136398. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgáscsap tengelyirányban el nem tolható ágyazására, szabályozó ellenállások vagy más effélék tokjában
Megjelent: 1955. évi február hó 1-éri. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.398. SZÁM. 21. c. 54-56. OSZTÁLY. - W- 7300. ALAPSZÁM. Berendezés forgáscsap tengelyirányban el nem tolható ágyazására, szabályozó ellenállások vagy niás effélék tokjában „Watt" Glühlampen- und Elekirizitäts-Aktienge£ ellschäft cég, Wien, azelőtt Elektrische Glühlampenfabriken Joh. Kretnenezky A. G. A bejelentés napja: 1942. augusztus 1. Németországi elsőbbsége: 1941. augusztus 2. A t íittlioai •> >•/ Mlvozo ellenállások vagy mástiifc' 1 lu ' Í ipidinak tengelyirányban el nem tolható iigytiz.i i a hozz-Uatlozo tokban, mely aeya-Ms o^v -. • i userex cl oJf-o agával, tér-, vala-Ic'intt t diTvaatriKdiel os^igával tumk ki. A találmány '-zei ml a csapnak pl szabályozó tengelyének oi'in üi vag\ gir i i u1 - va]a1 zeru hornyai vanr ik am lv< k A7 ezekbe beillő csapágyrészekktl cgyuUmukodrck amely utóbbiak a szabályozó irne^ciiok t«n topoícim vannak bajonettzárszerűen iog/itve A találmányi, tovc/bbi jellemzőivel a csatolt Vdzlaiob lajzok szeimti példaképpen), megoldások kapcsán a következőkben ismertetjük. A 1. és 2. ábrák vázlatosan metszetben és felülnézetben szemléltetik az új, tengelyirányban el nem tolható ágyazás lényegét, amelynél az érthetőség kedvéért az ügy lényegéhez okvetlenül nem tartozó mellékes részeket elhagytuk. A 3. és 4. ábrák, egy rádióvevőkészüiék potencióméterét, úgyszintén metszetben és felülnézetben szemléltetik» amely a találmány szerinti ágyazással van szerkesztve. Az 5. ábra egy előnyösen kialakított csapágyrészt mutat. . Az 1. és 2. ábrán —1—- jelöli a tengelyt és —2— a szabályozó fenekét, míg —3— jelöli a szorító gyűrűket, amelyeket súrlódó illesztéssel a tengelygelyre húzhatunk. A —2— fenekén a —4— tartópofák var.lak kialakítva, amelyek célszerűen a rendszerint préselt anyagból levő fenékkel egydarabból készültek. E tartópofák, amint azt a 2. ábra'-mutatja, a fenék gyűrűszerű —5— vastagításának- csak. egyik kerületi részére terjednek. A tulajdonképpeni csápágyrészeket —6— és —7— jelöli; ezek, amint azt a 2. ábra szemlélteti, lényegében félgyűiualakúak és a gyűrű síkjábani metszeti felületükön két-két kiugró —8— toldalék-' juk van. Mindegyik nyúlvány úgy van méreteive, hogy azok a —4— tartópofák alá illenek. Az összeépítés a következőképpen történik. Mindkét —6, 7— csapágyrészt behelyezzük az —1— tengelynek a —3— szorítógyűrűk által alkotott hornyába és a tengelyt a csapágyrészekkel együt behelyezzük a szabályozó —^ä— fenekébe. Ezután a —6,7— csapágyrészeket úgy elforgatjuk, hogy a szabályozófenék •—4— tartópofái alá kerüljenek, ahol ezek megfelelő kialakítást feltételezve, súrlódás révén rögzítődnek. A 3. és 4. ábrák a találmányi gondolat további kialakítását szemléltetik, egy vevőkészülék potenciométerénél alkalmazva. Itt —10— jelöli a szabályozó fenekét, —11— a szabályozó tengelyét a —12^— szorítógyűrűkkel. A tengelyt a —13— persely veszi körül, amely a tengely sugárirányú ágyazását létesíti és egyidejűleg a szabályozót valamely —14— készülékrészhez rögzítheti, mi végett a —13— perselynek külső csavarmenete van, amelyen a —15— anya ellenanyával együtt alkalmazható. A —16— az ismert módon alkalmazott —17— ellenállásréteg tartóját jelöli. A —18— és —19— csapágyrészek a már ismertetett módon a —20— tartópofák alatt vannak ágyazva. Az ábrázolt kiviteli példában a csapágyrészek, súrlódásos rögzítése mellett vagy helyett még kényszerműködésű rögzítést is alkalmazhatunk. Evégett a —11— tengelyt átfogó —22_— érintkezőgyűrűnek a —23— nyúlványa van, amely a •—18— csapágyrész —24— bemélyedésébe illik (5. ábra). A csapágyrészeknek a tokfenékbe a tengellyel való együttes behelyezése után, de a csapágyrészeknek a záróhelyzetbe való elforgatása előtt, a —22— érintkezőgyűrűt úgy helyezzük a —24— bemélyedéssel kialakított —-18— csapágy gyűrűre^ hogy annak —23— nyúlványa az üregbe érjen be. Ha a —22— érintkezőgyűrűt tengelye körül forgatjuk, úgy ez magával viszi a —18— csapágygyűrűt és a második —19— csapágygyűrűt is a záróhelyzetbe. Mihhogy az érintkezőgyűrűt helyes helyzetébén önmagukban ismert eszközök révén rögzítjük, a csapágygyűrűk önmaguktól nem foroghatnak vissza, ennélfogva ki van zárva az
