136109. lajstromszámú szabadalom • Hajnyírógép

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIYATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.109. SZÁM. 69. 20-21. OSZTÁLY. - K-161S4. ALAPSZÁM. MIHI «Ili» Ill • IWMMiM^«Í«IMM«^iM»»WMM il<»M MM«WMMMM»«ÍI>IM^IMMl^lM ; IlllHI Ilii — Hajiiyírógép Wilh. Kober & Co. cég, Suhl i. Thür. (Németország) A bejelentés napja: 1942. október 29. Németországi elsőbbsége: 1941. december 23. A találmány, ide-oda mozgó, motorral hajtott vá­gókéssel felszerelt hajnyírógép. A motortengely forgó mozgásának ide-oda memő mozgássá való átalakítására és e mozgásnak a vá­gókésre való átvitelére általában olyan kétkarú lengő emeltyűt használnak, amelynek egyik karjii a motortengelyre szerelt körhagyó koronggal érint­kezik, a másik karja pedig a vágókéssel van össze­kötve. Ennek a lengő emeltyűnek a tok célszerű és könnyen kezelhető alakjából adódó helyszűke miatt, továbbá azért, hogy az emeltyűt a vágókéssel en­nek közepén lehessen Összekötni, végül pedig a használatos motorszerkezetre való tekintettel, amely mellett a motor forgórésze a tengely két csapágya között van s a lengő emeltyűvel érintkező körha­gyó korong a motortengelynek az egyik csapágyon túlnyúló részére szerelt, egyoldalú könyöke van. Ennek folytán a lengő emeltyűre a lengés síkjára merőleges nyomaték hat, amely kedvezőtlenül ter­heli meg a lengő emeltyű csapágyát és erősen kop­tatja, A csapágy elkopása a kis erők ellenére arány­lag gyorsan bekövetkezik, mert a motorral hajtott lengő emeltyű átlag 10.000 lengést végez percen­ként. Az elkopott csapágy egyenlőtlenné teszi a vá­gókés mozgását, aminek rossz vágás és a gép nyugtalan, hangos járása a következménye. Meg­kísérelték már ennek a hátránynak a kiküszöbölé­sét azzal, hogy a lengő emeltyű csapágyperselyét szokatlanul hosszúra méretezték. E rendszabály azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a csapsurló­dás okozta veszteségek a fogantyúban elrendezett, aránylag gyenge motor részére túlságosan naggyá válnak. Mint említettük, a lengő emeltyű egyoldalúan könyökös kialakításának egyik oka a szokásos mo­torszerkezetben rejlik, amely mellett a motor for­górészét hordozó, vele szilárdan összekötött tengely két csapágyban ágyazott és az emeltyűt az egyik csapágy mellett egyoldalúan elrendezett körhagyó korong hajtja'. A találmány célja a lengő emeltyű nem részarányos meghajtásának kiküszöbölése anél­kül, hogy a hajtószervek a tokban több helyet 'igé­nyelnének, mint eddig. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a lengő emeltyű hajtott karját ket­tős villaként alakítjuk ki és az emeltyűt a motor forgórészének álló tengelyén a forgórésztől jobbra és balra elrendezett két körhagyó koronggal hajtjuk. A lengő emeltyű villaalakú részét célszerűen úgy erősítjük az emeltyű ágyazott, a végófésüt hajtó részére, hogy ehhez képest forgó lengő mozgást vé­gezhessen és így kiegyenlíthesse a körhagyó ko­rongoknak és az emeltyű ágyazásának esetleges kis pontatlanságait. A lengő emeltyű eme kétrészes ki­alakításának még az az előnye is van, hogy a mo­tor forgórészével érintkező villaalakú részt villamo­san szigetelhetjük a vágófésűt hajtó résztől. Evé­gett a hajtovillákat a lengő emeltyű külső részének csapját körülfogó, szigetelőanyagú tartófejre erő­sítjük. A lengő emeltyű két említett részének villa­mos szigetelése egymástól lehetővé teszi az emeltyű­nek a találmány szerinti kedvező és megbízható ágyazását a vágófej ajjzatában. Minthogy ez az aljzat közvetlen összeköttetésiben van a' vágófésük­kel, a lengő emeltyűnek ez az ágyazása lehetőséget ad a vágófésű mozgásának pontos beállítására és a lengő emeltyű karjainak egymástól eltérő mérete­zésére olyképpen, hogy a hajtott kar hosszabb, mégpedig hozzávetőleg kétszer olyan hosszú le­gyen, mint a vágófésűvel összekötött kar. Ennek folytán az áttételezés nagyobbá válik, mint 1:1 és ez kedvezően befolyásolja az erőátvitelt a motorról a vágófésűre. A vágófej fémes aljzatát csavarok szilárdan összekötik a tokkal s a lengő emeltyűt hordozó csap mindkét végén ebben a szilárd, me­rev fémaljzatban nyugszik. A lengő emeltyű hajtott részének villaalakú ki­alakítása azért is előnyös, mert lehetőséget ad a motor forgórészének golyós vagy görgős csap­ágyakkal való kedvező ágyazására. Ezek a csap­ágyak megszakítós motorokhoz kiválóan alkalma­sak, mert sem sugárirányban, sem tengelyirányban nem kopnak és ennek folytán biztosítják a megsza­kító emeltyűt vezérelő bütykös tárcsa pontos járá­sát, ami azt eredményezi, hogy egyforma áramlö­kések létesülnek és a-motor járása nyugodt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom