136178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektronkibocsátó anyag előállítására

Megjelent 1953. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.178. SZÁM. 21 g. 1-16. OSZTÁLY. - L-9278. ALAPSZÁM. Eljárás elektronkibocsátó anyag előállítására C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof Bejelentés napja: 1943. augusztus 18. Németországi elsőbbsége: 1942. augusztus 18. Ismeretes alkáliföldfémkarbonátokniak elektron­kibocsátó anyagként való alkalmazása. Ezeket a karbonátdkat eddig többnyire bárium- vagy stron­ciumsók oldatából csapatták lie karbonátokkal, pl. nátriumkarbonáttal elegykristályok alakjában. Az alkáliföldfémkarbonátokat ezután hevítették, meg­fellelő koílodiumoldaitban golyós malom segélyé­vel megőrölték és az őrleményt katódabüvelyek borítására használták fel. Előnyösebfonek, gazda­ságosabbnak és könnyebben ismételhetőnek mutat­kozott t azonban az elektronkibocsátó katódákként szoígáló hüvelyeknek és huzaloknak kataforézis útján való borítása. Evégett az alkáliföldfémek sóiból pl. ammóniumkarbonáttal csapatták le a karbonátokat elegykristályok alakjában és ezeket 300 C°-ig terjedő hőmérsékletre vai'ö hevítéssel alaposan átmelegítették, hogy eltávolítsák belő­lük az összes szerves vegyületeket és a mara­dék ammóniürosókat. Ilyen^ szárított elektronkibo­csátó anyaggal azonban nem lehet katódákat vagy huzalokat úgy borítani, hogy iá borítás mindig tel­jesen egyenletes legyen.'A találmány szerint e hát­rány elkerülése végett a karbonátokat úgy állítjuk elő, hogy vegyileg kötött vizet tartalmazzanak. Ezt úgy érjük el, hogy a karbonátokat oldható alkáliföíd­fémvegyületeknek ammóniumkarbonáttal való le­csapatásia útján létesítjük és az így nyert csapa­dékot 90 C°-ot nem meghaladó hőmérsékleten szá­rítjuk rendes nyomás mellett. A következőkben <a találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli példáját ismertetjük. Báriumsó és stronciumsó oldatából ammónhimkaribonáttal kar­bonátot csapatunk le, mégpedig magábanvéve is­mert eljárás segélyével olymódon, hogy a legkedve­zőbb szemesenagyságú elegykristályok létesüljenek, amelyek a bárium és a strociumkiarbonátokat" mole­kuláris értékeik egész számú arányának" megfelelő arányban tartalmazzák. A lecsapatás után a leülte­pedett karbonátokat a víz leöntésével vagy szűrőn át való kiszivatásával elválasztjuk a felesleges víz­mennyiségtől. A csapadékot. forró desztillált vízzel addig mossuk, míg sikerül az idegen sóknak'kellő mértékben való eltávolítása. Ezután a karbonátokat a víz leszivatása útján megszabadítjuk a hozzájuk tapadó vízmennyiség legnagyobb részétől, majd etil­alkohollal iszapoljuk őket és ezt követően leszíva­tással eltávolítjuk az etilalkoholmennyiség legna­gyobb részét is. Most a karbonátokat 90 C°-ot nem meghaladó hőmérsékleten rendes nyomás mellett szárítjuk mindaddig, amíg poralakúvá nem válnak. Ez a. szárítási módszer meghagy még kismennyi­ségű vegyileg kötött vizet a karbonátokban. Ez a vízmennyiség oly kedvezően befolyásolja a karbo­nátoknak velük, készített fürdőből elektroforézis útján való kiválasztását, hogy katódáknak vagy hu­zatoknak ilymódon való borításakor semminemű nehézség nem jelentkezik ós a borítás teljesen egy­öntetűvé válik. Evégett csak arra kell ügyelni.,' hogy a fürdő töménysége mindenütt teljesen egy­forma legyen. Huzaloknak elektroforézissel fogana­tosított folyamatos borítására való fürdők készíté­sére etilalkohol mutatkozott a legalkalmasabbnak. Katódahüvelyek' borítására való fürdőket előnyösen egyenlő mennyiségű etilalkohol és aceton keveréké­ből készítünk. A találmány szerinti eljárással előállított elek­tronkibocsátó, anyag felhasználható kátódahüvelyek­nek és huzaloknak fecskendezés vagy porlasztás út­ján való borítására is. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás főként elektroforézis útján villamos kisütőesövek katonájára felrakandó elektronkibo­csátó - anyag előállítására, amelyre jellemző, hogy alkáliföidfémkarboinátokat alkáliföldfémivegyületek­ből ammóniumkarbonáttal lecsapatunk és az így nyert csapadékot 90 C°-t nem meghaladó hőmérsék­leten rendes nyomás mellett' úgy szárítjuk, hpgy az elektronkibocsátó anyag a szárítás után még vegyi­leg kötött vizet tartalmazzon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom