136083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtagok előállítására

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.083. SZÁM. 30. b. 10-17. OSZTÁLY. - H. 113.96. ALAPSZÁM. Eljárás műtagok előállítására W. C. Heraeus Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Henau. Bejelentés napja: 1940. február 26*. Németországi elsőbbsége: 1939. február 28. Romániai szabadalom száma: 30.582. Műtagok, úgynevezett protézisek előállítására kaucsuk helyett újabban polimerizálható anyago­kat, pl. vinil- és akrüvegyületeket használnak. Ki­indulási anyagként szilárd polimerizált anyagnaK folyékony, azonban a szilárd állapotig polimerizál­ható anyaggal való keverékét használják. Ennél a munkamódnál a szilárd és folyékony anyagból állö képlékeny keveréket gipszből készített formába vi­szik be és 150 C2 -ig menő hőmérsékletekre hevítve a kívánt alaktestté alakítják át. A gyakorlatban alkalmazott feltételek mellett ekkor fennáll az a veszély, hogy a műgyantából készített alakteat víz hozzájutása következtében helyenként zavarossá vá­lik és színét változtatja. Avégből, hogy a foltkép­ződést biztosan elkerüljék, javasolták már a for­mának ónfoliával való burkolását. Ez a munkamód azonban további hátrányokkal, főleg nagyobb idő-és anyagszükséglettel jár. A találmány eljárás alaktesteknek, különösen fogorvosi célokra való műtagoknak müanyag­"ból való előállítására, melynél a fentebb em­lített hátrányokat egyszerű eszközökkel elkerül­jük és az alaktestek színének változását biztosan kiküszöböljük. A találmány szerinti eljárást főleg az ismertetett munkamódnál alkalmazzuk, amelynél szilárd polimerizált anyagnak folyékony polimeri­zálható anyaggal és erre a célra szokásos adalék­anyagokkal való keverékét hőkezeléssel a kívánt alaktestté alakítjuk át. A találmány értelmében a formát alkotó gipszet vagy hasonló anyagot a képlékeny keverék betöl­tésié előtt vizetkötő só, illetve alkálilúg oldatával, célszerűen tömény oldatával kezeljük. A keverékneK a formába való betöltése után a kívánt alaktestet eredményező polimerizálást hevítéssel foganato­sítjuk. A gipszforma kezelésére oldatokat alkalmazunk. A gipszforma ezekkel az anyagokkal kényelmesen be­* Ez a nap a 4030/1941. M. E. sz. rend, 2. §-a értelmében a román ki­rályságban annak idején tett bejelen­tés napja. ecsetelhető, úgy, hogy azokat a forma teljes felüle­tén egyenletesen oszthatjuk el. Természetesen a forma minden részét beecseteljük, mégpedig mind­ama helyeken, amelyek a műgyantával érintkezésbe jutnak. A beecsetelést adott esetben egyszer vagy többször megismételjük. Gyakran célszerű, ha a képlékeny keverék bevitele előtt rövid ideig vá­runk, míg az ecseteléssel felvitt folyadék a gipsz­formába némileg behatolt. A formára vizetkötő sóknak pl. vízben, alkohol­ban, vagy hasonlóban való tömény oldatát ecsetel­jük fel. Jó eredményeket kapunk pl. nátriumszul­fáttal, kalciumkloriddal és timsóval. Az alkalma­zott polimerizálási hőmérséklet szerint a vizet kü­lönböző mértékben megkötő sókat választhatunk. Ügy találtuk továbbá, hogy az eljáráshoz a kén különböző savainak alkálifém- és ammóniumsói ki­tűnően alkalmasak. E sók oldatai a műgyanta szín­változását kitűnően meggátolják. A kén szervetlen savai alkáli- és ammóniumsói oldatainak egyszerű felkenésével az alaktest színváltozását teljesen ki­zárjuk. Emellett nem kell különlegesen tömény ol­datokat használnunk, sőt az oldatban jelenlévő só­mennyiséget tág határok között választhatjuk meg. Oldószerként pl. vizet, vagy alkoholokat, előnyösen glicerint használunk. A találmány szerinti eljárást a kén szervetlen savainak nehézfémsóival elvileg szintén foganato­síthatjuk. Ekként pl. vasszulfát vagy rézszulfát al­kalmazásakor oly műgyantatagokat állíthatunk elő, melyeknek színe teljesen változatlan marad. A szí­nes nehézfémsóknak, mint a vas- és rézszulfátnak azonban az a hátránya, hogy meglehetős nagy gon­dot kell fordítanunk arra, hogy a gipsz és a mű­gyanta közötti határréteget, melyet a só megfes­tett, a polimerizálás után csiszolással etávolítsuk. A kén szervetlen savainak egyéb nehézfémsói az alkálifém- és ammómumsókkal szemben azt a hát­rányt mutatják, hogy sokkal nehezebben oldódnak és oldataik kisebb töménységük folytán a gipsz­formán kevésbbé hatékony réteget képeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom