136252. lajstromszámú szabadalom • Időtartamcső
T^fl'F Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.252. SZÁM. 21. g. 1—16 OSZTÁLY. — L—8976. ALAPSZÁM. Időtartamcső Opta Radio Aktiengesellschaft cég, Berlin-Steglitz, mint dr. Gobrecht Heinrich, Berlin-Steglitz jogutóda A bejelentés napja: 1942, november 6. Németországi elsőbbsége: 1941. november 12. A találmány időtartamcső, a vákuumedényen kívüli üreges rezonátorokkal s főleg e csövek olyan válfaja, amelynél az elektronpályán nincsenek a rezonátorokkal összekötött rácsok. A rezonátorok ilyetén elrendezésének előnye, hogy az aránylag nagy és nehéz fémtestek beépítésével járó vákuumtechnikai nehézségeket elkerüljük, valamint hogy a rezonátorok egymáshoz képest könnyen elállíthatok és ki is cserélhetők. Hátrányos ezzel szemben, hogy csökken a sűrűségében modulált elektronsugár influenciahatása az üreges rezonátorokra. Ez akkor következik be, ha az elektronpálya terében nincsenek a rezonátorokkal összekötött rácsok. Ráadásul az ismeretes vákuumedények még üvegből is vannak; az üvegbeli veszteségek az influenciahatást még inkább csökkentik. Megkísérelhető ezt a csökkentést igen vékony falu üvegcsövek alkalmazásával legalább részben kiegyenlíteni, ez azonban, mint könnyen átlátható, csak bizonyos határig mehet. A találmány értelmében e hátrányon úgy segítünk, hogy az időtartamcső vákuumedényét legalább az üreges rezonátorok táján kerámiai anyagból készítjük. Ehhez minden olyan kerámiai anyag alkalmas, amelyeknél a dielektromos veszteségek lényegesen kisebbek és/vagy a dielektromos állandók lényegesen nagyobbak, mint üvegnél. Előnnyel alkalmazhatók a „Condensa F" és „Tempa S" néven ismert anyagok. Ezek dielektromos állandója 80, ül. 12, veszteségi tényezőjük pedig 106 ' Hz-nél 0,3, ül. 0,l°/oo. A kerámiai anyagú edényrészek falvastagsága, az anyag nagy szilárdsága folytán, egészen a légzáróság határáig csökkenthető. Ez mintegy 0.1 mm-t tesz ki, ami üveg alkalmazásánál elképzelhetetlen. A találmányt közelebbről a csatolt vázlatos rajz alapján ismertetjük. Az ábra egy ismert klystron-rendszerű időtartamcső metszete. A csőbeli elelctronpályát a Hí és H2 rezonátorok veszik körül. A csőedénynek a szorosabb értelemben vett elektronpályát körülvevő falrészét a C calit-cső alkotja. Az ábrázolt példánál a C calitcső mindkét végén Gi, ill. G2 üvegrészek vannak hozzáforxasztva. A baloldali Gi edényrészben van a K katóda, egy Wehnelt-hengerszerű F gyúpontosító elektróda és egy G gyorsítóelektróda, valamint ezek hozzá vezetései. A cső előállítása ugyanis egyszerűsbül, ha ez az edényrész üvegből van. A kerámiai anyagú C rész másik oldalához csatlakozik az. A felvevő anódát és hozzávezetését tartalmazó G2 csőrész. Minthogy az anódtestnek a felvett nagy veszteségtél jesítményt hősugárzás útján ismét le kell adnia, célszerű ezt az edényrészt is üvegből készíteni. A C és Gi, ill. G2 részek közötti, forrasz alkotta csatlakozásokat Vi, ill. V2 jelöli. Szabadalmi igények: 1. Időtartamcső a vákuumedényen kívül elrendezett üreges rezonátorokkal, amelyre jel-^ lemző, hogy a csőedény, legalább az üreges rezonátorok táján, kerámiai anyagból van. 2. Az 1. igénypont szerinti időtartamcső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a kerámiai edényrész csőalakú és falvastagsága csak akkora, hogy még éppen légzáró legyen, pl. 0,1 mm-nyi. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti időtartamcső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a kerámiai anyagú edényrész mindkét végéhez hozzáforrasztott, a cső többi elektródáját tartalmazó üveg-edényrészek csatlakoznak. 1 rajzlap Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 816. -^- Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
