136267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagok kezelésére

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.267. SZÁM 8. k. OSZTÁLY. - T-7045. ALAPSZÁM. Eljárás rostos anyagok kezelésére „Texis" Société Anonyme Textile, Zürich. A bejelentés napja: 1943. március 30. Németországi elsőbbsége: 1942. március 30. Ismeretesek már oly eljárások, melyekkel növényi rostos anyagok savanyú festékekkel festhetők, vagyis festhetőségi tulajdonságaik szempontjából a gyapjúhoz hasonlóvá tehetők. Ismeretes továbbá számos oly eljárás is, melyekkel a rostos anyagokat gyűrődésállóvá teszik. A találmány oly eljárás, mellyel természetes vagy regenerált cellulózából álló rostos anyagok egyidejűleg gyapjúhoz hasonlóvá és gyűrődésállóvá tehetők és adott esetben további ér** télces tulaj donságokai láthatók él. A találmány értelmében a rostos anyagot mesterséges gyanta jelenlétében, telítetlen zsírsavval vagy ennek sóival, majd halogénnel kezeljük. A zsírsavak közül elsősorban a hosszúláncú legalább 10 szénatomot tartalmazó zsírsavak jönnek számba; a többszörösen telítetlen savak, mint a linolsav, vagy linolénsav típusához tartozó savak, vagy pedig a klupanodonsav típusához tartozó hármas kötésű savak megfelelőbbek, mint az olajsav típusához tartozó, csupán egyetlen kettős kötést tartalmazó savak. Az alkalmazott műgyanták közül elsősorban a keményíthető műgyanták, például a fenolgyanták és különösen a karbamidgyanták jönnek számba. Karbamidgyanták alatt a karbamidból, tiokarbamidból vagy analóg összetételű termékekből aldehidek behatásával előállítható összes oly gyantákat értjük, melyeknek az a tulajdonságuk, hogy hevítéssel oldhatatlan és megömleszthetetlen állapotba vihetők át. A halogének közül főleg a klór jön számba, melyet előnyösen melegben, • még pedig gázalakban alkalmazunk, azonban elvileg a halogénnek oldatban való alkalmazása is lehetséges. Egyes esetekben oly anyagokat is alkalmazhatunk, melyek szabad halogént fejlesztenek, mint például az alklórossav és ennek sór, például a nátriumhipoklorit vagy a klórmész. A halogénnel való kezelés után ammóniákkal való kezelést is alkalmazhatunk, melyet, célszerűen gázállapotban hagyunk a száraz anyagra behatni. Ekkor valószínűen a lekötött halogén, legalábbis részben NH2-csoportokkal cserélődik ki. A telítetlen zsírsavakat és a műgyantákat szerves oldószerekben alkalmazhatjuk. Azon" ban gyakran előnyösebb, ha vizes oldatokat vagy diszerpziókat használunk. Ebben az esetben célszerű, ha a zsírsavakat vízben oldódó alkálisók alakjában és a műgyantákat vízben vagy alkáliákban oldódó előkondenzátum alakjában alkalmazzuk. Különösen utóbbi esetben az eljárást még fémsókkal, például alüminiumsókkal való kezeléssel is kombinálhatjuk és ezzel vizet taszító hatást érhetünk el. 1. példa: Krepdesinszövetet fulárdgépen 350 súlyrész karbamidnak és 100 súlyrész lenolaj nátronszappannak 550 súlyrész vízben való oldatával kezelünk, melyhez 3,5 súlyrész ammóniumszulfátot adagoltunk. A karbamidgyantát akként állítjuk elő, hogy 100 rész karbamidot 250 rész 40%-os formaldehidoldatban oldunk, majd az oldatot nátronlúggal semlegesítjük és ammóniákkal 7,5 pH értékre állítjuk be és ezután 60 C°-ra hevítjük. Lehűlés után pépszerű fehér tömeget kapunk. A lenolaj szappant • akként állítjuk elő, hogy 210 súlyrész lenolajat 63 térfogatrész 38 Bé° töménységű nátronlúggal és 200 rész vízzel elszappanosítunk. 476 súlyrész lenolaj nátronszappant kapunk. Az anyagot a fulárdgépen való kezelés után megszárítjuk és mintegy 10 percig 130 C°-ra hevítjük. A rostos anyagot ezután mintegy 30 —120 percig 40—50 C° hőmérsékleten klórgáz vagy brómgőzök behatásának teszük ki, ezután fulárdgépen 2 Bé° töménységű aluminiumacetátoldattal kezeljük. Az anyagot ezután kinyomjuk és fűtött hengereken vagy forró levegővel fűtött kamrában 100—120 C°-ra hevítjük. Az ekként kezelt rostos anyagot állati rostok