136228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lakk előállítására

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.228. SZÁM. 22. h. OSZTÁLY. — S-19454. ALAPSZÁM. Eljárás lakk előállítására J. S. Staedtler cég és Georg Loy vegyész, Nürnberg Bejelentés napja: 1943. május 7. A .találmány eljárás lakkok előállítására, melynek értelmében erre a célra monomer polimerizálható anyagokat alkalmazunk. A-találmány értelmében a lakk előállításához hasz­nált filmképző anyagot a monomer polimerizálható anyagban pl. folyékony etilénszármazékban oldjuk. A filmképző anyag mellé együttesen lágyítószereket és színes pigmenteket is bekeverhetünk. A polimerizálás csupán a lakk felvitele útján ki­alakított filmben megy végbe. Ekkor a monomer anyag. pl. az etilénszármazék szilárd polimer anyaggá alakul át, és a filmképződésben kötőanyag­ként vesz részt. A monomer polimerizálható anyagot a keverékhez csupán akkor is adagolhatjuk, ha a keveréket a film­képző anyagból,, színes pigmentből és lágyítóezerből már elkészítettük. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák kapcsán bővebben magyarázzuk: 1. példa: 30,0 rész monosztirol, mint monomer polimeri­zálható anyag (etilénszármazék), 12,5 rész kis viszkozitású nitrocellulóza, mint filmképző anyag, 7,0 rész dibutilftalat, mint lágyítószer, 50,0 rész színes pigment, 0,5 rész benzoilperoxdd, mint katalizátor. 2. példa: 60,0 rész monometakirilsavmetilészter, mint mo­nomer polimerizálható anyag, 23,0 rész nitrocellulóza, mint filmképző, 16,0 rész polivinilacetát, mint fényt adó mű­gyanta, 1,0 rész dibutilftalat, mint lágyítószer, 0,5 rész benzoiilperoxid, mint katalizátor. S. példa: 50,0 rész monometakrilsavmetilésztier, mint mo­nomer polimerizálható anyag, 25,0 rész nitrocellulóza, mint filmképző, 15,0 rész klórozott difenil, mint lágyitószer, 60,0 rész színes pigment,, 0,5 rész benzoilperoxid, mint katalizátor. A fenti példák mindegyikéné] következőképen já­runk el: A fent megadott anyagokat egymással összekever­jük. A monomer polimerizálható anyag folyékony; a lágyítószer szilárd vagy folyékony lehet, az egyéb összetevők szilárd termékek. Az anyagokat hideg állapotban keverőmü segítségével keverjük. A mo­nomer polimerizálható anyagot utólag is bekeverhet­jük, miután a lakkot az egyéb összetevőkből már el­készítettük. A keveréket, malomban teljes szétdör­zsöljük. A monomer anyagot tartalmazó szívósan folyós keveréket a lakkozandó felületre felvisszük, ahol az lakkfilmet alkot. A filmben a monomer anyag poli­merizálódik, úgyhogy a film megkeményedik. A monomer anyagnak a lakkfilmben való kipoli­merizálását azzal gyorsíthatjuk, hogy azt, a felüle­tet, melyre a lakkot felvittük, felhevítjük, vagy pedig közvetlenül a lakk felvitele előtt a lakkhoz katalizá­tort adagolunk. A kipolimerizálást ibolyántúli fény behatásával is gyorsíthatjuk. A monomer polimerizálható anyag a lakkfilmben értékes gyakorlati tulajdonságokat létesít, vagyis a lakkfilmet rugalmassá és fényessé teszi, a tapadó­képességét, valamint mechanikus és vegyi behatás­sal szembeni ellenállóképességét növeli, tartóssá és öregedéssel szemben ellenállóbbá teszi. A találmány további előnye, hogy színes pigmentben dús lakko­kat állíthatunk elő. A találmány szerint előállított lakkot felkenés, hengerlés, merítés, porlasztás útján, vagy egyéb módon, kézzel vagy géppel vihetjük fel. A találmány szerinti lakkokat különböző célokra, pl. tömegcikkek folyamatos lakkozására használhat­juk. E lakkok villamosszigetelő huzalokon vagy kábe­legen szigetelő bevonatok előállításához is alkal­masak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás lakk előállítására, melyre jellemző, hogy a lakk kialakításához használt filmképző anya­got monomer, polimerizálható anyagban pl. folyé­kony etilónszármazékban oldjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítáei módja, melyre jellemző, hogy a filmképző anyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom