135997. lajstromszámú szabadalom • Antennaelrendezés

es-^f-rcw' WfV~~Jt*'W,' ' ;*.-•rv»"*;* s^-^-»TM.„ <•>»• » <-* ,--n' "Vr-TV-­\-?-ift, -yi ^ • •» ^ #i" ' I"¥«i !'/—•Vljf* Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.997. SZÁM. , 21. a*. 64-77. OSZTÁLY. - L-9208. ALAPSZÁM. Antennaelrendezés. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja r 1943. június 19. Sametor^ági elsőbbsége: 1942. június 19. Üreges rezonátorok nemcsak igen rövidhullámú rezgésekhez való, aránylag kis csillapítású hangoló­körökként használhatók, hanem alkalmasak igen nagyfrekvenciájú rezgésenergia kisugárzására • és vételére is. Az utóbbi esetben elhagyjuk az üre­ges rezonátor egyik falát és az így keletkezett nyí­láshoz törcséralakú toldatot csatlakoztatunk. Ilyen nyitott üreges rezonátornak az adott vagy vett hullámoknak különben csak visszaverővel elér­hető hatékony nyalábolását eredményező antenna­karakterisztikája van. Ismeretes, hogy célszerűen téglalapalakú ke­. resztmetszetű üreges rezonátorokkal ezeknek meg­felelő méretezése és a csatolóvezető megfelelő el­rendezése mellett polarizált hullámokat lehet létesí­teni, illetőleg a nyitott üreges, rezonátorral jó kivá­lasztóhatást lehet elérni olyképpen, hogy a rezoná­tor Usak azt a rezgési energiát veszi, amelynek po­larizációs síkja egybeesik saját polarizációs sík­jával. A kiválasztóhatást még fokozni lehet azo­nos síkban elrendezett, egymáshoz párhuzamos ve­zetők alkotta polarizációs rács alkalmazásával. A találmány az említett fizikai jelenségeken alapszik és célja két egymástól független, azonos irányú, nagyfrekvenciás, drótnélküli összeköttetés létesítésére való hírközlőállomásokhoz alkalmas, lehetőleg kisméretű antennaelrendezés létesítése," illetőleg a nyalábolóberendezés adott méretei mel-. lett e berendezés sugárzó- és vevőképességének a lehető legnagyobb mértékben való fokozása. A ta­lálmány szerint két, egymáshoz képest a hullámok terjedési irányában ejtolt kétsarfcú antennát ak­ként helyezünk el ugyanabban az egyik oldalán nyitott üreges rezonátor alkotta sugárnyaláboló be­rendezésben, hogy az antennamezők polarizációs sík­jai merőlegesek legyenek egymásra. A kétszeresen kihasznált nyalábolóberendezés ez esetben adott méretek mellett kétszer akkora lehet, mint akkor, ha az említett célra két egymástól kü­lönböző, egymás mellett elrendezett nyalábolőberen­_dezést kelene alkalmazni. A találmány szerinti be­rendezés sugárzó- és vevőképessége ennélfogva lé­nyegesen nagyobb, mint á kétrészes berendezésé. A találmány gyakorlati alkalmazását megnehezíti az, hogy az üreges rezonátor nyitott oldalához kö­zelebbi, azaz az elülső kétsarkú antenna energia­vezetéke helyzetétől függően vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkét kétsarkú antenna ellenállá­sát károsan befolyásolja. Ezt a hátrányt a talál­mány szerint akként küszöböljük ki, hogy a két kétsarkú antenna között párhuzamos vezetőkből összetett olyan rácsot helyezünk el, amely' az an­tennák polarizációs síkjának megfelelően az előtte levő kétsarkú antennával kapcsolatosan visszaverő­ként és a mögötte levő kétsarkú antennával kapcso­latosan hullámátbocsátóként hat, mimellett az elülső kétsarkú antennához menő energiavezetéket a rács mögött, a rácsot alkotó vezetőkhöz párhuzamosan vezetjük ki a rezonátorból. A találmányt a rajzban ábrázolt kiviteli példája nyomán magyarázzuk részletesebben. A rajz olyan üreges 3 rezonátort szemléltet, amelynek «elülső fala hiányzik. A rezonátor üregében a hullámok terje­dési irányában egymáshoz képest eltoltan és egy­másra merőlegesen elrendezett kétsarkú, 1 és 2 antennákat (5 és 7'energiavezeték köti össze az adó-, illetőleg vevőkészülékkel. Az üreges rezonátornak a hátsó 4 falával szemközti végéhez 5 tölcsér csatla­kozik. Hogy a két kétsarkú antenna csatlakozópont­jának a' földhöz viszonyítva szükséges részarányos­ságát elérjük^ az energiavezetékek végét befolyá­soló tagokat alkotó 8, 9 zárófazekakkal vettük kö­rül. A két kétsarkú antenna között azonos síkban egymáshoz és a "kétsarkú 1 antenna vezetőihez pár­huzamosan elrendezett vezetők alkotta 10 rács van. Ez a kétsarkú 1 antennával kapcsolatosan ugyan­olyan visszaverőfalat alkot, mint az üreges rezo­nátor hátulsó 4 fala a hátsó kétsarkú 2 antennával kapcsolatosan. A kétsarkú 2 antennával ennek hely­zetének megfelelően kisugárzott vagy vett hullámok részére a rács nem alkot akadályt. A rács mögött ennek vezetőihez párhuzamosan kivezetett 6 energia­vezeték nem befolyásolja a kétsarkú 1 antenna el­lenállását. A kétsarkú antennák és a hozzájuk tar­tozó vissza verőfelületek közötti legkedvezőbb ei és ez távolság negyed hullámhossz. Célszerű, ha a 10 rácsot a kétsarkú 2 antennától ugyanilyen távol­ságban helyezzük el, mert ez esetben a rács sem­minemű káros hatást nem fejt ki a 2 antennára. A találmány szerinti elrendezés kiváltképpen al­,ii&..

Next

/
Oldalképek
Tartalom