136242. lajstromszámú szabadalom • Korlátlanul rekeszelhető, fényképészeti lágyító előtétlencse

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.242. SZÁM 42. h. 1—6. OSZTÁLY. D-5807. ALAPSZÁM. Korlátlanul rekeszelhető, fényképészeti lágyító előtétlencse Bejelentő: Dulovits Jenő polg isk. tanár, Budapest A bejelentés napja: 1943. május 22. Azoknak a fényképészeti rajzlágyító előtétlencséknek, amelyeknél a felületbe mélyített, koncentrikus köralakú árokrendszer végzi a sugarak irányeltérítését, eredendő hibájuk, hogy a fényrekesz szűkítését csak igen korlátozott mértékben engedik meg: kb. a teljes fényerő negyedrészére zárhatjuk a rekeszt, anélkül, hogy a rajz feltűnő mértékben romlanék! Ha énnél kisebbre zárjuk, akkor a képmező szélein leképezett fénypontok X betűre emlékeztető, kellemetlen hatású fényszegélyt (szórást) kapnak. (L. 1. ábra — b!) E jelenség magyarázata röviden a következő: Az üveglap felületébe mélyített árok mindig a vonulatára merőleges irányban téríti el — prizmához hasonlóan — a reá eső fényt, tehát kör alakú árok esetében a kör sugarainak megfelelő irányban, azaz minden irányban. Nyitott fényrekesz használatakor az objektíven áthaladó fény-nyaláb útjába belekerül az előtétlencse teljes kör-rendszere, mindegyik kör a maga egészében részt vesz a fénytörés munkájában, tehát az így keletkezett lágyrajzú kép bármelyik fénypontját egyenletesen, szabályosan veszi körül a jellemző fényszegély. (L. 2. ábra -*- b!) Szűkre zárt fényrekesz azonban csak keskeny fény-nyalábok áthatolását engedi meg, amelyek közül a képmező széleire tartók az előtétlencse köreinek csak kis íveit foglalják magúkba (L. 1. ábra — a!), tehát nem keletkezhet köralakú fényszegély, hanem az a leghosszabb ívdarab szélső sugarainak iránya által bezárt kettős körcikk alakjában jelentkezik. (L. 1. ábra — b!) Az ilyen jellegű „lágy rajz" már egyáltalán nem hasonlít a szemünk ideghártyáján keletkező, finoman lágyrajzú képhez, hanem furcsa, kellemetlen hatású. Tekintve, hogy a mélységélesség kellő fokozása céljából gyakran kell alkalmaznunk egészen kis fényrekeszt, ez a hiba gyakran jelentkezik, ill. arra kényszerít bennünket, hogy ilyen esetekben lemondjunk a lágyrajzú képről! Feltalálónak sikerürt a korlátlanul rekeszelhető előtétléncsét megalkotnia, azáltal, hogy az összefüggő árokre.ndszert kiküszöbölte s helyette az előtét egész felületén, egyenletes távolságokra elhelyezett, különálló fénytörő elemeket alkalmaz, legcélszerűbben gömbszelet-alakú bemélyedéseket. Ezek önmagukban is minden irányban törik meg a reájuk eső fényt és sűrű (átlagosan 1 mm-es nagyságrendű) elhelyezésük következtében a legkeskenyebb fóny-nyaláb útjába is több jut belőlük, tehát szabályos, köralakú fényszegélyt létesítenek a képmező legszélsőbb helyein is. (L. 2. ábra — a, b!) Ilyen előtét pl. f : 22 rekesznyílással is lehetővé tette a kifogástalan felvételek készítését! Szabadalmi igénypont: Korlátlanul rekeszelhető, fényképészeti lágyító előtétlencse, azáltal jellemezve, hogy a fénytörő elemei (a sík üvegfelülethez viszonyított bemélyedései, vagy kiemelkedései) nem alkotnak vonalszerűén összefüggő rendszert, hanem egymástól sík felületrészekkel elválasztott, önálló egységeket. 1 rajz, 2 ábra Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 814. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.