136083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtagok előállítására
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.083. SZÁM. 30. b. 10-17. OSZTÁLY. - H. 113.96. ALAPSZÁM. Eljárás műtagok előállítására W. C. Heraeus Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Henau. Bejelentés napja: 1940. február 26*. Németországi elsőbbsége: 1939. február 28. Romániai szabadalom száma: 30.582. Műtagok, úgynevezett protézisek előállítására kaucsuk helyett újabban polimerizálható anyagokat, pl. vinil- és akrüvegyületeket használnak. Kiindulási anyagként szilárd polimerizált anyagnaK folyékony, azonban a szilárd állapotig polimerizálható anyaggal való keverékét használják. Ennél a munkamódnál a szilárd és folyékony anyagból állö képlékeny keveréket gipszből készített formába viszik be és 150 C2 -ig menő hőmérsékletekre hevítve a kívánt alaktestté alakítják át. A gyakorlatban alkalmazott feltételek mellett ekkor fennáll az a veszély, hogy a műgyantából készített alakteat víz hozzájutása következtében helyenként zavarossá válik és színét változtatja. Avégből, hogy a foltképződést biztosan elkerüljék, javasolták már a formának ónfoliával való burkolását. Ez a munkamód azonban további hátrányokkal, főleg nagyobb idő-és anyagszükséglettel jár. A találmány eljárás alaktesteknek, különösen fogorvosi célokra való műtagoknak müanyag"ból való előállítására, melynél a fentebb említett hátrányokat egyszerű eszközökkel elkerüljük és az alaktestek színének változását biztosan kiküszöböljük. A találmány szerinti eljárást főleg az ismertetett munkamódnál alkalmazzuk, amelynél szilárd polimerizált anyagnak folyékony polimerizálható anyaggal és erre a célra szokásos adalékanyagokkal való keverékét hőkezeléssel a kívánt alaktestté alakítjuk át. A találmány értelmében a formát alkotó gipszet vagy hasonló anyagot a képlékeny keverék betöltésié előtt vizetkötő só, illetve alkálilúg oldatával, célszerűen tömény oldatával kezeljük. A keverékneK a formába való betöltése után a kívánt alaktestet eredményező polimerizálást hevítéssel foganatosítjuk. A gipszforma kezelésére oldatokat alkalmazunk. A gipszforma ezekkel az anyagokkal kényelmesen be* Ez a nap a 4030/1941. M. E. sz. rend, 2. §-a értelmében a román királyságban annak idején tett bejelentés napja. ecsetelhető, úgy, hogy azokat a forma teljes felületén egyenletesen oszthatjuk el. Természetesen a forma minden részét beecseteljük, mégpedig mindama helyeken, amelyek a műgyantával érintkezésbe jutnak. A beecsetelést adott esetben egyszer vagy többször megismételjük. Gyakran célszerű, ha a képlékeny keverék bevitele előtt rövid ideig várunk, míg az ecseteléssel felvitt folyadék a gipszformába némileg behatolt. A formára vizetkötő sóknak pl. vízben, alkoholban, vagy hasonlóban való tömény oldatát ecseteljük fel. Jó eredményeket kapunk pl. nátriumszulfáttal, kalciumkloriddal és timsóval. Az alkalmazott polimerizálási hőmérséklet szerint a vizet különböző mértékben megkötő sókat választhatunk. Ügy találtuk továbbá, hogy az eljáráshoz a kén különböző savainak alkálifém- és ammóniumsói kitűnően alkalmasak. E sók oldatai a műgyanta színváltozását kitűnően meggátolják. A kén szervetlen savai alkáli- és ammóniumsói oldatainak egyszerű felkenésével az alaktest színváltozását teljesen kizárjuk. Emellett nem kell különlegesen tömény oldatokat használnunk, sőt az oldatban jelenlévő sómennyiséget tág határok között választhatjuk meg. Oldószerként pl. vizet, vagy alkoholokat, előnyösen glicerint használunk. A találmány szerinti eljárást a kén szervetlen savainak nehézfémsóival elvileg szintén foganatosíthatjuk. Ekként pl. vasszulfát vagy rézszulfát alkalmazásakor oly műgyantatagokat állíthatunk elő, melyeknek színe teljesen változatlan marad. A színes nehézfémsóknak, mint a vas- és rézszulfátnak azonban az a hátránya, hogy meglehetős nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a gipsz és a műgyanta közötti határréteget, melyet a só megfestett, a polimerizálás után csiszolással etávolítsuk. A kén szervetlen savainak egyéb nehézfémsói az alkálifém- és ammómumsókkal szemben azt a hátrányt mutatják, hogy sokkal nehezebben oldódnak és oldataik kisebb töménységük folytán a gipszformán kevésbbé hatékony réteget képeznek.
