136137. lajstromszámú szabadalom • Vészjelző berendezás

• Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.137. SZÁM. 74 a. 30-37. OSZTÁLY. - S—19323. ALAPSZÁM. Vészjelzőberendezés Szilvay Kornél tűzoltóparancsnok, Budapest. Bejelentés napja: 1943. január 21. A tüzet, rombolást vagy más veszélyt jelző be­rendezéseknél' a legfontosabb követelmény a leg­nagyobb fokú megbízhatóság, vagyis üzembizton­ság, még az esetben is, ha igen "hosszú ideig, pl. több évig karbantartási munkákat a jelzőberende­zésen nem végeznek. Azonban az ismert tűzjelző berendezéseknél üzemi (hálózati) áramforrást, ak­kumulátort,- vagy pedig száraz elemet használnak, amelyek ismert okoknál fogva nem üzembiztosak. Ugyanis a hálózatokban aránylag gyakran szüne­tel az áramszolgáltatás, különösen légitámadás idején, amikör a vezetékekben vagy az elektromos központban rombolások lehetségesek és várhatók. Az elemek és akkumulátorok ismert módon rövid idő alatt Önmagukban, tehát használat nélkül is kezelés hiányában kisülnek, illetve tönkremennek, úgyhogy az ilyen jelzők hosszú állás után éppen •akkor, amikor szükség lenne rájuk, felmondják a szolgálatot. A találmány célja a jelzés céljaira való villany­áramot olykép biztosítani, hogy az 'központi áramszolgáltatástól függetlenül igen nagy bizton­sággal és olymódon termelődjék, hogy a telep akár évtizedes állás után is megőrizze teljesítőképes­segét. Ezt a .célt találmány legcélszerűbb kivitelé­nél úgy érjük el, hogy áramforrásként galvánelemet használunk, amely tudvalevően csak.akkor lép imű­ködesbe, ha edényét bizonyos hatású folyadék — elektrolit — tölttt meg olykép, hogy ez a folyadék az edényben lévő elektródokat, pólusokat elönti; ezt az elektrolitot teljesen zárt edényben vagy tar­tályban, előnyösen leforrasztott üvegedényben tart­juk, amelyben az gyakorlatilag korlátlan ideig vál­tozatlanul megmarad és hasonlóképen a száraz álla­potban lévő pólusok sem szenvednék az idők folya* mán semmi változást. A folyadéktartályt a galván­edény fölött vagy mellett helyezzük el és oly törő­készülékkel látjuk el, amely tűz esetén a tartályt összetöri és így a folyadék a pólusokra folyik, az áramszolgáltatás tehát nyomban megindul. Az áram felhasználásának módja tetszésszerint lehet. A csatolt rajz 1. ábrája a leírt kivitelt vázlato­san mutatja, a 2. ábra pedig egy módosított kiviteli alak szemléltetése. Az 1. ábra szerint a védendő, illetőleg tűzjel­zővel ellátandó helyiség fölső részén huzalt vagy kötelet feszítünk ki, amely helyenként könnyen ol­vadó féiriből ál, vagy olvadó kapcsokkal van ös!&­szekötve. Ezt a huzalt a 2 hajtósúly feszíti (súly helyett természetesen rúgóerőt is alkalmazhatunk) és így ha a huzal legalább egy helyen kiolvad, a súly elhúzza a huzalt. Lehet alkalmazni egynél több huzalt is egymás mellett a helyiség különböző ré­szein, vagy pedig lehet a huzalszálat ide-oda ve­zetni, ha az/t aikarjuk elérni, hogy a helyiség külön­böző részeiben előálló hőemelkedés működésbe hozza a jelzőt. A működtetés úgy történik, hogy a huzal valamelyik részében egy 3 szem van, amelyen az egykarú 4 emeltyű vagy kar vége átnyúlik. A szem eléggé tág ahoz, hogy a huzal kisebb mozgásai, pl. a téli összehúzódás és nyári kitágulás ne működ­tessék a 4 kart, az csupán a súly leesésekor moz­duljon el. A karnak 5 törőszervei pl. tüskéi vannak ame­lyek a 6 folyadéktartó felé vannak fordítva. Ez a 6 folyadéktartó • a 7 galvánedény fölső részén lévő 8 rácstartón fekszik. A galvánedény falában lévő 9 pólusokból a 10 vezetékek indulnak ki, amelyek egy tetszésszerinti optikai vagy akusztikai jelzőhöz vezetnek, vagy relét működtetnek stb. Ha az 1 huzal pl. 75 fokos hőmérséklet hatása alatt valahol kiolvad és a 2 súly leesik, a 4 kar el­fordul és az 5 zúzok a 6 folyadéktartót összetörik, miáltal annak folyadéktartalma a 7 edénybe ömlik, az áramszolgáltatás tehát azonnal megindul. A 6 folyadékifcairtályt előnyös kettősfalúra készí­teni, hogy üymódon az úgynevezett hőpialaokok mintájára léghíjjaa térrel lehessen a folyadékot aiz igen nagy hideg, tehát a, megfagyás ellen megvé­deni. A találmány egyik előnye, hogy csak rövid elektromos vezetékekre van szükség, ami a bizton­ságot szintén növeli. Használhatjuk a találmány céljaira a magában véve ismert ú. n. oxigén elemet is, amely légmen­tesen elzárt állapotban áramot nem ad és bármed­dig eltartható, viszont levegővel érintkezve azonnal áramot ad. Ezt a lehetőséget a 2. ábra mutatja, amelynél 11 az oxigén elem és 12 jelöli azokat a dugókat, amelyek légmentesen elzárják az elemet a küllégtől, de amelyek kirántása esetén az elem levegőt kap. Az elem oldalfalára erősített kétkarú 13 emeltyű, ugyanúgy, mint a megelőző kiviteli alaknál, az 1 drót 3 szemén megy keresztül és így a 2 súly leesésekor ez a kar elfordul, kirántva, he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom