136322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vanádiumtartalmú salak feltárására

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TAIALMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.322. SZÁM. 40 a. 13-14. OSZTÁLY. - G-9909. ALAPSZÁM. Eljárás vanádiuintartalmú salak feltárására Gesellschaft für Elektrometallurgie dr. Heinz Gehm, Berlin-Charlottenburg. A bejelentés napja: 1943. november 16. Vianádiumnak vanádiumsav alakjában való előállításához gyakran vanádiumtartalmiú salakokból indulnak ki, amilyenek önmagukban ismert eljárások szerint vanádiumtartalmú nyersvas, például fuvatással való feldolgozásánál keletkeznek. Az előállítás módja szerint az ilyen vanáiddumtartalmiú salakok vanadium mellett, mely mintegy 25%-ig terjedő mennyiségben lehet jelen, még vasat, kovasavat, meszet és egyéb összetevőket tartalmaznak. A salakok aszerint, hogy a mésztartalom vagy a kovasavtartalom van túlsúlyban, lúgos, illetve savanyú jellegűek. Ez a megállapítás csupán megközelítően érvényes, mivel a jelenlévő egyéb lúgok és savak a salak jellegét szintén befolyásolhatják. Az említett fajtájú savanyú salakoknál kitűnt, hogy feldolgozásnál eltérő viselkedésük várható aszerint, hogy az önmagában savanyú salaknak viszonylag nagy vagy kicsi a mésztartalma. Ismeretes, hogy aiz említett salakfajtáfeban lévő vanádiumot a feltáró pörkölés útján vízben oldható alakba viszik át és ezzel a vanádiumot nedves-vegyi úton teszik feldolgozhatóvá. Az ismert eljárás szerint úgy járnak el, hogy a salakot Tihomas -liszt finomságáig őrlik, majd szódát, konyhasót, vagy e két só keverékét adják hozzá, mimellett a sóadalék mennyisége általában a feldolgozandó salak 10-^-35%-a. A pöíkölést mintegy 650-^900 C°-on foganatositják. Savanyú, mészszegiény salaknál, melynek CaO-tartakna mintegy 4%-ot nem halad meg, az ilyen pörkölési eljárással általában kielégítő hozam érhető el. Savanyú mészdús salakok kezelése esetében azonban, melyeknek CaO-tartalma túlsúlyban lévő kovasavtartalom mellett több mint 5 %, a hozam nem kielégítő és annál kisebb, minél nagyobb a mésztartalom. Még rosszabb a kitermelés, ha a pörkölt anyaginak a pörkölés utáni lassú lehűlését engedjük meg. Vanádiumtortalmú ércek feltárásához már alkáliákat is alkalmaztak káliumbiszulfát alakjában. A bisEiulfátos feltárás azonban nem előnyös. A találmány eljárás, mellyel a vízben oldható vanadiumban kapott kitermelést savanyú salakok, különösen viszonylag nagy mésztartalmú salakok feldolgozásánál is növelhetjük. Egyidejűleg a feltárási reakció eredményét a pörkölt anyag lehűlési sebességétől messzemenően függetlenné tesszük. A taüálmány érijeiméiben az ismert eljárás ezerinti biszulfát nélküli 650—900 C°-on való pörkölésnél a pörkölendő sakkba káliumkarbonátot aldagolunk. Káliumkarbonátnak szóda és/vagy konyhasó helyett való alkalmazásával mészdús, . savanyú salakból 90%-os és ennél nagyobb kitermelést érhetünk el és a kitermelést a pörkölt anyag igen lassú lehűlése sem csökkenti lényegesen. Káliumkarbonát kizárólagos adagolása helyett egyidejűleg a'z ismert szóda és/vagy konyhasó adagolást is alkalmazhatjuk anélkül, hogy ezzel a káliumkarbonát előnyös befolyását lényegileg lerontanék. Ezáltal viszonylag csekély káliumkarbonátmennyiség adagolása elegendő. A káliumkarbonát hatása már észrevehető, ha a salakra vonatkoztatva összesen 24% sókeverék beadagolása mellett a káliumkarbonátadalék az adagolt alkálisó mennyiségére vonatkoztatva, mintegy 3%. Célszerűen oly só -keverékeket használunk, melyek mintegy felerészben káiiumkairbonátot tartalmaznak. A találmány szerinti eljárás hatását az alábbi összehasonlító példák kapcsán világítjuk meg. A kísérletekhez oly salakot használtunk, melynek lényeges és a jelen szempontból fontos összetétele a következő volt: 10,90% vanadium, 25,60% vas, 19,30% Si02, 9,30% (CaO) mész, 4,40% MgO. A salakot Thomas-liszt finomságiúra őröltük és ehhez, a salak mennyiségére vonatkozttabva, 24% szódát adtunk. A keveréket 2 órán át 760 C° hőmérsékleten pörköltük. Gyors lehűtés esetében a vanádiumtairtalom 75%-át és lassú lehűtés esetében 53% -át kaptuk ví'zfoen oldható alakban. Ugyanezt a salakot azonos módon dolgoztuk fa1 és pörköltük, azonban szóda helyett 24% káluimkarbonátot adagoltunk. A kitermelés ekkor gyors lehűtés esetében 93%, lassú lehűtés esetében 91% voM. Ugyanebből a salakból azonos kezeléssel, azonban 12% szóda és 12% káliuimJoarfoonát keverékének adagolásával, gyors léhütét" esetében a vaná-