136121. lajstromszámú szabadalom • Boltozat ipari kemencékhez

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.121. SZÁM 24 k. OSZTÁLY. —. M-11982. ALAPSZÁM. Boltozat ipari kemencékhez österreichische Magnesit Aktiengesellschaft Radenthein, München. A bejelentés napja: 1941. április 19. Németországi elsőbbsége: 1940. november 21. Pótszabadalom a 131.199. számú törzsszabadalomhoz. A 131. 199. számú .törzsszabadalom ipari kemencékhez való boltozatot ismertet, amelyeknél a téglacsoportok merevítőbordákként vannak kialakítva. E boltozat lényege abban van, hogy e bordák fel vannak függasztéshez ós az alátámasztáshoz egy és ígyanazon boltozati egy verzetet alkalmazzuk. E bol-r tozat különleges kiviteli alakja, hogy T-tartók, függőleges szárukkal, a bordatéglák folyamialtos kimetszéseibe nyúlnak és harántcsapok révén e bordákkal vannak összekötve. Mivel a T-tartók keresztszárai a bordatéglák felső .oldaladra feküsznek és középszáraikkal a bordák hasi tékáiba nyúlnak, tehát a bordatéglákkal két szár révén állnak kapcsolatban, a bordatéglák által ' átadott hő folytán a tartók revesedésénck veszélye áll fen, aminek egyébként teljes egészükben a bordatéglékban elrendezett harántosapok is ki vannak téve. Avégett, hogy a tartók középszárának é3 a csapoknak elrevesedését teljesen kiküszöböljük, a találmány értelmében, a merevítőbordákra fekvő, profilos tartókat a merevítőbordákkal, ez utóbbiak megfelelő furatain átvezetett hordozóelemekkel kötjük össze. A hordozóelemeket akként rendezhetjük el, hogy a profilos tartókat körülveszik és szabad végeikkel össze vannak kötve. E hordozóelemek, előnyösen, izzított vasdrótból állnak. Előnyös nyomáselosztás végett a hordozóelemek nem a bordatéglák furatainak falára, hanem e furatokban elrendezett fémcsövekre feküsznek. A rajz a találmány szerinti boltozat kiviteli példáját mutatja, mégpedig az 1. ábra keresztmetszetben, a 2. ábra felülnézetben, 3. ábra az 1. ábra A-—E vonala mentén vett metszet nagyobb léptékben, a 4. ábra a 3. ábra E—F vonala mentén vett metszetet, az 5. ábra az 1. ábra C—D vonala mentén vett metszetet, nagyobb léptékben és a ö. ábra az 5. ábra G—H vonala mentén vett metszetet. A boltozat a- nagyobb hosszúságú, kettősékalakú —1— bordatéglákból és a rövidebb, kettősékalakú —2— boltozatéglákbol áll. A kettősékalakú —1— bordatéglák a —2— boltozatból kinyúló —3— részeikkel folyamatos merevítőbordákat alkotnak. Minden egyes —3— meghosszabbításban a teljés borda hossztengelyéhez harántirányú —5— furat van. A boltozat felmelegedésekor fellépő kiterjedés tekintetbevétele végett a boltozat legalább egyik oldalán rugalmas —6— ellentámaszokon nyugszik. A boltozat felfüggesztésére és egyidejű megtámasztására a —7— T-tartókat akként rendezzük el, hogy keresztszáraikkal az —1—-, —3— merevítőbordák felső oldalára fekszenek. Az —5— furatokban lazán fekvő —15— csövek vannak, melyeken a —16— vasdrótok játékkal hatolnak át. A vasdrótok teljesen körülveszik a —7— T-tartókat-és szabad végükkel össze1

vannak csavarva. E drótok az —1-—• bordatéglákat és azokkal együtt a boltozatot hordják, amennyiben valamilyen oknál fogva a boltozat süllyedne. A —13— kereszttartókon, a kemence hosszirányában, —17— alakvasak vannak elrendezve, amelyeknek'-—18— rúdjai csapok révén vannak a —-7-^T-tartókkaí összekötve. Ezzel az elrendezéssel elérjük, hogy a —7— tartókkal összekötött —1—, —3— merevítőbordákat eredeti helyzetükben tartjuk, tehát azok sem a boltozat emelkedését,., sem pedig süllyedését nemi engedik meg. A boltozaton a —3—:

részekkel alkotott bordák között —19— szigetelés van, melyet eltávolítunk, ha bekövetkezett, erosebb elhasználódás után, a bordák közé, —14— téglacsoportot iktatunk a boltozatra. Mivel a T-tartók vagy egyéb profilos vasak' az —1—, —3— bordatéglákkal csupán egyik profilos száruk révén érintkeznek, a revesedés veszélye a jó hűtőhatás folytán nem áll fenn. Ez a veszély azonban a —15— csöveknél és —16— drótoknál sem forog fenn. A —15— csövek a —6— furatokban lazán vannak elrendezve és utóbbiakon levegő