136377. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőrostély-betét mindennemű égethető anyag elégetésére

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.377. SZÁM. 24 f. OSZTÁLY. — M-12745. ALAPSZÁM. Tüzelőrostély-betét mindennemű éghető anyag elégetésére. Markgraf Károly közjóléti szövetkezeti főpénztáros, Hódmezővásárhely. A bejelentés napja: 1943. május 17. A találmány tárgya tüzelőrostély-betét, melynek alkalmazása mellett tűzhelyekben, kályhákban mindennemű égethető anyag elégethető. Előnye, hogy mind az új, mind a már használatban lévő összes tűzterekbe, minden átalakítás nélkül, a régi rostélyra fektetve behelyezhető és ennek alkalma­zása mellett az iparban, háztartásban, gazdaság­ban található összes égethető hulladék, bármely vas- vagy cserépkályhában, takaréktűzhelyben, vagy generátorban elégethető. A végzett kísérletek azt mutatták, hogy e betéteken, fűrészpor, faliszt, textil, papír, kóró, trágya, takarmányhulladék stb. és szemét is, a benne levő hő gazdaságos kihasz­nálása mellett szagtalanul elég. Ez eredmény oka abban rejlik, hogy a találmány szerinti tüzelőrostélybetét ferdesíkú felületű, me­lyen a tüzelőanyag eloszlik és az elégett anyag hamuját oldalirányban levezeti, tehát a rostély­nyílás nem tömődik el, azonkívül a betét üregében előmelegített levegőt elosztva vezeti a tűztér egész felületére. A nagymennyiségű meleg levegőnek a tűztérbe vezetése a hulladékanyag tökéletes elége­tését elősegíti azzal, hogy az amúgy is kis meleg­tartalmú fűtőanyagot nem hűti le. A találmány tárgyát képező tüzelőrostélybetét vaslemezből, öntött vasból, agyagból vagy bármely tűzálló anyagból állítható elő. Természetesen a különféle nagyságú és alakú tüzelőtérnek megfele­lően különféle nagyságú és alakú betétek állíthatók elő. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező tüzelőrostélybetét példaképpen felvett kiviteli alakjai vannak feltüntetve. Az 1. ábra tüzelőrostélybetéttel ellátott cserépkály­ha függélyes hosszmetszete, a betét oldalnézetével, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszet, a 3. ábra a betét távlati rajza, az előrész lemet­szése mellett, a 4. ábra köralapú betét elölnézete, és részben függélyes metszete, az 5. ábra a 4. ábra szerinti betét felülnézete, a 6. ábra pedig töltő-, illetve aknáskályhába való betét elölnézete és részben metszete. A rajzon —a— a kályha, —b— a tűztér, —c— á rostély —d— a hamutér, —e— pedig a tüzelő­rostélybetét, mely a tüzelőtérben a —c— rostélyra van fektetve, úgyhogy az a rostélyt teljesen le­borítja. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a betét két ferdesíkú és egymással —ei—• élben találkozó rostélylapból áll. A két rostélylap találkozási —ei— éle leborított, a rostélylapok pedig befelé emel­kedő ferdesíkú —f— rostélylécekből állanak, me­lyeknek a felette levő rostélyléc alá nyúló széle ív­alakban felfelé van hajlítva, úgyhogy az egyes ros­télylécek között levegőt átbocsátó rések vannak hagyva. A rostélylécek két vége a —g— zárólapok­hoz van erősítve. E két zárólap és a két rostélylap által körülzárt alapterület nagyobb, mint a tüzelő­tér —c— rostélyának alapterülete, úgy, hogy a -—c— rostélyon benyomuló levegő csakis az —f— rostélylécek közötti résen át juthat a tüzelőtérbe. A 4. ábrán feltüntetett kiviteli alakú betét kör­keresztmetszetű kályhákhoz való, mely —h— ros­télygyűrűkből áll. E rostélygyűrűk keresztmetszete azonos a 3. ábrán feltüntetett —f— rostélylécek ke­resztmetszetével. A rostélygyűrűket —i— lécek tart­ják össze. A betét alsó gyűrűjének átmérője na­gyobb, mint a kályharostély átmérője. A 6. ábrán töltő-, ú. n. aknás-, vagy fűrészpor­kályhába, ,vagy generátorba való betét van feltün­tetve.'E betét alsó —-j— része —k— rostélylécek­ből áll, illetve rostélygyűrűkből és a kályharostély, illetve tüzelőtér alakja szerint csonkakúp, vagy csonkagúla alakú, míg felső végéhez —m— cső csatlakozik, melynek vége zárt, palástfelületén pe­dig —4i— furatok vannak. A betétet a tüzelőajtón át helyezzük be a tüzelő­térbe úgy, hogy az a rostélyt felülről teljesen le­borítja. Ezután az elégetni való anyagot a betétre helyezzük és meggyújtjuk. A tüzelésnél a betét felmelegszik és a tűz táplálásához szükséges levegő a hamutéren és a —c— rostélyon át a betét által körülzárt térbe jut, ott felmelegszik és a betét rostélynyílásain át kerül a tűztérbe. A betétre tetszésszerinti mennyiségű tüzelőanyagot rakha­tunk, mivel az elégés tökéletes és a visszamaradó hamu a betét ferdesíkján, vagy kúpos felületén le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom