136389. lajstromszámú szabadalom • Jászol, állatok itatásához

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.389. SZÁM. 45. h. 1-12. OSZTÁLY. - Sch-6402. ALAPSZÁM. Jászol állatok itatásához J. S. Schatt Metallgiesserei u. Armaturenfabrik, Nürnberg. Bejelentés napja: 1943. július 20. A találmány állatok itatásához való jászol, amelynek az itatómedencét letakaró, megvastagított és lekerekített peremű csapófedele van. Mint ismeretes, az itató jászolok fedele viszonylag rövid használat után elgörbül, sőt gyakran le is törik. Ezért javasolták már az itatój aszol fedelét alkotó lemeznek megvastagított peremrésszel vagy peremezett foglalattal való ellátását és így a fedéllemez ellenállóképeségének fokozását. A fedélnek a jászolon való ellenállóképes és emellett lehetőleg egyszerű ágyazása azonban bizonyos nehézségekkel jár, minthogy a fedelek igen durva kezelésének következtében azok tengelye igen gyakran elgörbül és a fedeleket a tengelyen ágyazó csuklópántok vagy csuklótagok megsérülnek. Ennek káros következménye, hogy a fedelek megszorulnak vagy nem mozgathatók elég könnyen, továbbá, hogy azok maguktól nem csapódnak le és így szennynek az itatómedencébe való behatolását nem akadályozzák meg, végül, hogy oly jászoloknál, amelyeknél a víz bevezetését a fedélre gyakorolt nyomás váltja ki, a vízzel való ellátásban zavarok keletkeznek. A találmánnyal a fenti hátrányokat kiküszöböltük. A találmány értelmében a fedélnek erőteljes kengyelalakú váza van, amelynek lekerekített pereméhez szög alatt a váz anyagától különböző anyagból készült és a váznál vékonyabb fedőlemezt, pl. bádogból készült fedőlemezt hordozó léc csatlakozik. A találmány értelmében továbbá a fedél kengyelalakú peremének szárai végükön a fedél forgástengelyét alkotó harántrúdhoz csatlakoznak. A fedél forgástengelye az itatómedence oldalfalainak vályuszerű kimetszéselben van ágyazva és az oldalakon rögzíthető fedőlécek útján forgathatóan van megerősítve. A fedél találmány szerinti kiképzése esetén a fentiekben leírt káros jelenségek nem következhetnek be, minthogy a fedél megvastagított pereme és forgástengelye önmagukban zárt, hajlítóigénybevétellel szemben különösen ellenállóképes vázat alkotnak. Ilymódon tehát a fedél mozgatásának esetléges akadályait is kiküszöböltük. A fedél és a tengely összekötése végett mindezideig használatos kötőelemek, mint pl. csuklópántok és csuklótagok feleslegessé válnak és ennek következtében nem is sérülhetnek meg. A találmány szerinti itatój aszol ennek következtében igen üzembiztos. A találmány értelmében célszerű, ha a fedél forgástengelyén, illetőleg a fedél vázának harántrúdján a víz bevezetését szabályozó szelepet működtető tagot rendezünk el, úgyhogy a fedél forgástengelyének fent leírt és a találmány révén elért üzembiztos kivitele következtében a .szelep kifogástalan működtetése ugyancsak biztosítva van. Működtető tagként fogasívet alkalmazhatunk, amely a szeleporsóra ható fogaskerékkel kapcsolódik. Különösen célszerű, ha a vizet bebocsájtó szelepként közönséges vízcsapot alkalmazunk, vagyis az eddig alkalmazott különleges kivitelű szelepek feleslegessé válnak. Az állatok itatásához való jászolnak az istálló falazatán való megerősítésére a találmány értelmében a falazathoz idomítható felfüggesztőeszközöket alkalmazunk. Ha ugyanis, amint az általában szokásos, az allatok itatásához való jászol felfüggesztőeszközei, illetőleg az ezeket rögzítő fülek helytállóan vannak elrendezve, akkor az itatój aszóinak az istálló falán való elhelyezése fáradságos és időtrabló művelet, minthogy a felfüggesztő eszközök illetőleg a felfüggesztő eszközök rögzítésére való fülek általában sohasem esnek a falazat elemeinek illeszkedő éleire és így a rögzítőcsavarok megerősítése fáradságos és hosszantartó kőművesmunkákat tesz szükségessé. Hosszúkás nyílások alakjában kiképezett rögzítőfülek alkalmazása sem teszi lehetővé a falazathoz való kielégítő illeszkedést, egyrészt, mert a hosszúkás nyílások rendszerint nem elég hosszúak, másrészt, mert azok az esetek többségében nem teszik lehetővé a medence két oldalán kiadódó és egymástól különböző illesztést. Ugyanezen okból a medencének pl. rúdon eltolhatóan való ágyazása sem kielégítő. A rögzítőfüleknek a falazathoz való kielégítő illesztését a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a jászolon változtatható hosszúságú hordozósínt rendezünk el. E hordozósín hosszúságának változtathatósága végett mindkét vé-