136150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreg alkotta rezgőkör villamos váltómezője és az üregen áthaladó elektronáram közötti energiaátvitelre

Megjelent 1953. évi december hó 15-én. ^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.150. SZÁM. 21. g. 1—16. OSZTÁLY. — T—6587. ALAPSZÁM. Eljárás iireg alkotta rezgőkör villamos váltómezője és az iireggeíi ' áíhaladó elektronáram közötti energiaátvitelié Telefunken Gesellschaft für drahtlose Teíegraphie m. b, H., Berlin-Zehlendorf A bejelentés napja: 1940. november 8. Németországi elsőbbsége: 1939. december 6/ Igen rövid villamos hullámok, például centiméter nagyságrendű villamos hullámok keltése végett alkal­maztak már olyan berendezéseket, amelyeknél elektronáramot üregen vezetnek át és a'kalmas sza­kaszos gyorsítással az elektronáramot úgy befolyá­eolják, hogy egy bizonyos -megtett út után az elektronsugár már nem halad folytonosan, hanem időbeli struktúrája van. Az időbeli struktúra alatt azt értjük, hogy az elektronok szakaszosan gyorsul­nak és lassulnak, úgyhogy egy bizonyos útszakasz befutása után 'egymástól csoportekbori szétkülönül­nek. Az ilymódon különböző egymásra következő csoportokban' szakaszosan összetömörült elektronok­ból álló elektronáramok energiája kedvező módon hasznosítható úgynevezett üreges rezonátorokban vagy tankkörökben, amelyeken az elektronáram át­halad. Kedvező energiaátvitel csak akkor megy végbe, ha az elektronáram fázisa valamely meghatározott időpontban az egész üregben a lehetőség szerint azo­nos, de legalábbis akkor, ha különböző fázisú ré­szek nem haladnak át egyidejűleg az üregen. Ez azonban csak aránylag hosszabb hullámok esetében érhető még el, mert. anáskü'önben rendkívül kis­méretű üregekhez jutnánk, amelyek a kívánt rez­gésre már nem gerjeszthetők. . . Az eddig előállítható legrövidebb hullámok szem­pontjából számbajövő rezonanciatereknél a fent le­írt kvazistaeioner mezősioszlás nem valósítható meg, T mert ha az e'ektronsugárnak a rezonanciatérben be­futott szakaszán csak egyetlen félhullámot kívánunk elhelyezni, úgy vagy rendkívül rövid rezonancia­terekkel kellene dolgoznunk, melyeknek a csillapítá •szempontjából kedvezőtlen tulajdonságaik vannak, vagy pedig rendkívül nagy elektronsebességeket kelen« hiESználmimk, amelyek megközelítik a fény-, sebességet. így a legkedvezőbb esetben, például az E0 hullámok esetében azoknak a falaknak az egy­mástóli távolsága, amelyek között az elektronáram átmegy, egyenlő a levegőben mért hullámhossz felé­vel. Az Eo huFám annak a rezgéstípusnak az alap1 hulláma, amelynól az (E) villamos mezőnek nincs az üreges cső tengelye irányába eső összetevője. Állta-Iában hengeres üregek, például üreges csövek két­féle rezgéstípusban : gerjeszthetők, nevezetesen _az úgynevezett E-hullámokban, amelyeknél a villamos mezőnek nincs á cső tengelyébe eső összetevője, vagyis . a vi''laimos mezővonalak a cső tengelyével koaxiális körök és az úgynevezett H-hullámokban, amelyeknél a mágneses mezőnek nincs a csőtengely irányába eső összetevője, vagyis a mágneses mező­vonalak a.'cső tengelyével koaxiális körök. Ezek a rezgéstípusok isméretesek. Mindegyik típusának több alakja van, melyeket 0, 1, 2 index-szel jelölnek, aszerint, amint, hogy adott pillanatban a csőtengely­től a kerület felé haladva, a villamos, illetőleg mág­neses mező előjele hányszor változik. Ha azt kíván­juk, hogy az elektronáramnak a rezonanciatérben be­futott szakaszán az elektronáramnak csak egyetlen félhulláma helyezkedjék' el, akkor az elektronok se­bességének a fénysebességgel kellene egyenlőnek len­nie, ami gyakorlatilag nem.valósítható meg. A gya­korlatban előforduló elektronsebességek mellett te­hát több félrezgés idejével kell számolnunk. Ha az üregen belül fekvő félhullámok száma pá­ratlan, akkor az egyik vagy a másik rezgési, fázis pozitív vagy negatív . túlsúlyban van, úgyhogy bizo­nyos mértékű energiaátalakulás következik be. Ennek a.z ener^iaátalakulásnak a hatásfoka azonban kicsiny. A találmány célja ennek a hátránynak a kiküszö­bölése. Hogy az utóbb említett esetben, amikor vailia­mely elektron közepes1 haladási ideje a rendszerhez csatolt rezonanciaüreg több félrezgésériek időtarta­mával egyenlő, kedvező eniergiaátaiakulást érjünk.el, a lecsatoló térben, az elektronok pályájának hosiz­szában, tórbelileg intenzitásaikban egymástól eltérőV statikus villamos mezőket alkalmazunk. Az üregbe vezetett egyenfeszültségű villamos mezőket, úgy mé­retezzük .és az áramlási út olyan szakaszain léte­-sítjük, hogy meghatározott fázissal belépő elektro­nok mindig az üreg egyik rezgési fázisában gyor­sulnak, 'a másik rezgési fázisban pedig lassulnak. Ezzel azt érjük el, hogy az egyik rezgési fázisban az elektronok által befutott út meghosszabbodik, míg- a másik rezgési fázisban befutott út megrövi­dül. Ennek megfelelően az egyik rezgési fázis köz­ben az energiaátalakulás nagypbb annál az enegia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom