunk át, vagy pedig magát a hidroxidot, al­káli, illetve alkálifelesleg jelenlétében, acetonra engedjük behatni. Eljárhatunk úgy, hogy először a hidroxidot állítjuk elő az alifás higanyvegyületekből, ame­lyekben a higany egy vegyértékkel savmaradék­hoz van kötve, megfelelő alkáliákkal való átala­kítás útján és azután hagyjuk az acetont a kép­ződött alifás higanyhidroxid vegyületre behat­ni. Célszerű, ha ekkor az acetonból bizonyos mennyiségű felesleget alkalmazunk. Némi idő elteltével — ha a hidroxidot alkal­mazzuk, már közönséges hőmérsékleten is — a vizes oldatból nehéz folyadék válik ki, amely a kívánt alifás higanyacetonvegyületből áll. Ezeket a vegyületeket az oldat többi részétől elkülönítjük és azokat különböző ipari célokra, például fertőtlenítőszerként, favédőszerként vagy vetőmágcsávázószerként alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületnek,, szemben az említett trimerkuridiace­tonhidrátvegyülettel, kiváló gomba- és bakté­riumölő hatása van. Példák: 1. 29,5 metoxietilhiganykloridot, 16,8 g káliumhidroxidot és 50 g vizet melegítés útján reakcióba viszünk. A hideg ol­datra azután 14 g acetont engedünk behatni. Bizonyos idő elmúltával nehéz olajos folyadék válik ki, melynek mennyisége kb. 28 g, míg a higanyvegyület kis része fémmé redukálódik. 2. 49 g'metilhíganybromidot, 33,6 g káliumhidroxidot és 100 g vizet 14 g aceton hozzáadása mellett vízfürdőn való melegítés út­ján reakcióba viszünk. Ebben az esetben is alul nehéz olaj válik ki. A termelés 54 g. A reakció legtöbbször nem megy egészen kvantitativen végbe, úgyhogy az olaj feletti fo­lyadékban a kiindulási vegyületből még egy ke­veset ki lehet mutatni. Hasonló módon, butil-, propil- vagy allilhi­ganyvegyületek alkalmazása útján a megfelelő higanyaceton vegyületet kaphatjuk. Végül aceton helyett alkalmazhatjuk ennek homológjait is, tehát a többi alifás ketonokat és a vegyes ketonokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom