136104. lajstromszámú szabadalom • Átalakító berendezés

Megjelent 1953. évi július hó l§f-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.104. SZÁM. 21. d* 69—73. OSZTÁLY. — K—15871. ALAPSZÁM. Átalakító berendezés Dr. Koppelmann Flóris mérnök, Berlin-Siemensstadt, mint a Siemens-Schuckertwerke A. G. Berlin-Siemensstadt-i cég jogutódja A bejelentés napja: 1942. március 31. Németországi elsőbbsége: 1941. április 1. Ismeretes oly átalakító berendezés egyenáramú rendszer és háromfázisú adott frekvenciájú rend­szer közötti energia kicserélésére, mely utóbbi rend­szer láncolt fázisvezetékei egyenként két szinkron vezérelt, ellenütemben dolgozó és az egyenáramú rendszer különböző pólusaihoz kapcsolt érintkező berendezésre ágaznak szét és melyeknek a vezeték közös részében az elágazáson. kívül egy-egy áram­laposító telítő fojtó csévéjuk van. Hasonló beren­dezéseket lehet nagyobb, m fázisszámú váltakozó-' áramú rendszerek esetében is alkalmazni. Abból a célból, hogy simított egyenáramot, illetve lehetőleg szinuszalakú váltakozóáramot nyerjenek, az érint­kezőberendezéseket úgy építik, illetve állítják be, hogy az egymást felváltó fázisok záróidöi egymást átlapolják. Előre meghatározott nagyságú telj esit-2_ . 180 J_ legyen. Az 1—9. ábrák kapcsán a találmjinyi_Js_annak további javításait közelebbrőJ^-iSmertetjük. Az 1. ábra példaként forgóárauMT átalakító berendezést mutat. A —12— transzformátor szekundertekercse vagy külön forgóáramú generátor forgórészének a tekercselése. A —Í2— tekercsből kiiinduló fázis­vezetékek az — 1-Í6 — érintkezőberendezések kö­zül kettő-kettőre ágaznak széjjel, melyek számozá­suk sorrendjében a vázlatosan jelzett —15-— excen­ter tengellyel felváltva zárhatók és nyithatók. Az —1, 3— és —5— érjntkezősaerkezetek a —20—. egyenáramú hálózat egyik sarkával, míg a —2, 4— és —6— érintkezőszeíkezetek annak másik sarká­val vannak összekötve. A fázisvezetékekben az el­ágazásokon kívül —13—. fojtók vannak elrendezve, melyek —14— mágnesmagjai a -névleges áramerős­ségnél nagymértékben telítettek és telítettségük csupán az áram null-értéke közelében szűnik meg, miáltal az áramgörbének az árammegszakítást meg­könnyítő gyengeáramú időközt előidéző ellaposí­tásáit érjük el. A —14— mágnesmiag mágneses meny átalakítás számára nem elégséges a berende­zés egyes részeit a névleges áramra és a névleges feszültségre, — a szükséges biztonsági hozzáadá­sok figyelembevételével — méretezni. Mivel ugyanis az egyik fázis komimutálásának a kezdetétől ugyan­annak a fázisnak az ellenkező irányú újbóli zárá­sáig rendelkezésre álló időköz korlátozott, előfordul­hat, hogy az egyes részek kielégítő méretezése da­cára, a kívánt teljesíitmény nem érhető el, mivel a feszültség a kívánt legnagyobb áramerősség előtt meredeken esni kezd. E hátrány kiküszöbölése céU jából a találmány értelmében a kommutáló körök 2 szóródási arányát, az a vezérlőszöget és a telítő fojtócséve méreteit és tulajdonságait egymással úgy hangoljuk össze, hogy szempontból nagy értékű vasfajtából van, melynek •mágnesezési görbéje a telítetlen körzetben a folyam­tengellyel lehetőleg kis szöget zár be, a telített körzetbe való átmenetnél lehetőleg élesen törik meg és a telített körzetben á gerjesztési tengellyel lehető­leg párhuzamosan fut. A—15— excentertengelyt pl. —16— szinkronmotorral hajthatjuk. Ha az átala­kítóberendezés táplálására külön generátort alkal­mazunk, akkor a —15— excentertengelyt a gene­rátortengellyel kapcsolhatjuk. Az érintkezési idő­pontok beállítása céljából az excenterek szög­helyzetét a váltakozóáramú feszültség fázishely­zetével szemben beállítjuk pl. azáltal, " hogy a —16— hajtómotor forgómezejének szöghelyzetét változtatjuk. Ezt a moftorMIvány forgatásával vagy a —17— forgató transzformátorral végezhet­jük. A hajtófeszültséget pl. a —18— tekercsből vesszük, mely külön segédtranszformátor szekunder tekercseként lehet kialakítva, vagy segédtekercse­lésként a főtranszformátoron lehet elrendezve. Le­hetőleg felhullám mentes egyenáram elérésére —19— simítófojtót alkalmazunk. Az indítófolya-cos-«— cos («+180-»A l,

Next

/
Oldalképek
Tartalom