136098. lajstromszámú szabadalom • Zseblámaelem

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.098. SZÁM. 21. b. 6-14. OSZTÁLY. — J-4476. ALAPSZÁM. Zseblámpaelem Janecska József villanyszerelő, Budapest. Pótszabadalom a 125.241. 1. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentés napja: 1942. március 28. A 125.241. sz. törzsszabadalom szerinti raktároz­ható zseblámpaelem egyes celláinak az elektródok között lévő terét nedvszívó anyagoknak áramger­jesztő sókkal való száraz poralakú keveréke tölti ki. Megállapításit nyert, hogy a két elektród közötti térnek az említett poralakú anyagokkal való meg­töltése esetén a beöntött víznek beszívódása igen lassú, ami a gyakorlati használhatóságát igen nagy mértékben hátráltatja. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy a víznek lassú beszívódását a poralakú anyagok kapilláritásának hiánya okozza. Ez okból a két elektród közötti teret olyan anyagokkal tölt­jük ki, melyeknek nagyfokú kapillaritásuk van. Ily anyagok pl. a különféle szűrő és itatós papirosok, továbbá a papirosvatta. E papíranyagok alkalma­zása mellett az egyes cellákba beöntött víznek be­szívódása kb. 1 perc alatt befejeződik. Áramgerjesző só gyanánt száraz poralakú am­móniumklorid használható, melyet az említett pa­píranyagok bármelyikével együtt helyezünk az elembe, esetleg a szűrő vagy itatóspapirost az am­móniumklorid forrón telített oldatával át is itat­hatjuk, mfelyet utólag megszáríunk. Az említe elektrolit alkalmazásának hátrányai vannak, mivel az elem használata közben kelétkező sósav a negatív cinkhengert használaton kívül is állandóan oldja. A szabaddá váló és eltávozó am­móniák pedig az elemet záró dugót és papírbur­kolatot megtámadja még akkor is, ha azok parafin­nal vannak átitatva. Továbbá az elemnek huzamo­sabb ádeig tartó használata esetén fejlődő gáz az egyes cellákba beöntött elektrolit egyrészét kiszo­rítja. Mindezen hátrányok megszűnnek, ha elektrolit­nek magnéziumkloridot használunk. Mivel a mag­néziumklorid erősen hidroszkópos, az elemnek víz­mentes porított sóval való összeállítása elég kö­rülményes, továbbá, mert a felhasználható só kis mennyiségénél fogva az elem nem tudja leadni azt a teljesítményt, mint ammóniumklorid esetében, célszerű, ha az elektrolitét (magnéziumkloridnak körülbelül 50 százalékos oldata, amellyel az elemet végleges használat előtt feltöltjük), dugóval ellá­tott üvegfiolába zárjuk, ezt az elemhez mellékelve az elemmel együtt papirosdobozba helyezzük el. A recés szűrő, vagy itatós papiros jobbnak bizo­nyult a simánál, mivel a két elektród közötti teret több rétegben kitöltő papirosanyag nem simul szo­rosan egymáshoz, közöttük kis hézagok keletkeznek, mely megkönnyíti a beléöntött elektrolit beszívó­dását. Továbbá célszerű, ha az elem belső részének szurokkal való kiöntésekor a szurok fenékig hatol a papírburkolaton belül, mert ezzel elkerüljük azt, hogy az elektrolitoldat beöntéskor a cinkhenger és a külső burkolópapír közé folyhasson. A záródugók pedig az egyszerre való kiemelhetőség szempontjá­ból közös alappal bírnak. Szabadalmi igénypontok. 1. A 125.241. 1. sz. törzsszabadalom bármelyik igénypontja szerinti zseblámpaelem kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a két elektród közötti teret recés szűrő itatós, esetleg papirosvatta tölti ki. 2. Az 1. igénypont szerinti zseblámpaelem vál­tozata azzal jellemezve, hogy a szükséges elektro­litmennyiséget dugóval lezárt üvegfiola tartalmazza, mely az elemmel együtt papirosdobozban nyer el­helyezést. 3. 1. (2) igénypont szerinti zseblámpaelem azzal jellemezve, hogy az elem alsó részét a cinkhenger és a burkolópapír között szurok, parafin, vagy más hasonló anyag tölti ki. 4. Az 1. (3) igénypont szerinti zseblámpaelem azzal jellemezve, hogy az egyes cellákat záródu­góknak közös alapjuk van. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda —181— F. v.: Sumits István

Next

/
Oldalképek
Tartalom