136290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adszorpciós folyamatok foganatosítására, különösen nehezen folyósítható szénhidrogénekben gazdag, folyékony terméknek adszoprció útján való előállítására

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.290. SZÁM. 12. e. OSZTÁLY. - L-9131. ALAPSZÁM. Eljárás adszorpciós folyamatok foganatosítására, különösen nehezen folyósítható szénhidrogénekben gazdag, folyékony terméknek adszorpció útján való előállítására Lurgi Gesellschaft für Wärmetechnik m. b. H., Frankfurt am Main. A bejelentés napja: 1943. április 3. Németországi elsőbbsége: 1942. április 4. Gázalakú közegeknek, például gazolmnak föld­gázokból adszorpcióval való előállításakor ismert módon akként járnak el, hogy az elnyeletendő anyaggal féltöltött adszorpciós közeg deszorpciója alkalmával kihajtassál kapott első frakciót levá­lasztjuk és újbóli feltöltés végett az elnyeletendő gázba vezetik vissza. A kihajtás útján kapott to­vábbi frakcióikat kondenzáló berendezésekbe vezetik át, amelyben lényegében a vízgőzt és a keverékben tartalmazott gazolint csapatják le és amelyből a folyékony halmazállapotba átvitt gazolint vízlevá­lasztón át folyadéktárolókba vezetik. A konden'zá­lás közben nem folyósodott anyagokat, amelyek lé­nyegében butánból és propánból állanak, tárolótar­tályba vezetik, amelyből azok további kezelés végett tetszés szerint vételezhetek. Ismeretes olyan eljárás, amelynél a fentiek sze­rint dolgoznak és az adszorpciót kisebb, nevezetesen körülbelül 1—2 atmoszféra nyomásom, a deszorpciót viszont nagyobb, például 5—6 atmoszféra nyomáson foganatosítják abból a célból, hogy a kapott, köny­nyen illó szénhidrogéneknek nagyrészét, különösen a butántt, folyékony halmazállapotban nyerjék ki. E'zt «a nyomást túlnyomásos szelep vezérli, amelyen át a kondenzáláskor nem folyósodott szénhidrogéne­ket a nyomás alatt álló gázt tartalmazó tartályba vezetik. A leírt munkamódnak az a hátránya van, hogy csak a deszorpciós szakasz elején kapunk butánnal nagymértékben dúsított gazolint és hogy a kapott gazolin összetétele a deszorpció végéig tág határok köizött ingaidozik. További hátrány abban van, hogy viszonylag terjedelmes, nyomás alatt álló gázt tá­roló berendezésre van szükség, hogy a deszorpció kezdetén nagymértékben jelentkező gázalakú butánt és propánt tárolhassuk. A találmány abban van, hogy iaz eljáráshoz szük­séges berendezést úgy alakítottuk ki, hogy a kon­denzátorban jelentkező nyomásesés alkalmával a nyomás alatt álló gázt tároló tartályból gázok a kondenzátorba áramlanak vissza. A kondenzátorban ilyen nyomásesés akkor keletkezik, ha, az előrehala­dott deszorpció után csak nehezen forró szénhidro­géneket kapunk, amelyek >az átáramolt gázalakú butánt és propánt oldják. A gázoknak a gázt tároló tartályból a kondenzá­tor|ba való visszaáramlását a találmány értelmében, péidául a nyomás alatt álló gázt tároló tartályból a kondenzátorba vezető oly vezetékkel foganatosít-, juk, amelyet túl korai vagy fordított irányú át­áramlásisal szemben szelep biztosít. A találmány szerinti munkamóddal azt érjük el, hogy az előállított folyékony termék összetétele lé­nyegesen egyenletesebb és az butánszénihidrogének­ben lényegesen dúsabb, mint alz eddigi eljárásnál, úgyhogy a terméket folytonosan feldolgozó berende­zés kisebbre mérieitteizhető. Egyjbeni a gázalaklbani kapott szénhidrogének tömege, amelyet a gázt tároló tartálynak fel kell vennie, lényegesen kisebb, úgy­hogy a nyomás alatt álló gázt tároló tartály és a terméket utólagosan feldolgozó berendezések ki­sebbre méretezhetők. A rajzban a találmány szerinti eljárás foganato­sítására alkalmas berendezést példaként tüntettük fel, amely gazolin előállítására való.. A rajzban 1 az elny etető, 2 a kondenzátor, 3 a vízleválasztó, 4 folyadéktároló és 5 a nyomás lalatt álló gázt tároló tartály. Li—L9 a berendezés fent­említett alkatrészei közötti összekötő vezetékek. A berendezés a következő módon működik. Az 1 elnyeletőhen felvett szénihidrogének kihajtása végett . az elnyeletőn felülről lefelé öblítő gőzt áramolta­tunk. Eközben kezdetben permanens gázokból álló inéra gáz lép ki, amelyet az L2 vezeték az elnyele­tendő gázba vezet vissza. Az' iners gáz leválasztása után szénhidrogénekből és öblítő gázból álló keve­rék lép ki, amely a kihajtás kezdetekor vízgőzön kívül lényegileg könnyen illékony szénhidrogéneket tartalmaz,, amely azonban a könnyen illékony szén­hidrogének folytonos csökkenése közben nehezebben illékony szénhidrogénekben mind dúsabbá válik. Ebben a tartályban a vízgőz és a nehezen illékony anyagok, például a gazolin, kondenzálódnak és az L4 vezetéken át a 3 leválasztóba jutnak. A közeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom