136320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkeverékek mélyhűtéssel való szétbontására

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15.-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.320. SZÁM. 17 g. OSZTÁLY. - G-9643. ALAPSZÁM. Eljárás gázkeverékek mélyhűtéssel való szétbontására Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. december 30. Németországi elsőbbsége: 1942. február 13. A találmány különösén célszerű összetett eljárás gázkeverékeknek a mélyhűtési eljárás szerint való feldolgozására. A találmány értelmében elsősorban hidrogén, nitrogén, szénoxid, illetve az említett gázok megfelelő keverékeinek előállításáról van szó, mint amilyeneket például ammóniák előállításához, meta­nolszintézishez, benzinszintézishez és egyéb hidrogé­nező folyamatokhoz használnak. Ide tartozik továbbá a nemesgáztartalmú keverékek feldolgozása. A kiindulási keverékek tetszőleges eredetűek le­hetnek, mint például oly gázkeverékek, melyek köz­vetlenül generátorokban keletkeznek vagy olyanok, melyek adott esetben konvertáló folyamaton is át­mentek vagy pedig egyéb kémiai folyamatoknál ke­letkező hulladékgázkeverékek. Az ilyen gázkeverékeket számos esetben előnyö­sen a mélyhütéses eljárás szerint dolgoznak fel, ami­kor a gázkeverékeket annyira lehűtik, hogy azok tel­jesen vagy részben lecsapódnak és a cseppfolyós gá­zokat frakcionáltan lepárolják. Ehhez szükséges, hogy a vízgőzt és széndioxidot, mely anyagok a ki­indulási keverékekben mindig jelen vannak, előze­tesen lehetőleg messzemenően eltávolítsák, mivel e két anyag viszonylag magas fagypontja, illetve szub­limálási pontja következtében a gázbontó berendezés­ben kifagy és azt rövid idő alatt eltömi. A vízgőz, illetve széndioxid eltávolítására használatos önma­gukban ismert eljárások számos esetben nem elegen­dők ahhoz, hogy a támasztott követelményeknek megfeleljenek, vagy pedig az ezekhez az eljárásokhoz szükséges berendezés eléggé bonyolult. A találmány új és technikailag értékes összetett eljárás, melynél a fentemlített hátrányokat kiküszö­böljük. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a magasabb nyomás alatt álló gázalakú kiindulási keverékből közönséges hőmérsékletén metanollal való kezeléssel (4) a vizet messzemenően eltávolítjuk, majd az így kapott és metanollal telí­tett gázkeveréket alacsony, azonban a széndioxid szublimálási pontjánál, illetve a metanol fagypont­jánál nem alacsonyabb hőmérsékletre hűtjük, majd az ekként kapott lehütött gázelegyet hasonlóan le­hatott metanollal, előnyösen ellenáramban kimossuk (6) és a közben visszamaradó gázalakú összetevőt önmagukban ismert mélyhűtő berendezésekben to­vább bontjuk, mimellett a széndioxidnak a nyomás alatti mosás közben keletkezett, metanolban való ol­datát oly mértékben expandáltatjuk és adott eset­ben hevítjük (7), hogy az oldott széndioxid messze­menően felszabadul, majd ezután az itt kapott, meta­nollal telített széndioxidot vízzel olymódon mossuk (9), hogy az eltávozó széndioxid metanoltól lehető­leg mentes legyen. A találmány szerinti eljárás sem a berendezés szerkezete, sem az üzemvezetés szempontjából nem jár nehézséggel. Eljárhatunk például akként, hogy a feldolgozandó gázalakú kiindulási keveréket először magasabb például 20 atm. nyomásra sűrítjük (lásd a mellékelt ábrán „1"). A sűrített keverék ezután a 2 hűtőn, valamint 3 vízleválasztón áramlik át. A sű­rített, de még mindig nedves gázelegyet ezután mosóberendezésben, célszerűen a 4 mosóoszlopban ellenáramban metanollal kezeljük. E mosást közön­séges hőmérsékleten foganatosíthatjuk. E mosás köz­ben a gázkeverékben még visszamaradt vizet messze­menően eltávolítjuk és a 4 mosóoszlop aljáról elve­zetjük. A sűrített, metanoltartalmú keveréket a mosóoszlop felső részében lehetőleg alacsony hőmér­sékletre hűtjük, miközben azonban gondoskodunk arról, hogy a hőmérséklet a szénsavnak a részleges nyomásról függő szublimációs pontja alá, illetve a metanol fagypontja alá ne süllyedjen, úgyhogy ennél a helynél a széndioxid szilárd kiválását teljesen vagy legalább is lényegileg elkerüljük. Az ekként hűtött gázelegy az alacsony hőmérsékleten dolgozó 6 mosóba jut, melyben a gázkeverékben jelenlévő széndioxidot metanollal mossuk ki. A széndioxidnak metanolban való oldatát a 6 mosó fenekéről vezetjük el és a 6 mosó felső résziét elhagyó sűrített és hideg gázokat vagy azonnal közvetlenül tovább dolgozhatjuk fel, vagy adott esetben további lehűtés után ismert mély­hütéses eljárások szerint tovább bonthatjuk. A szén­dioxidnak metanolban való oldatát, mely a 6 mosó­ból folyamatosan folyik el, a 7 készülékben expan­dáltatjuk, miközben a szénsav szabaddá válik. E szén­savat a magával ragadott gőzalakú metanol vissza­nyerése végett vízzel dolgozó 9 mosón vezetjük át, úgyhogy a berendezést gyakorlatilag tiszta szén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom