136356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elnyeletőanyagok szárítására és hűtésére

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.356. SZÁM. 12. e. OSZTÁLY. - M-12579. ALAPSZÁM. Eljárás elnyeletőanyagok szárítására és hűtésére Metallgesellschaft Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M A bejelentés napja: 1928. augusztus 14. (Ez a nap a 4030/1941. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a román hatóságnál annak idején tett szabadalmi bejelentés napja.) Németországi elsőbbsége: 1928 február 10. Romániai szabadalom száma: 15732 Benzinnek, benzolnak, alkoholnak vagy egyéb ol­dószereknek gázokból, vagy gőzökből való kinyeré­sét vagy visszanyerését az elnyelető anyagok, mint pl. aktív szén, szilikagól és egyéb ilyen anyagok segítségével az ismert eljárások szerint olymódon foganatosítják, hogy az oldószert tartalmazó gázt az elnyelető anyagon átáramoltatják, majd az oldó­szerekkel feltöltött elnyelető anyagot felhevítik és az elnyelt anyagot öblítőszerekkel pl. vízigőzzel ki­hajtják. Az oldószertől mentesített saenet a klhaj­tás befejezte után szárítják és hűtik avégből, hogy új feltöltéshez használhassák. Az elnyelető-anyagot általában olymódon szárítják, hogy szellőző segítsé­gével az elnyelető anyagon forró levegőt nyomnak át, a szárítás után pedig azonos módon, hideg leve­gőt alkalmaznak. Ismeretes továbbá, hogy levegő helyett az egyik elnyeletőből távozó és az oldószer­tő] mentesített gázrt vezetik a második elnyeletőn át és utóbbit ekként szárítják és hűtik. Mindkét eljárás hátránnyal jár. Ha -az elnyelető anyag regenerálásához levegőt és magias hőmérsék­letet alkalmaznak, fennáll a veszélye annak, hogy az elnyelető anyáig túlnagy mértékben oxidálódik. A második helyen említett eljárás azzal a hát­ránnyal jár, hogy csupán korlátolt mennyiségű gáz áll rendelkezésünkre, úgyhogy egyes esetben az el­nyeleitő-anyag nem szárad ki és nem hűl le elegendő mértékben, aminek következtében elnyelőképessége csökken. A találmány értelmében e nehézségeket kikü­szöbölhetjük. A találmány szerint az elnyelető anyag szárításához és hűtéséhez a ígázt tetszőleges meny­nyiségben alkalimaizhatjuk. Ezt azzal érjük el, hogy a isizárítást és hűtést külön gáz-köráirammal foga­natosítjuk. E gáz-köráram viszonylag csekély szük­ségletét, vagy feleslegét pl. az elnyeletőt elhagyó gáz hütővezetékéből fedezhetjük, illetve abba ad­hatjuk le. Az eljárást a mellékelt rajzon szemléltetjük: A rajzon az At és A 2 tartányokat tüntettük fel, amelyek az elnyelető anyagot tartalmazzák, B a friss gázt az elnyelőtökhöz vezető csővezeték, C az elnyeletőkiből távozó hulladék gáz igyüjtővezetéike, D szellőző, E hevítő, P hűtő, amelynek G vízelve­zető csonkja van, A találmány szerinti munkamód következőképen megy végibe. Miután az A2 elnyeletőt kigőzöltük, a C hulladék -gázveaetékekből a D* szellőző segítségével hulladék­gázt szívunk el és az E hevítőn át az A2 elnyele­tőbe nyomjuk. Az utóbbiból távozó meleg és ned­ves" gázt az F hűtőn át, amelyben a vizet G vezeté­ken át elválaszthatjuk, a D szellőző szívó vezetéké­hez vezetjük és utóbbi segítségével tetszőleges kör­áramban keringtetjük. Hűtőgáz hiánya esetében a C vezetékből újiabfo hulladékgázt vételezhetünk. Fe­lesleges hűtőgáz esetében a felesleget a C hulladék­gázvezetékbe áramoltatjuk. Az elnyelető (anyag szá­rításának befejezte után a hevítőt kikapcsoljuk és a köráramba az elnyelető anyagon át mindaddig ve­zetünk hideg hulladékgázt, amig a kívánt hűtést elértük. Különleges esetekben az el járásnak még egyéb előnyei is vannak. Pl. földgáz benBimmentesítésénél a távozó gáz főleg metánból áll, mely a levegővel szemben, nagyobb fajhője következtében a kör­áramimal dolgozó eljárásnál gyorsabb szárítást és hűtést tesz lehetővé, amivel a berendezés teljesít­ményét növelhetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elnyelető anyagok szárítására és hűté­sére, amelyre jellemző, hogy a kívánt anyagok el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom