136348. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntöttkorund előállítására

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.348 SZÁM. 80. b. 8. OSZTÁLY. — G-9716. ALAPSZÁM. Eljárás öntöttkorund előállítására Goebel Fritz mérnök, Treibach (Karintia). A bejelentés napja: 1943. évi április hó 21. Németországi elsőbbsége: 1942. évi április hó 23. Öntöttkorundot az iparban részben osisaolóanyág­ként, résziben tűzálló anyagiként mindinkább alíkal­mazmalk. Az anyag annál jobb, minél nagyobb az alumíniumoxid-tartahna. Öntöttkor undot manapság úgy állítanak elő, hogy bauxitot szemmel, villamos kemencében omegömliesz­tenek. Elekor a könnyebben redukálható oxidok, pl. a vas, mangán és szilícium oxidja a saénadalék nagysága szerint többé-kevésbbé redukálódik, a ne­hezebben redukálódok pedig, pl. iá titán, majdnem teljes egésizükiben visszamaradnak az előállított ko­rundban. Azonban az elsőnek említett elemeket sem lehet teljesen eltávoMtiani, ezekből az oxidokból Ősa­szesen 2—4% visstsamarad a korundban, úgyhogy ezzel az eljárással legfeljebb 90—^96% alumínium­oxid-tartalmú korund állítható elő. Nagyobb szénadalékkal ez elemek maradéktalan redukálásának elérésére nem lehet dolgozni, mert az ily nagy szénadaléík már az alumíniumoxidot tá­madja meg karbid keletkezése mellett; e karbidok pedig igen károsan' befolyásolják az előállított ön­töttkorund minőségét. Ezzel iaz eljárással tehát nem lehet olyan jó öntőt tikorundot előállítani, amelyből a redukálható elemek egészen vagy legalább néhány tízed százalékig el vannak távolítva. A találmánnyal az alumíniumnál könnyebben re­dukálható valamennyi elemet egészen vagy gyakor­latilag jelentéktelen maradékig el lehet távolítani anélkül, hogy karbidképződéstől kellene tartani. Nyomokban visszamaradó, könnyebben redukálható elemeken kívül csak a. földfémek és az alkáliföldek oxidjai maradnak szennyeződésként. A találmány szerint bauxitot, alumíniumban' dús salakot, vagy efféle nyersanyagot először ismert eljárással, szénnel villamos kemencében ímegömlesíz­tümk és addig redukálunk, amíg karbid nem kelet­kezik. Ezután iá szén adagolását beszüntetjük és a további redukálást földfémmel, legcélszerűbben alu­míniummal vagy magnéziummal folytatjuk le. A könnyű alumínium azonban- úszik a korund­ömledéken és így keverés ellenére is csak lássam hat a mélybe, továbbá a fém egy része levegőn elég. Ezenkívül nehézséget okoz, hogy a redukált szilícium kis fajsúlya folytán csak tökéletlenül süly­-lyed alá az Ömledékben, ha nincsen jelen elegendő mennyiségű olyan nehéz fém, amellyel ötvöződhet. Ezért célszerű az alumíniumhoz súlynövelőt adni. Redukálószerként vágy földfém és egy nehézfém ötvözetét has'ztnáyuk, pl. ferro(alumÄiniumo(t, vagy felaprított alumíniumot keverünk nehézfémoxiddal, pl. vasoxiddal, vagypedig a földfémet nagyobb mennyiségű vasoxidot tartalmazó bauxittal kever­jük. A keverékhez a nehézfémoxid redukálásához szükséges mennyiségen túl, fölös mennyiségű föld­fémet kell adni. Ekkor pl. alumínium-vas-ötvözet keletkezik, amely lata ömledékb,en leszáll, miközben aa ötvözet Al-tartalma a még az ömledékben levő redukálható oxidokkal reagál. A feltalált eljárás e foganatosítása módjának hátránya ugyan, hogy nagyobb az alumíniumfogyasztás, mert az alumí­nium egy része a vasoxid redukálására használó­dik fel, előnye azonban,, hogy a keletkezett alumí­niumötvözet túlhevített állapotban kerül a korund­fürdőibe, ami tökéletesebbé teszi az oxidok redu­kálását a korundfürdőben, AlMliföldfémiekbe,n szegény bauxit feldolgozásá­nál elzzel az eljárással 98%-nál több alumínium­oxidot tartalmazó, tehát nagyértékü öntöttikorumdot lehet előállítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás öimtöttkorumct előállítására bauxitiból, alumíniumdús salakokból vagy efféle nyersanya­gokból, lamelyre jellemző, hogy a nyersanyagot elő­ször villamos kemencében Iszéinnell lisimert módon redukáljuk, majd aa alumíniummal könnyebben re­dukálható elemek maradékát valamely földfém, elő­nyösen alumínium vagy magnézium hozzáadásával redukáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, amelyre jellemző, hogy a teljes reduká­láshoía földfém helyett ennek nehézfémmel való öt­vözetét, elsősorban ferroalumiínlumot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a teljes redukálási­hoz földfémnek nehézfémoxiddal való keverékét, pl. alumínium és vasoxid keverékét használjuk, amely keverékben a hozzáadott nehézfémoxid tredukálásá­ho'z szükségesnél több földfém van. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 1170. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom