135978. lajstromszámú szabadalom • Befogószerkezet forgó alkatrészek, különösen nagy kerületi sebességgel forgó alkatrészek megmunkálásához
Megjelent 1952. évi december hó 15-én.. _ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.978. SZÁM. 49 a. 20-37. OSZTÁLY. - 1-4672. ALAPSZÁM. Befogószerkezet forgó alkatrészek, különösen nagy kerületi sebességgel forgó alkatrészek megmunkálása hoz. Junkers Flugzeug- und Motorenwerke Aktiengesellschaft, Dessau. -Bejelentés napja: 1943. augutettiis 30. Németországi elsőbbsége:.. 1942.. szeptember 1. A találmány forgó munkadarabok, különösein nagy kerületi sebességgel forgó , munkadarabok megmunkálásához való befogószerkezet és célja a szerszámgépek forgási sebességének a szerkezeti darabok befogásához való hasznosítása. A használatos befogószerkezetek között vannak a szerkezeti darabot mereven befogó szerkezetek, ilyenek pl. a hárompofás-, a feszítőfogós- és a feszítőtüskés befogófejek, vannak továbbá oly befogószerkezetek, amelyek a szerkezeti darabot nyomás alatt álló levegővel vagy faidralikus- úton, továbbá rugók hatása útján, vagy elektromágnesesen rugalmasan fogják be. Míg merev befogószerkezetek esetén á befogószervek kezelése.és beállítása csak a kezelőszemély erejétől és ügyességétől függ és a befogás különösen bizonyos szerkezeti darabok tömeges előállításaikor azonos időt vesz igénybe, mint a szerkezeti darab megmunkálása, a befogási idő a messzemenően önműködővé tett rugalmas beíogószervek, pl. nyomás alatt álló levegővel működtetett befogójszervek esetén lényegesen rövidebb anélkül, hogy a. kezelőszemélyt a beállítás indokolatlanul túlerőltetné. - A rugalmas- befogószervek előnye továbbá, hogy .a befogószervekkel kifejtett nyomás állandó és lehetővé teszi a nyomás nagyságának ellenőrzését, tehát a kezelőszemélynek azt nem csupán érzés« - szerint kell megbecsülnie. Az önműködő rugalmas befogószerkezetnek is. vannak azonban hátrányai. Ha pl. a leginkább használatos, nyomás alatt álló levegővel működtetett befógószervek esetén a levegő szokásos nyomása kb. ö—6 at.-ról váratlanul kb. 2 at.-ra csökken, akkor a befogott szerkezeti darabok legtöbbször — könnyűfémből való esztergált darabok esetén azonban minden esetben — selejtessé válnak, minthogy azok a nagyobb forgácsolási sebesség következtében a "befógószervek közül kiszabadulnak és esetleg a kezelőszemély testi épségét is veszélyeztetik. A találmány abban van, hogy a röperő hatása alatt a kerület felé távozó egy vagy több úgynevezett röperős tömegnek a fordulatszámmal változó nyomását erőzárlatosan (kraftschlüssig) a szerkezeti darabot befogó egy vágy több pofára visszük át. A találmány szerinti befogószerkezetet kiképezhetjük úgy, hogy a röperős tömeg vagy tömegek a feszítőfogókkal egységes befogófejet alkotnak, amely a munkaoldalon az orsóra van csavarva, a röperős tömegek röpítőhatását pedig oly kétkarú emeltyű viszi át a feszítőfogókra, amelynek rövid karja végén a befogópofákat hordozza, míg hosszú karjának vége röperős tömegként van kiképezve. A találmány szerinti befogószerkezetet azonban meg is oszthatjuk, mégpedig olymódon, hogy a röperős tömeg vagy tömegek az esztergapad orsójának munkaoldalán vannak elrendezve és a röperős tömemeg hatását rugóval terhelt húzórúd az esztergapad orsóján át a befogőszervekre továbbítja. Ezzel elérjük, hogy a befogáshoz nincs szükség a géphez nem tartozó idegen erőkre, mint pl, nyomás alatt álló levegőre vagy olajra és villamosáramra, hanem a szerkezeti darabok befogásához 'SBukseg.es erőt maga a forgó orsó fejti ki és pedig ez az erő röperős tömegek alkalmazása következtében röperőként hat. Ugyanekkor a röperős tömegek -súlyhatásának változtatása vagy a fordulatftám változtatása útján a befogóeszközöknek a szerkezeti darabra kifejtett nyomását tág határok között változtathatjuk, úgyhogy minden esetben a szerkezeti darabnak megfelelő és állandó értékű befogónyomást létesíthetünk. A befogószervek áltál a befogott szerkezeti darabra kifejtett nyomás az orsó forgásának megkezdésekor kicsiny, a fordulatszám növekedésével azoában növekszik és a szerkezeti darab vágósebességének megfelelő fordulatszám elérésekor eléri legnagyobb értékét. Nem forog fenn tehát az a veszéty, hogy a szerkezeti darab helyzetét megváltoztathatja, amíg forgásban van. Ha e forgás megszűnik, akkor a befogószerveknek a befogott szerkezeti darabra kifejtett befogó nyomása enged, úgyhogy mind a szerkezeti darabnak a befogószerkezetben való elhelyezése, mindpedig annak a befogószerkezetből való eltávolítása minden megerőltetés nélkül elvégezhető. Annak a megakadályozása végett, hogy a szerkezeti darab a befogószervek között való elhelyezésekor szabatosan központos helyzetét megváltoztassa, a találmány értelmében oly ifeszítőrúgókat alkalmazunk, amelyek éppen olyan erősek, hogy a szerkezeti darabot helyzetében az orsó nyugalmi helyzetében és annak megindulásakor rögzítik. A