135978. lajstromszámú szabadalom • Befogószerkezet forgó alkatrészek, különösen nagy kerületi sebességgel forgó alkatrészek megmunkálásához

Megjelent 1952. évi december hó 15-én.. _ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.978. SZÁM. 49 a. 20-37. OSZTÁLY. - 1-4672. ALAPSZÁM. Befogószerkezet forgó alkatrészek, különösen nagy kerületi sebességgel forgó alkatrészek megmun­kálása hoz. Junkers Flugzeug- und Motorenwerke Aktiengesellschaft, Dessau. -Bejelentés napja: 1943. augutettiis 30. Németországi elsőbbsége:.. 1942.. szeptember 1. A találmány forgó munkadarabok, különösein nagy kerületi sebességgel forgó , munkadarabok megmunkálásához való befogószerkezet és célja a szerszámgépek forgási sebességének a szerkezeti darabok befogásához való hasznosítása. A használatos befogószerkezetek között vannak a szerkezeti darabot mereven befogó szerkezetek, ilye­nek pl. a hárompofás-, a feszítőfogós- és a feszítő­tüskés befogófejek, vannak továbbá oly befogó­szerkezetek, amelyek a szerkezeti darabot nyomás alatt álló levegővel vagy faidralikus- úton, továbbá rugók hatása útján, vagy elektromágnesesen rugal­masan fogják be. Míg merev befogószerkezetek esetén á befogó­szervek kezelése.és beállítása csak a kezelőszemély erejétől és ügyességétől függ és a befogás különö­sen bizonyos szerkezeti darabok tömeges előállítá­saikor azonos időt vesz igénybe, mint a szerkezeti darab megmunkálása, a befogási idő a messzeme­nően önműködővé tett rugalmas beíogószervek, pl. nyomás alatt álló levegővel működtetett befogó­jszervek esetén lényegesen rövidebb anélkül, hogy a. kezelőszemélyt a beállítás indokolatlanul túleről­tetné. - A rugalmas- befogószervek előnye továbbá, hogy .a befogószervekkel kifejtett nyomás állandó és lehetővé teszi a nyomás nagyságának ellenőrzé­sét, tehát a kezelőszemélynek azt nem csupán ér­zés« - szerint kell megbecsülnie. Az önműködő ru­galmas befogószerkezetnek is. vannak azonban hát­rányai. Ha pl. a leginkább használatos, nyomás alatt álló levegővel működtetett befógószervek ese­tén a levegő szokásos nyomása kb. ö—6 at.-ról váratlanul kb. 2 at.-ra csökken, akkor a befogott szerkezeti darabok legtöbbször — könnyűfémből való esztergált darabok esetén azonban minden esetben — selejtessé válnak, minthogy azok a na­gyobb forgácsolási sebesség következtében a "be­fógószervek közül kiszabadulnak és esetleg a kezelő­személy testi épségét is veszélyeztetik. A találmány abban van, hogy a röperő hatása alatt a kerület felé távozó egy vagy több úgyneve­zett röperős tömegnek a fordulatszámmal változó nyomását erőzárlatosan (kraftschlüssig) a szerke­zeti darabot befogó egy vágy több pofára visszük át. A találmány szerinti befogószerkezetet kiképez­hetjük úgy, hogy a röperős tömeg vagy tömegek a feszítőfogókkal egységes befogófejet alkotnak, amely a munkaoldalon az orsóra van csavarva, a röperős tömegek röpítőhatását pedig oly kétkarú emeltyű viszi át a feszítőfogókra, amelynek rövid karja vé­gén a befogópofákat hordozza, míg hosszú karjának vége röperős tömegként van kiképezve. A találmány szerinti befogószerkezetet azonban meg is oszthatjuk, mégpedig olymódon, hogy a röp­erős tömeg vagy tömegek az esztergapad orsójának munkaoldalán vannak elrendezve és a röperős töme­meg hatását rugóval terhelt húzórúd az esztergapad orsóján át a befogőszervekre továbbítja. Ezzel elérjük, hogy a befogáshoz nincs szükség a géphez nem tartozó idegen erőkre, mint pl, nyo­más alatt álló levegőre vagy olajra és villamos­áramra, hanem a szerkezeti darabok befogásához 'SBukseg.es erőt maga a forgó orsó fejti ki és pedig ez az erő röperős tömegek alkalmazása következté­ben röperőként hat. Ugyanekkor a röperős tömegek -súlyhatásának változtatása vagy a fordulatftám változtatása útján a befogóeszközöknek a szerke­zeti darabra kifejtett nyomását tág határok között változtathatjuk, úgyhogy minden esetben a szerke­zeti darabnak megfelelő és állandó értékű befogó­nyomást létesíthetünk. A befogószervek áltál a be­fogott szerkezeti darabra kifejtett nyomás az orsó forgásának megkezdésekor kicsiny, a fordulatszám növekedésével azoában növekszik és a szerkezeti darab vágósebességének megfelelő fordulatszám el­érésekor eléri legnagyobb értékét. Nem forog fenn tehát az a veszéty, hogy a szerkezeti darab hely­zetét megváltoztathatja, amíg forgásban van. Ha e forgás megszűnik, akkor a befogószerveknek a be­fogott szerkezeti darabra kifejtett befogó nyomása enged, úgyhogy mind a szerkezeti darabnak a be­fogószerkezetben való elhelyezése, mindpedig annak a befogószerkezetből való eltávolítása minden meg­erőltetés nélkül elvégezhető. Annak a megakadályozása végett, hogy a szer­kezeti darab a befogószervek között való elhelye­zésekor szabatosan központos helyzetét megváltoz­tassa, a találmány értelmében oly ifeszítőrúgókat alkalmazunk, amelyek éppen olyan erősek, hogy a szerkezeti darabot helyzetében az orsó nyugalmi helyzetében és annak megindulásakor rögzítik. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom