136437. lajstromszámú szabadalom • Öntöltő pisztoly

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.437. SZÁM. 72. a. 9—11. OSZTÁLY. - W-7493. ALAPSZÁM. O n t ö 1 top i sz t o 1 y Carl Walther Waffenfabrik, Zella-Mehlis. A bejelentés napja: 1944. január 12. Németországi elsőbbsége: 1943. január 12. Töltőpisztolyoknál kívánatos, hogy a závárzat kézzel való visszahúzásakor az ütőtest felhúzatlan maradjon, például olyankor, amikor az első töl­tényt a tárból a csőbe kell vinni. E célból alkal­maztak oly eszközöket, melyek részben a kéz be­hatása következtében a závárzat megfogásakor be­iktatódnak, valamint olyanokat is, amelyek az el­sütőszervnek az ütőtestben való rögzítődését önmű­ködően megakadályozzák. Az ismert önműködő be­rendezéseknél a zártestet például az elsütő készü­lékén reteszelő orr közvetítésével rögzítik, ha az elsütőszerkezet a nyugalmi helyzetben van, míg az elsütőszerv visszahúzott állapotában, például lövés leadásakor, a rögzítő orr a závárzaton kialakított ütköző pályájából kiiktatódik, úgyhogy a zárótest végső helyzetét elérheti és vállával az ütőtestet a pihenő helyzetbe állithatja. Mivel a zártest lövés közben reiidkívül gyorsan mozog és a lövész az el­sütőszervet a lövés leadása után is rögzítve tartja, a zárótest az elsütőszerv reteszelő orra mellett el­csúszhat és az ütközőtest ismét a pihenő helyzetbe juthat. Mindenesetre fennáll az a veszély, hogy a lövész a reakcióslökés következtében az elsütéskor használt ujját az elsütőszervről idő előtt felemeli és ekkor a gyorsan mozgó zárótest a reteszelő or­ron rögzítődik, minek következtében az egyes ré­szek egymásra csapódhatnak és tönkremehetnek. Másrészt fennáll az a veszély, hogy a lövész az elő­írásokkal ellentétben a reteszelő test kézzel való visszahúzásakor is hátrahúzza a ravaszt, úgyhogy az ütőtest elreteszelődhet. Ha a lövész abban bízik, hogy az ütőtest nincs felhúzva, úgy szándékolat­lanul lövést adhat le. Ismeretes olyan berendezés, amely az ütőszeg csapágyának ^kinetikai energiáját hasznosítja, amely a hátrafelé tartó mozgást még folytatja, ha a zárótest lövés után visszafelé való haladását befejezte és ezzel az utőtestet a felhúzott nyugalmi helyzetbe állítja, míg a záró testnek kéz­zel való hátrahúzásakor az ütőszeg önmaga nem mozdul el és így az ütőtestet nem állítja a reteszelt helyzetbe. Ekkor az ütőtest a fel nem húzott nyu­galmi helyzetébe tér vissza. Mivel azonban az ütő­szeg csapágyának a zárótesthez viszonyítva csak kicsiny tömege van és ennek éppen akkor kell ha­tásossá válnia, amikor az ütőszeg rugója már majdnem teljesen feszültségmentes, ez a berende­zés nem működik minden esetben megbízhatóan. A találmány értelmében ugyancsak a zárótestnek a lövés közben való sebessége és a zárótest.kézzel való visszahúzása közbeni sebessége közötti különb­séget hasznosítjuk az ütőtest felhúzásához, illető­leg fel nem húzásához, mégpedig a zárótesttel be­folyásolt mozgatható tagra kifejtett röpítő hatás útján. Ez a tag különböző módokon válhat hatá­sossá. Így például a zárótest kézzel való visszahú­záskor a véghelyzet elérése előtt elreteszelhető, úgyhogy az ütőtest nem áll a pihenőbe, míg visz­szafelé való haladáskor, lövés után, a reteszelő test a pihenő fölött elhalad. Ez a tag a zárótest felhúzó felülete mellett mozgathatóan úgy is elrendezhető, hogy a zárótest kézzel való visszahúzásakor a záró­test felhúzó felületén, illetőleg az ütőtesten belül marad, míg a lövést követő visszafelé haladáskor a nagy sebesség következtében kivetődik és az ütő­testet oly mértékben nyomja vissza, hogy az a fel­húzott pihenőhelyzetbe jut. E röpített tag sokféleképpen alakítható ki. Né­hány kiviteli alakot a rajzban öntöltő pisztollyal kapcsolatban tüntettünk fel. A rajzban a pisztoly­nak csak a' találmány megértéséhez szükséges ré­szeit ábrázoltuk. Valamennyi kiviteli példában a pisztoly 1 keretén önmagában ismert módon 2 zár­test van eltolhatóan elrendezve, melynek alsó 3 fe­lülete felhúzó felületet alkot és a zártest hátra­felé való haladásakor az ütőtestet befolyásolja. Az 1. ábrabeli kiviteli alaknál a 3 felhúzó felü­leten 4 váll van. Ez a váll az 5 kakassal dolgozik együtt, mely a 6 csap körül a zártest hátrafelé való haladásakor elfordul és azt a 7 él és a 3 felhúzó felület hátrafelé fordítja el. A 8 pihenő orrot a 10 elsütő csap 9 pihenője rögzíti, mely csapot a 11 ra­vasszal a rajzban fel nem tüntetett rúd köti össze. A kereten kétkarú kilincset ágyaztunk, melynek 12 karján 13 orr van, míg a másik 14 kar 15 rúgó behatása alatt áll. A 15 rugót szabad vége a 16 töl­ténytár körzetében vezeti, mely tárnak 17 orra van. A tár betolásakor ez az orr a 15 rúgó szabad karját felfelé nyomja és ezzel a rugót felhúzza. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom