136208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyaknak neutronokkal vagy röntgensugárral való leképzésére

Megjelent 1954. évi március hó 15-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.208. SZÁM. 21. g. 17-21 OSZTÁLY. — L-8611. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés tárgyaknak neutronokkal vagy röntgensugárral való leképzésére Licentia Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin Pótszabadalom a 128.489. számú törzsszabadalomhoz A bejelentés napja: 1941. december hó 23. Németországi elsőbbsége: 1940. december hó 23. Ajánlották már, hogy tárgyak fényképészeti felvé­telét neutronokkal, mint leképező sugárzással neu­tronképátalakító segélyével állítsák elő. E neutron­képátalakítóban azokat a neutronokat, melyek a le­képzendő testen álthatoltak, vagy melyeket a test szórt, közvetve lassú elektronok kiváltására, közbenső reakciós rétegből, vagy azzal szomszédos rétegből hasznosították. Ezeket a lassú elektronokat elektron­optikai rendszerrel elektronérzékeny ernyőre az át­világított test képévé egyesítik. A javaslat értelmé­ben különösen előnyös elrendezés abban van, hogy előbb a neutron-képátalakítóban világítóernyőn képet létesítünk, melyet a neutronképáitalakító átlátszó edényfalán át közvetlenül szomszédos fényképészeti rétegre hagyunk behatni. A felületi fényesség növe­lésére a neutronképátalakítóban lehetőleg nagy mér­tékben kicsinyített kép létesítését javasolták, ami­koris az így kapott kicsinyített fényképészeti képet előhívás után a kívánt nagyságra külön energiafor­rással megint felnagyították. Effajta kicsinyítésnek határt szab a fényképé­széti réteg szemcsenagysága, ment a fényképészeti kép utólagos nagyításának lehetőségét korlátozza. Ha maghatározott nagyságú és erősségű végleges képet kívánunk, akkor a kicsinyített fényképészeti kép nem lehet meghatározott nagyságnál kisebb. Ezt a fényképészeti kép minimális nagyságának ne­vezzük. Vüágítóernyő a kicsinyítés mértékét nem korlátozza, ha olyan ernyőket használunk, melyeknek a szemcséje ínég kisebb, mint a legfinomabb szem­cséjű fényképészeti rétegé, vagy pedig ha egykris­tály-világitóernyőket alkalmazunk. A neutronképátalakító segélyével való fényképé­szeti képek' előállítására a fényképészeti réteget vagy a képátalakító vákumterében rendezhetünk el és a képátalakító elektronjait közvetlenül a fényké­pészeti rétegre hagyjuk behatni, vagy pedig a neutronképátalakítóban világítóernyőképet'létesítünk és azt az edényfalon át közvetlenül a szomszédos fényképészeti rétegre hagyjuk behatni. Az első eset­ben a fotokaitódás nagyteljesítményű neutronkép­átalakítót nem alkalmazhatjuk minden nehézség nél­kül, mert a fotókatódát már gáznyomok is »befolyás solják. A második esetben a képnek az edényfal okozta járulékos erősségcsökkenése az, mely különö­sen a kicsinyített fényképészeti képek és azok utó­lagos* újbóli nagyításánál zavar. A találmány értelmében tárgyak fényképészeti fel­vételének neutronokkal, mint leképző sugárzással való előállításánál, a kicsinyített világítóernyőkép létesítésére a 128.489. sz. szabadalmi leírásban is­mertetett találmány értelmében neutronképátalakítót használunk, és ezt a világítóernyőképet az átlátszó edényfalon át optikailag nagyítjuk és a fényképé­szeti rétegen leképezzük. Különösen előnyös, ha oly nagyságra nagyítunk, mely a fényképészeti kép mi­nimális nagyságának felel meg. Ha nagyobb fényké­pészeti képét állítanánk elő, akkor a felületi fényes­ség csökkenne, ha annál kisebb képet létesítenénk, akkor a későbbi nagyításnál nem érnénk el a kívánt jóságot. Az így kapott kicsinyített fényképészeti ké­pet az előhívás után, előnyösen külön energiaforrás segélyével, a kívánt végső nagyságra nagyítjuk. Meglepő, hogy ezzel az eljárással á világítóernyő és a fényképészeti réteg közé iktatott optikai rendszer alkalmazása mellett a fényképészeti rétegen a felü­leti fényesség, a, korábban ajánlott eljáráshoz viszo­nyítva, melynél a világítóernyőképet a végső kép nagyságában létesítjük, és melyet a fényképészeti ré­tegre kontaktfényképezéssel visszük át, lényegesen nő. A találmány szerinti eljárásnál a legnagyobb erősségű felületi fényességet akkor érjük el, ha a vi­lágítóernyőképet a fényképészeti képhez viszonyítva lehetőleg kicsire választjuk. Az ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítá­sára való berendezés kiviteli példáját mutatja, rész­ben vázlatosan. Az —1— leképizősugárfoirrással, mely neutron-

Next

/
Oldalképek
Tartalom