136419. lajstromszámú szabadalom • Szellőzőablak-nyitószerkezet

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.419. 68. d. 9-18. OSZTÁLY = H-11.940 ALAPSZÁM Szellőzőablak-nyitószerkezet Haas és Somogyi speciális „üveg-vasszerkezetek" gyára r. t., Budapest. A bejelentés napja: 1943. szeptember 10. Ismeretesek már szellőzőablak-nyitószerkezetek, amelyeknél a szellőzőablakot tolórúddal mozgatott emelőkar nyitja és zárja és a tolórudat csap körül fel- és lecsappantható kar működteti. A találmány ilyfajta nyitószerkezetek oly további fejlesztését célozza, melynél az ablak csukott hely­zetében többszörösen van rögzítve. A találmány szerint a tolórúddal csuklósan kap­csolt, excentrikusan ágyazott kiemelőkar és annak csapágya hordja a szellőztető ablakot csukott hely­zetében rögzítő szerveket. A találmány szerint az egyik rögzítő szerv egy­részt a működtető karon elrendezett csap, másrészt a csapnak e csapot vezető, ívelt felületéhez csatla­kozó horony, melybe a csap a kiemelőkar, illetve a szellőzőablak csukott helyzetében belefekszik. A találmány szerinti, további rögzítő szerv egy­részt a csapágyon elrendezett csap, másrészt a ki­emelő kar alsó, ívelt felületéhez csatlakozó horony, mely a kiemelőkar, illetve a szellőző ablak csukott helyzetében a csapra fekszik. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a csap­ágyon további rögzítöszervekről is gondoskodunk. E célból a kiemelőkar excentrikusan ágyazott vége közelében bütyök és a kíemelőkaron pedig bevágás van elrendezve, mely a kiemelőkar csukott helyze­tében a bütyöknek fekszik. További rögzítőszervként a kiemelőkar szabad végén horog van kialakítva, mely az ablak csukott helyzetében az ablakkerethez erősített körömbe fo­gódzik. A találmány szerinti ablaknyitószerkezet előnyei, a többszörös rögzítésen kívül, hogy a festékréteg a tolórúdnak és kiemelőkarnak működését nem gá­tolja, sőt a szellőzőablak az ablakkeret vetődése esetén is feltétlenül biztosan zár. Az ablaknyitószerkezetet működtető kar kezelé­sénél előfeb a szellőzőablak csukódik és csak a kar befelé lengésének utolsó fázisában történik a rögzí­tés. A mellékelt rajz a találmány példaképpeni ki­viteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra az ablaknyitószerkezet oldalnézete, nyitott helyzetben. A 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezetet csukott helyzetben szemlélteti. A 3. ábra az ablaknyitó szerkezet elölnézete. A 4. ábra az ablaknyitó szerkezet működtető emelőkarját tünteti fel. A szellőztető —18— ablakszárny, mely alul, is­mert módon, a rajzon fel nem tüntetett csuklók kö­rül lengethető (1. ábra) —16— csapjaival a —12— kíemelőkarokra van felfüggesztve. A —16— csa­pok a —12— karok —17— hosszhasítékaiban mo­zognak. A —12— karok szabad végén —21— ho­rog van kialakítva, mely az ablak csukott helyzeté­ben (2. ábra) az —1— ablaktokhoz erősített —22— kampóba csappan^ A —12— karoknak a —21— horoggal ellentétes végeinek excentrikusan fekvő —19— pontjai, —20— csavarok segélyével (3. ábra), a tolórúdhoz vannak erősítve. E tolórúd —8— csap útján egymással ösz­szekötött, két részből áll, mégpedig a felül kigörbí­tett laposvasból' való, felső —9— és a gömbvas­ból való, alsó —7— részből. Ez utóbbi, alul, —6— dudorban végződik (4. ábra). A —6— dudor, —5— csap útján, a —18— szellőztetőablakok működ­tető —4— karral van összekötve. A —4— kar az —1— ablaktokhoz erősített —2— csapágyban ágya­zott —3— csukló körül lengethető a teljes vonallal rajzolt, alsó helyzetéből, melyben a szellőzőablak zárva van, a szaggatott vonallal rajzolt, felcsappan­tott helyzetbe, melyben a —18— szellőztető ablak nyitva van. A felcsappantás közben a —7, 9— toló­rúd a 2. ábra szerinti helyzetből az 1. ábra szerinti helyzetbe, azaz felfelé mozog, miközben az ablak­szárny nyílik. A —9— tolórúd, a —23— csap útján, —24— karral van összekötve, amely másik végével az —1— ablaktokhoz erősített —25— csapágyban van ágyazva. A —12— emelőkar a —19— csap közélében fekvő, de attól bizonyos távolságban elrendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom