136363. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozóberendezés tartálygázzal üzemben tartott belős égésű erőgépekhez

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.363. SZÁM. 46. a» OSZTÁLY. - V-4240. ALAPSZÁM. Nyomásszabályozóberendezés tartálygázzal üzemben tartott belső égésű erőgépekhez Deutsche Vergaser Gesellschaft cég, Berlin. A bejelentés napja: 1942. augusztus 14. Tárolt, illetve tártálygázaal, pl. folyósított gáz­zal működtetett mindenféle belső égésű erőgépeknél oly nyomásszabályozókat használnak, amelyek a gáz nyomását szabályozzák a tartály nyomásáról az ala­csonyabb felhasználási nyomásra. Legtöbb esetben a belső égésű erőgépek npm folyékony gázüzemre, hanem elgázosítós, illetne Diesel-üzemre épültek, úgyhogy ezeket át kell állítani, illetve át kell épí­teni a folyékony gázüzemre. így pl. motoros jármü­veknél, amelyeket folyósított gázzal szándékozunk üzemben tartani, különösen pedig nagyteljesítményű motoroknál, pl. 100 és efölötti lóerejü motoroknál eizit a hátrányt taipasataljuk, hogy a nyomásszabá­lyozó, amely használati fokozatánál a motor szívó­hatása folytán lép működésbe, az ennél szükséges érzékenység és pontosság miatt aránylag nagy membránt igényel, amely ismét nagy tért kíván és ennek folytán az ilyen szabályozóiknak az elhelye­zése a belső égésű erőgép, illetve motoros jármű építését rendkívül megnehezíti. Ezen hátrányokat a találmány révén egyszerű mó­don úgy szüntetjük meg, hogy nevezetesen nagy­teljesítményű belső égésű erőgépeknél egy motor­hoz két vagy több azonos myomáskörzetű szabályo­zót egymással párhuzamosan kapcsolunk a tartály­ból jövő üzemanyagvezetékbe és ezeket egymással nyomáskiegyenlítőkészülékkel kötjük össze. A két vagy több szabályozó elrendezése révén az említett építési nehézségeket azzal kerüljük el, hogy mind­két szabályozó csekély teljesítménye következtében kisebb meimibránnagyságot és .ennek folytán megfe­lelően csökkentett teret igényel. Lényeges gyártási előnyt jelent az is, hogy kizárólag .egy szabályozó -típust kell azonos alkatrészekkel készíteni, amelye­ket a belső égésű erőgép teljesítménye szerint két vagy több példányban közös szabályozóberendezéseé egyesítünk. Ez az előny különösen akkor nagyjelen­tőségű, ha a nagyteljesítményű gépeket a rendesen szokásos nagyságukhoz viszonyítva aránylag ritkán állítják át folyósított gázzal való üzemre. Tartály­gáz alatt pl metán, világítógáz, propán, bután ér­tendő, tehát minden oly gáz, mely palackokban vagy más tartályokban tárolható. Amennyiben a gáz fo­lyósított (propán, bután), akkor folyósított gáznak nevezik. A találmány szerinti nyomáskiegyenlítő berende­zés révén az egyes szabályozók felhasználási foko­zatait egymással függő viszonyba hozzuk és ilymó­don lényeges hátrányokat kerülünk el. A szabályozó felhasználási fokozata alatt azon fokozat értendő, amely ahhoz a vezetékhez van kapcsolva, amelynél a fölhasználás történik. Egy fokozatú szabályozók­nál a felhasználási fokozat egybeesik a szabályozási fokozattal, míg több fokozatú szabályozóknál az utolsó alacsony nyomású fokozattal. Ha pl. két sza­bályozót egymástól függetlenül oly módon alkalmaz­nánk egy nyolchengeres géphez, hogy egy nyomás­szabályozó mindig négy henger számára dolgozik, úgy a mindig meglévő vezetékellenáliásbeli különb­ségek, amelyeket a különböző hosszúságú és elren­dezésű szívóvezetékek vagy elgázosítók és a legszi­gorúbb gyártásbeli ellenőrzés dacára az egyes sza­bályozók között a zárónyomásokban tapasztalható különbségek okozhatnak, rendkívül zavarólag hat­nak. Az ilyen szabályozóknak ugyanis rendkívül ér­zékenyeknek kell lenniök és már nagyon alacsony nyomásnál is működniök kell, úgyhogy pl, 6—8 mm vízoszlopú kis nyomáskülönbség is azt ereuménvez­heti, hogy a belső égésű erőgép indulásakor jelent­kező csekély teljesítménynél csak az egyik szabá­lyozó működik és így csupán csak laz e!zen szabá­lyozóval összekötött egyik hengercsoportot lehetne megindítani, üresjáratnál is az ilyen különbség a gép nyugtalan járást okozhatja. A találmány -sze­rint az egyes szabályozók használati fokozatai között alkalmazott nyomáskiegyenlítő kiküszöböli ezen hi­bákat és még csekély indulási teljesítménynél is biztosítja a belső égésű erőgép összes hengereinek üzembiztos táplálását, mithogy pl. a motor az egyik szabályozószelep fennakadása esetén is a másik mű­ködésbe lépő szabályozófokból aránylagosan na­gyobb mennyiségű gázkeverék-mennyiségeit vesz ki. Többfokozatú nyomásszabályozóknál a találmány olymódon is megvalósítható, hogy mindig két vagy több szabályozó részére közös magasnyomású foko­zatot választunk, minthogy ennél a kis membrán -keresztmetszet következtében az említett építési ne­hézségek, amelyek a térszükséglet miatt állnának elő, szerepet nem játszanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom