135973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és térbeli mestermérő munkadarabok mérettartósságának vizsgálatára

f, MlSíysw/f \f»$3M5> ^ &Tgt?x#?FFrT •>,*-^—tfip'lfy *"? 'ti irj4^!', "tr^-jT"» ' Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.97?. SZÁM. 42. b. 17-26. OSZTÁLY. - 1-4516 ALAPSZÁM. Eljárás és térbeli mestermérő munkadarabok mérettartósságának vizsgálatára. Junkers Flugzeug- und- Motorenwerke A. G., Dessau. Bejelentés, napja: 1942. július 6. f A találmány munkadarabok, mérettartósságának vizsgálatára yonatkozik. ^ Szokásos, hogy munkadarabokat, mint pl.- öntött, kovácsolt vagy .sajtolt félkészítményeket, melyeket fúrással, esztergályoaással, vagy marással munkálnak készre, mérettartósságuk szempontjából akként vizsgálnak meg, hogy erre alkalmas eszközök segítségével számos egyes . méréssel meghatározzák a munkadarabok méreteit abból a célból, hogy azután ezeket az előírt méretekkel összehasonlítva meghatározzák, hogy pl. valamely félkészítmény a következő forgácsoló megmunkáláshoz szükséges méretekkel rendelkezik-e. A mérettartósság vizsgálatát kész munkadaraboknál, kiváltképen lövedékhüvelyeknél is úgy végezték el, hogy a munkadarbot egymásután több, állítható mérőeszköizökkel ellátott mestermérőszerü készülékben meghatározott helyeken utánamérték, amikoris a mestermérőn jelzővonalakkal a megengedett méreteltérésekét is megjelölték. \. Lövedékek vizsgálatánál ugyancsak ismeretes, hogy asztal lapjában a lövedék alakjának mintegy megfelelő félköralakú mélyedést alakítanak ki, melybe a lövedéket belehelyezik és melyben^ annak különböző részéin külön mérőeszközökkel és ütközőkkel átmérőjének helyességét megvizsgálják. Ismeretes, továbbá kúpos csapokhoz való mestermérő melynél a vizsgálandó" darabot hegyben végződő hasítékba tessdk, melynek határoló lapjai lerézselt élekként vannak kialakítva és méretbeosztásokkal elátva, míg a vizsgálandó testnek a mestermérőbe való pontos behelyezésé^ ütközősín biztosítja. Végül ismeretesek úgynevezett illesztéses mestermérők is, melyek elsősorban hengeres vagy egyéb, egyszerű körvonalú forgástestekhez valók és két felcsappantható részből állnak, melyekben a vizsgálandó darab előírt mérete negatív alakban, tehát bemélyedésként van kialakítva. Ha- emellett a vizsgálandó test túínagy, akkor az ilyen -mestermérő 'nem csukható össze, ha viszont kicsi, akkor w összecsuktoitt mestermérőbön megfelelő játékkal fekszik; a munkadarab mérettartósságára vonatkozóan itt tehát pontos képet nem kaphatunk. Hasonló a helyzet csapágycsészékhez és hasonlókhoz való, ismert vizsgáló-mestermérőnél is, melynél a hengeres mestermérő a csapágycsészék számára való oldalsó ütközőkkel,, valamint kiugrásokkal van ellátva, melyeknek a csapágycsésizék kimetsaéseibe, pl. kenőhornyaiba kell kapaszkodniuk, hogy azok jelenlétét megállapítsák. Ismeretesek munkadarabok mérettartósságának a vizsgálatára olyan készülékek is, melyeknél derékszögalakú keret fenéklapja és egyik oldallapja egyegy egymás felé fordított-és egymáshoz képest merőleges síktükörrel vari ellátva. A fenéktükör előnyösen két, egy síkban fekvő^ részből áll, nevezetesen körtárcsaalakú, ugyanabban a síkban forgatható részből és ezt körülvevő szilárdan rögzített részből. A. vizsgálandó munkadarabot a fenéktükörre éspedig célszerűen annak forgatható részére állítjuk, hogy azt szükség esetén tetszésszerinti szöggel kilendíthessük. A derékszögű keretnek mindkét, a fenéktükörrel, illetve az oldaltükörrel párhuzamos fedőlapja, illetve oldalapja csúszóvezetésekben .elrendezett mérőtolókákat hord,, melyek rögzített élmérőlécekkel szemben mérhető értékekkel eltolhatók és elforgathatok. A mérőtolókákat ezenkívül erősen kifeszített beállítóhuzalokkal vagy -finom beállító hasi tokokkal látják el, melyek tükörképe a részükre elrendezett, szemben fekvő tükörben megfigyelhető. Ha^ vizsgáló szemünkkel ilyen beállítóhuzalt vagy beállító hasítékot tükörképükkel fedésbe hozunk, akkor pontos' irányzóvonalat kapunk^ mélyet mérő-, tolóka megfelelő Taeállításával a munkadarab éleivel vagy egyéb határvonalaival hozhatunk egyvonalba. Ez az ismert eszköz, lehetővé teszi ugyan munkadarabók mérebtartósságának pontos vizsgálatát azonr ban minden egyes munkadarabot mérés előtt a tükröző aljzaton pontosan be kell állítani és a mérőtolókákat' először külön kiindulási helyzetbe kell állítani. Mindezeknek az ismert vizsgálóberendezéseknek tehát bizonyos hátrányaik vannak, melyek vagy kezelésük körülményes, vagy a vizsgáló eljárás ki nem elégítő voltában vagy pedig a vizsgálatnak csak a munkadarab meghatározott, kevés részére való korlátozásában áll. A találmány 'célja a munkadarabok mérettartósságának vizsgálatát abban az irányban tökéletesíteni, hogy az említett hátrányokat kiküszöböljük és helyettük pontos, a munkadarabnak lehetőleg' nagy körzetére terjedő és ezenfelül egyszerű módon vé-