136334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műrost előállítására alkalmas cellulózaanyag gyártására erdei fenyőből

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15.én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.334. SZÁM. 29. b. OSZTÁLY. — P-10540. ALAPSZÁM. Eljárás mfirost előállítására alkalmas eellnlózaanyag gyártására erdei fenyőből Phrix Arbeitsgemeinschaft cég, Hamburg (Németország). A bejelentés napja: 1943. évi január hó 8. f-Németországi elsőbbsége: 1942. évi január hó 9. Ismeretes, milyen nagy követelményeket támasz­tanak tisztaság és alfacellulózatartalom tekintetében cellulózamürostokkal szemben. A műrostgyártás kez­detén főleg pamutlinterst (hulladékot) és lucfenyőt dolgoztak fel, később azonban áttértek egyéb fa­anyagok, mint bükkfa vagy erdei fenyő feldolgozá­sára is. A találmány olyan eljárás, amelynél nagy alfa­cellulózatartalmú, megfelelő 'cellulózamarost előállí­tására az erdei fenyőt híg kénsavval való előkeze­lésnek vetjük alá, majd ezt követőleg szulfát-eljárás­sal feltárjuk. ismeretes már olyan cellulózaanyag-előállító el­járás, mely cellulőzaszármazékokká való feldolgo­zásra is alkalmas kell hogy legyen, olyképpen, hogy faforgácsot 1—35%-os kénsavval való előkezelés után szulfát-feltárásnak vetnek alá. Ha ezt az ismert eljárást gyamtadús fáhoiz, mintáz erdei fenyőhöz al­kalmazzuk, arra a meglepő eredményre jutunk, hogy az említett savhatárok köizött dolgozva műrostkészí­tésre alkalmas cellulózát nem nyerhetünk. Megálla­pítottuk, hogy ehhez az erdei fenyő-forgácsnak sav­val való előkezelésénél bizonyos meghatározott fel­tételeket kell betartani. Cellulózaműrostanyagnak erdei fenyőből való elő­állításához az előhidrolizisnek 0,25—0,5%-os kén­sawal, 100 C° hőmérsékleten felül kéli végbe men­nie. Ha a savkoncentrációt csak csekély mértékben, pl. 1,0%-ra növeljük, rosszabb cellulóza-termelési hányadot érünk el; ezenfelül az így nyert cellulóza műrostkészítésre kevésbbé alkalmas. Pl. az ilyen anyagból a szokásos módon előállított viszkózafonó­oldat sokkal rossabbul szűrhető, mint a 0,2—0,5%-os kénsavval való előihidrolizálásí útján előállított cellu­lóza. Ha a savkoncentráció 0,2% alá csökken, úgy — bár jó termelési hányadot érhetünk el cellulózá­ban — a pentozánok nem oldódnak ki. A nyert, pen­tozánban dúsabb cellulóza csak rosszabbul szűrhető viszkózaoldatot ad. Példa: 340 kg abszolút száraz erdei fenyőfaforgácsot öt­szörös mennyiségű 0,25 %-os kénsawal egy órán át 125 C° hőmérsékleten előhidrolizálunk. Abszolút száraz fára számítva 290 kg halványan színezett faterméket kapunk. Ez 85%-os termelési hányadnak felel meg. A még nedves faanyagot víz­zel a hozzátapadt savtól megszabadítjuk, majd ezt követőleg 20% hatékony alkáliát tartalmazó lúggal (NaOH-ra számítva és abszolút száraz előhidroli­zált anyagra vonatkoztatva) szulfát-eljárás szerint feltárunk. A főzőlúg 80% hatékony alkáliát tartal­maz NaOH alakjában és 20%-ot Na2S-a.Iak.ban . Ezenkívül a lúg az összes szervetlen részből 15% Na2C0 3 -t és 3—4% Na 2 SC>4-t tartalmaz. A főzést 1 : 4,6 lúgarányban 160—170 C° hőmérsékleten vé­gezzük. A főzés befejeztével az anyagot mosással a főző­lúg maradékaitól mégszabadítjuk, majd két fokozat­ban fehérítjük. A fehérítés részben toronyban, rész­ben hollandiban történik. 100 kg cellulózához, kb. 5,5 kg aktív klórt használunk fel. A két fehérítési fokozat között gyengén lúgos közbenső kezelést vég­zünk. Alapos mosás után az anyagot szűrősajtóval víztelenítjük. A nyert cellulóza 94% alfacellulózát tartalmaz, fagumitartalma pedig 1,5—2%. A cellulóza terme­lési hányada a felhasznált abszolút száraz mennyi­ségre vonatkoztatva 29%. A feltárási hőmérséklet és feltárási idő tekinte­tében azonos lúgos főzési feltételek esetén savval való előkezelés nélkül nyert cellulózaanyag ezzel szemben 36% termelési hányad mellett csak 88% alfacellu­lózatartalmat mutatott. , Fagumitartalma 6% volt. A nem előhidrolizált erdei fenyő" feltárása melletti alkáliafogyasztás nagyobb. A feltárást 1 :0,23 lúg­arányban kell végezni. A klórfogyasztás 100 kg cel­lulózára számítva 6,5 kg. Az előhidrolizis nélkül nyert cellulózaanyag mű­rost készítésére sokkal kevésbbé alkalmas, mint az előhidrolizált erdei fenyőből nyert cellulóza. Elő­hidrolizis alkalmazásával kapott cellulózaanyagból készített viszkóza szűrési teljesítménye 1 m2 szűrő­felületre óránként 300 liter, a nem előhidrolizált erdei fenyőből előállított viszkóza 1 m^ szűrőfelületre óránként 155 liter szűrőteljesítményével szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom