136225. lajstromszámú szabadalom • Kisfrekvenciás indukciós ömlesztőkemence

-' -i rr T^^^&^mmmK^^-vé^^— Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.225. SZÁM. 21 h. 14-19. OSZTÁLY. - R-8606. ALAPSZÁM. Kisfrekvenciás indukciós ömlesztőkemence RUSS-Elektroofen Kommanditgesellschaft, Köln-Bayenthal A bejelentés napja: 1943. április 16 Németországi elsőbbsége: 1942. november 21 Billenthető kisfrekvenciás indukciós ömlesztő-ke­mencéknél, melyeknek a tűzhely-tér fenekéhez csa­lakozó ömlesztőcsatarnájuk van, a tüzhelytér befo­gadőképesíségének növelésekor nehézségek adódnak. Ezek onnan származnak, hogy a, szekunder áram­körnek nemcsak a munkaszünetek alatt; hanem a kiöntés alatt is zárva kell lennie 'az ömlesztett anyagnak azonos hőmérsékleten tartása céljából. Ezért ia tüzhelytérban mindig iszapnak kell marad­nia, mely a csatorna torkolatai között zárt áram­kört létesít. A kemence (kibillentett! helyzetéiben azonban igen tekintélyes iszapmennyiség szükséges ahhoz, hogy az a csatornatorkolatokat ellepje. Nagy kemence-egységeknél ez olyan nagy súlyú iszapot igényel, hogy az üzem már nem gazdaságos. Javasolták már az ömlesztőcsatorna és a kemence Öntőcsőrének a kemence azonos oldalán, egymás fö­lött való •elrenidlezését, úgyhogy az ömlesztőesatorna a billentéanél egyáltalán nem ürülhet ki. Erinek vi­szont az a hátránya, hogy az ömlesztőcsatoirnát ak­"kor, amikor arra szükség van, pl. más ötvözet öttn­iesztésénél, a csatorna átszakadásánál vagy a csa­torna tisztításánál, egyáltalán .nem, vagy csak ne­hézségek árán lehet kiüríteni. A találmány értelmében, ezeket a hátrányokat ak­ként saüntetjük meg, hogy az öntőcsőr és az öm­lesztőcsatorna a kemence ellentétes oldalain fekszik, emellett azonban a tűzhelynek az öntőcsőír oldalán fekvő fala lényegében rézsútos emelkedésű. Az 1—8. ábrák különböző kiviítelr példák vázla­tos függőleges metszetét szemléltetik. Az 1., 3., 5. és 7. ábráik álló helyzetben szemléltetik a kemencét, a rézsútos emelkedésű tűzhelyfal különböző kialakí­tása esetén. A 2., 4., 6. és 8. ábrák egy-egy ilyen kialakítású kemencét 'billentett (helyzetben szem­léltetnek. A kemence testének felső —a— szélén van — ismert módon — a —b— öntőcsőr elrendezve. A fenéken az ömlesztőtér alsó részébe torkollik be a —c— ömlesztőesatorna,. melyet, a —d— primerte­kercs ismert módon, hurkosán vesz körül; a csa­torma szárainak végei a tüzhelytér rézsútos fenekén haladnak át, A tűzhelytérnek a —b— öntőcsőr ol­dalán fekvő —ie— fala a fenéktől kezdve rézsútosan emelkedik. Ennek előnyei a következők: A lényegileg függőleges falú kemencékkel ellen­tétben, a találmány 'értelmében kialakított kemen­cénél a szekuinjd'er áramkör zavartatásához először iis csak igen csekély mennyiségű iszapra van szük­ség. Mert míg a fürdő szintje teljesen megtöltött kemencénél az A—B vonal magasságában fekszik, munkaszűnetekban csak a tűzhelytér legalsó .szög­letének, mintegy a C—D vonal magasságáig kell megtöltve lennie. Másodszor: a kemence kiürítése céljából nem kell a kemencét — mint függőleges tégelyfalak esetén — 90°-kai kibillentenünk, hanem a teljes kiürítés­hez szükséges billentesd szög csak kevéssel nagyobb az —e—. tűzhelyfal hajlásszögénél; mihelyt tehát az —e— falat csak kevéssel billentjük a vízszintes alá, az ömlesztőtér tartalma — beleértve az öm­lesztöcsatorna tartalmát is — teljesen kifolyik. A 2. ábra a kemencének .azt a helyzetét szemlélteti, amelyben ia tüzhelytér —e— fala éppen vízszin­tesen fekszik. Ha a kemencét valamivel kevésbbé, nevezetesen csak annyira billentjük, Kogy annyi ke­menceiszap maradjon benne, melynek szintje az E—F vonal magasságában fekszik, akkor a kemen­cét — csekély maradvány kivételével — kiürítettük. Azonban ez a csekély maradvány elegendő ahhoz, hogy a szekunder áramkört zárva tartsa. Eddig a billantési helyzetig tehát ia kemencét áram alatt tarthatjuk. A billentés helyzetét az E—F vonal ha­tározza meg, melynek a csatorna torkolatainak felső élétől egyenesvonalbasn és vízszintesen kell az öntő­csőrhöz haladnia. Oly kemence-üzemekhez, melyeknél az ömlesztő­csatornát gyakran ki kell üríteni, annak mehanikus tisztítása végett — tehát kiváltképen könnyűfémek ömlesztésénél — előnyös a 3. és 4. ábna szerinti elrendezés alkalmazása,. Míg a legelőször vázolt ki­viteli alaknál a tüzhelytér rézsútos 'emelkedésű

Next

/
Oldalképek
Tartalom