136151. lajstromszámú szabadalom • Vezérelt sebességgel dolgozó ultrarövidhullámú kisütőberendezés
Megjelent 1953. évi december hó lS-én. ' , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.151. SZÁM. 21. g 1—16. OSZTÁLY. — T-6588. ALAPSZÁM. Vezérelt sebességgel dolgozó ultrarövidhulláim» kisütőberendezés Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin-Zehlendorf Bejelentés napja: 1940. november 8. ' " Németországi elsőbbsége: 1939. november 18. tes. Ezeknél <a csöveknél a futási idő befolyásolása végett eredetileg teljesen mezőmentes' és Faradyféle kalitka módjára ható hengert alkalmaztak., A találmány értelmében ebben a hengerben egyenfeszültségű mezőt létesítünk, amely az elektródákon uralkodó potenciálok szerint az elektronárammal szemben vagypedig azzal azonos irányban hat. Az 1. ábra a találmány egyik kiviteli példáját vázlatosan tünteti fel..A kompressziós teret a Z üreges henger alkotja, amelyet mindkét végén célszerűen egy-egy G2 és G 3 rács határol. Az ezekkel szembenfekvő G1 és G 4 rácsok között keletkeznek a mezők éspedig a Gt és G 2 rácsok között a C modulációs vagy vezérlő mező és a G3 és G 4 rácsok 'között a C" tulajdonképeni munkamezők. A henger ultranagyfrekvenciás feszültség alatt áll, amelyet influenciás áramgerjesztéssel a hasznos N körben indukálunk. Az elektronáram a K katódából indul ki. t A henger belsejében a találmány értelmében a hosszirányú mezőt azzal létesítjük, hogy a hengert két félre osztottuk, amelyeket egymással az F' és F" karimákból és az azok között elrendezett szigetelő anyagú —^s^ betétből álló kapacitás, mint nagyfrekvencia számára rövidzárlatot alkotó elem köt össze. Ez a kapacitás azonban az egyenfeszültség útjában oly nagy ellenállást alkot, mely a henger két felét egymástól egyenfeszültséggel szemben elkülöníti, úgyhogy a hengerek egyszer az N hasznoskörből, másszor pedig a D fojtócsévéből egymástól eltérő potenciálok alatt ,állhatnak. Ha. a D fojtócsévén a henger jobboldali felére vezetett feszültség nagyobb, mint a henger baloldali felén uralkodó anódfeszültség,, akkor a kompressziós térben járulékos gyorsulást kapunk, míg abban az esetben, ha a D fojtócsévén van a kisebbik feszültség, a kompresszióban késedelem áll be. ~ Ha P a kompressziós tér szögbén mért hossza, akkor ahol ej az N rezgőkör körfrekvenciája, —d— a kompressziós tér mértani hossza és —v—; a sugársebesség. Meghatározott kivezérlés és eredetileg Mikrohullámok keltésére és erősítésére „Triftcsövek" elnevezés alatt ismeretesek olyan berendezések, amelyeknek hatásossága a többi hasonló célú ismert cső hatásosságát felülmúlja. E csőberendezések lényege abban van, hogy önmagában folytonos elektronáramot ultranagyfrekvenciájú feszültség alatt álló rekeszen vagy ultranagyfrekvenciájú mezőn vagy kettős rétegen való áthaladása közben sebességében modulálnak és hogy ez a sebességmodulálás a futási idő megváltoztatása következtében a rekeszre vagy a mezőre, illetőleg kettős rétegre következő mezőmentes térben, az úgynevezett kompressziós térben sűrűségi modulálássá' alakul át. A futási idő megváltoztatásakor a modulációs mezőből kilépő elektronok nagyobb sebességük következtében az előttük kisebb sebességgel indult elektro• nokat fokozatosan. elérik, illetőleg egymásra következő elektronok időbeli és térbeli egymástóM távolságaikat megnövelik, úgyhogy a tértöltésben kompressziós és ritkulás! hullámok keletkeznek. A tértöltésnek ezekben a -ritkább és sűrűbb részeiben lévő váltóenergia azáltal hasznosítható, hogy az intenzitásában vezérelt sugarat ütköző elektródával fogják fel és az ezen átmenő áramot alkalmas hasznos ellenálláson, célszerűen természetesen rezonanciakörön vezetik át, vagypedig a sugarat lecsatoló elektródára irányítják, vagypedig mezőn vagy kettős rétegen vezetik át és annak ultranagyfrekvenciás nergiáiját infhieneiahatás útján hasznos ellenállásra viszik. , ' • • ~ • Az ilyen csöveket a talá'mány értelmében azzal tökéletesítjük, hogy az eddig ismert berendezéseknél mindig mezőmentes kompressziós térbe állandó, tehát az időben változatlan járulékos mezőt vezetünk, amely az elektronáramra vagy gyorsítólag vagy lassítólag hat. Ezzel az intézkedéssel új üzemi paramétert létesítettünk, amely nemcsak azt teszi lehetővé, hogy valamely adott esővel elérhető frekvenciakörzetet megnöveljük. h°nem ezenkívül bizonyos esetekben a hatásfokot is megjavíthatjuk. A találmány további magyarázata végett lehetőség szerint egyszerű példát választottunk, nevezetesen a legöregebb és legegyszerűbb ilyfajta csövet, amely Heil-féle kétmezős berendezésként ismére-
