136438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósan göndörített szálak, illetve rostok előállítására ömledékből

Megjelent: 1955. évi február hó l~én. ORSZÁGOS^ALÁLMÁNYÍln^ATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.438 SZÁM. 29 b. OSZTÁLY. Z-2498. ALAPSZÁM.' Eljárás tartósan göndörített szálak, illetve rostok előállítására ömledekből Thüringische Zellwolle Aktiengesellschaft, Schwär za, és Zellwolle- und Kunstseide-Ring G. m. b, H., Berlin. A bejelentés napja: 1943. február 27. Németországi elsőbbsége: 1942 február 27. A találmány eljárás tartósan bodorított szálak, illetve rostok ömledekből való előállítására. A ta­lálmány értelmében a rostos anyagok tartós gön­dörítését úgy érjük el, hogy a fonási folyamat köz­ben legalább két különböző fajtájú kiindulási anya­got olvasztunk össze, úgyhogy e két anyag az egyes szálakban egymás mellett legyen jelen. A kiindu­lási anyagokat emellett előnyösen úgy dolgozzuk fel, hogy az egyes szálakban a különböző anyagok sávszerűén egymás mellett feküsznek, mimellett azonban nem fontos, hogy a sávok szabályosan a szál egyik vagy másik felét alkossák. A különböző anyagokat akként is kifonhatjuk, hogy azok a kész szálakban, illetve rostokban egymás mellett csa­varvonalalakban, hullámalakban vagy egyéb mó­don helyezkedjenek el. A találmány szerinti eljárás további előfeltétele, hogy az egyes szálakban vagy rostokban egymás mellett elrendezett két anyagnak különböző tágu­lási együtthatója legyen, mivel azonos tágulási együttható esetében göndörödés nem mutatkozik. Ekként például tiszta alifás poliamidokból álló anyagokat aromás gyűrűt is tartalmazó kiindulási anyagokkal egyesíthetünk, vagy pedig poliamido­kat, észtercsoportokat tartalmazó anyagokkal egye­sítünk. Amint már említettük, a kiindulási anya­goknak minden esetben különböző hőtágulási együtthatójuk kell, hogy legyen. A találmány értelmében a két anyagot nem kell 50 : 50 arányban alkalmaznunk, hanem göndörített rostokat kapunk akkor is, ha az egyik összetevőt 90%-nyi és a másik összetevőt 10%-nyi mennyi­ségben alkalmazzuk. Több mint két kiindulási anyagot is alkalmaz­hatunk. Ennek a rendszabálynak azonban azért cse­kély a technikai jelentősége, mivel nehéz három oly kiindulási anyagot találni, melyeknek lényegi­leg azonos olvadáspontjuk van és melyek egymás­sal egyenletesen kifonhatók. Az egyenletes kifonhatóság elérése végett az anyagoknak gyakorlatilag azonos olvadáspontjuk kell, hogy legyen, amit adott esetben úgy érhetünk cl, hogy az alacsonyabb olvadáspontú anyag olva-' dáspontját hálós kötést előidéző anyagok beadago­lásával növeljük. Az eltérő olvadáspont azonban nem lényeges akadály, ha olyan berendezést alkal­mazunk, mely az anyagok összekeveredését meggá-. tolja. A találmány szerinti eljárást különösen köny­nyen alkalmazhatjuk, ha a kiindulási anyagok a szilárd állapotból a hígfolyós állapotba csupán las­san mennek át, vagyis mielőtt cseppfolyóssá vál­nak, széles hőmérséklettartományban szívósan fo­lyós állapotúak. Minden ilyen esetben oly szálakat kapunk, melyek a találmány szerinti hatás elérésé­hez megfelelő összetételűek. • Magát a kifonást különböző módon foganatosít­hatjuk. Ekként például a különböző anyagok sze­leikéit összekeverhetjük, majd összeömleszthetjük, illetve meglágyíthatjuk és ezután a szálakat szoká­sos módon alakíthatjuk ki. Ha nem gondoskodunk külön arról, hogy az anyagok egymással elkeve­redjenek, a különböző anyagok a szálban egymás mellett sávalakban maradnak meg es ennek megfe­lelően alakíthatók ki. Eljárhatunk például akként is, hogy különböző anyagokból álló vékony rudak nyalábbjait egymás mellett a hevített fuvókára nyomjuk és a fonalat húzzuk. Ebben az esetben is oly keveréket kapunk, melynél a találmány szerinti hatás mutatkozik. Eljárhatunk akként is, hogy a különböző anyagokból közvetlenül rudakat sajto­lunk, amikor csupán arra kell ügyelnünk, hogy a keverék ne legyen túl tökéletes, tehát hogy ne le­gyen teljes keveréknek tekinthető. A találmány szerinti eljárásnál azonban az sincs kizárva, hogy a két különböző anyagot a szál ki­alakításához teljesen összekeverjük. Ilyen keverék­kel is elérhetjük a kívánt göndörödést, ámbár ek­kor az íveltség finomabb és kevésbbé kifejezett. Ámbár ez technikailag többnyire nem előnyös, két oly poliamid alkalmazásakor, melyeknek olva­dáspontja meglehetősen eltérő, akként is eljárha­tunk, hogy a két anyagot két külön fúvókából fon­juk és a keletkezett szálakat még képlékeny álla­potban összesodorjuk. Ekkor előnyösen vastagabb és

Next

/
Oldalképek
Tartalom