136228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lakk előállítására

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.228. SZÁM. 22. h. OSZTÁLY. — S-19454. ALAPSZÁM. Eljárás lakk előállítására J. S. Staedtler cég és Georg Loy vegyész, Nürnberg Bejelentés napja: 1943. május 7. A .találmány eljárás lakkok előállítására, melynek értelmében erre a célra monomer polimerizálható anyagokat alkalmazunk. A-találmány értelmében a lakk előállításához használt filmképző anyagot a monomer polimerizálható anyagban pl. folyékony etilénszármazékban oldjuk. A filmképző anyag mellé együttesen lágyítószereket és színes pigmenteket is bekeverhetünk. A polimerizálás csupán a lakk felvitele útján kialakított filmben megy végbe. Ekkor a monomer anyag. pl. az etilénszármazék szilárd polimer anyaggá alakul át, és a filmképződésben kötőanyagként vesz részt. A monomer polimerizálható anyagot a keverékhez csupán akkor is adagolhatjuk, ha a keveréket a filmképző anyagból,, színes pigmentből és lágyítóezerből már elkészítettük. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák kapcsán bővebben magyarázzuk: 1. példa: 30,0 rész monosztirol, mint monomer polimerizálható anyag (etilénszármazék), 12,5 rész kis viszkozitású nitrocellulóza, mint filmképző anyag, 7,0 rész dibutilftalat, mint lágyítószer, 50,0 rész színes pigment, 0,5 rész benzoilperoxdd, mint katalizátor. 2. példa: 60,0 rész monometakirilsavmetilészter, mint monomer polimerizálható anyag, 23,0 rész nitrocellulóza, mint filmképző, 16,0 rész polivinilacetát, mint fényt adó műgyanta, 1,0 rész dibutilftalat, mint lágyítószer, 0,5 rész benzoiilperoxid, mint katalizátor. S. példa: 50,0 rész monometakrilsavmetilésztier, mint monomer polimerizálható anyag, 25,0 rész nitrocellulóza, mint filmképző, 15,0 rész klórozott difenil, mint lágyitószer, 60,0 rész színes pigment,, 0,5 rész benzoilperoxid, mint katalizátor. A fenti példák mindegyikéné] következőképen járunk el: A fent megadott anyagokat egymással összekeverjük. A monomer polimerizálható anyag folyékony; a lágyítószer szilárd vagy folyékony lehet, az egyéb összetevők szilárd termékek. Az anyagokat hideg állapotban keverőmü segítségével keverjük. A monomer polimerizálható anyagot utólag is bekeverhetjük, miután a lakkot az egyéb összetevőkből már elkészítettük. A keveréket, malomban teljes szétdörzsöljük. A monomer anyagot tartalmazó szívósan folyós keveréket a lakkozandó felületre felvisszük, ahol az lakkfilmet alkot. A filmben a monomer anyag polimerizálódik, úgyhogy a film megkeményedik. A monomer anyagnak a lakkfilmben való kipolimerizálását azzal gyorsíthatjuk, hogy azt, a felületet, melyre a lakkot felvittük, felhevítjük, vagy pedig közvetlenül a lakk felvitele előtt a lakkhoz katalizátort adagolunk. A kipolimerizálást ibolyántúli fény behatásával is gyorsíthatjuk. A monomer polimerizálható anyag a lakkfilmben értékes gyakorlati tulajdonságokat létesít, vagyis a lakkfilmet rugalmassá és fényessé teszi, a tapadóképességét, valamint mechanikus és vegyi behatással szembeni ellenállóképességét növeli, tartóssá és öregedéssel szemben ellenállóbbá teszi. A találmány további előnye, hogy színes pigmentben dús lakkokat állíthatunk elő. A találmány szerint előállított lakkot felkenés, hengerlés, merítés, porlasztás útján, vagy egyéb módon, kézzel vagy géppel vihetjük fel. A találmány szerinti lakkokat különböző célokra, pl. tömegcikkek folyamatos lakkozására használhatjuk. E lakkok villamosszigetelő huzalokon vagy kábelegen szigetelő bevonatok előállításához is alkalmasak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás lakk előállítására, melyre jellemző, hogy a lakk kialakításához használt filmképző anyagot monomer, polimerizálható anyagban pl. folyékony etilónszármazékban oldjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítáei módja, melyre jellemző, hogy a filmképző anyag