135972. lajstromszámú szabadalom • Ironfoglalat

Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.972. SZÁM. 70. a. OSZTÁLY - F-9996 ALAPSZÁM. . . . . j , : Irónfoglalat. A. W. Faber Castell, Stein bei Nürnberg. A bejelentés napja: 1942. szeptember hó 15. A találmány műfából'készült és két vagy több részből kialakított irónfoglalat. Az ilyen foglalatok rendszerint két, teljes fá­ból készült félrészből (állnak. Az ilyen foglalatnak rnetszhetőség,' elhúzódással szembeni szilárdság szempontjából csupán akkor vannak megfelelő tu­lajdonságai, ha értékes fából, pl. cédrusfából vagy nemesített fából készült. Fenyőfából készült fogla­latot adott esetben késsel ki lehet hegyezni, azon­ban faragógéppel nem. Avégből, hogy irónfoglalatokat kevésbé értékes fából is elő lehessen állítani, javasolták már a fog­lalatnak az irónbetét körül tekercselt fafóliákból való kialakítását. Gyakorlatilag ez azonban nem volt megvalósítható, mivel a vékony fafóliák a te­kercselés közben fellépő igénybevételeknek nem felelnek meg és meglehetősen tömör szerkezetű fog­lalat nem érhető el. A találmány célja oly irónfoglalat létesítése, mely-, nek elegendő szilárdság mellett egyenletes és tö­mör szerkezete van és mely megfelelő eszközzel minden oldalról jól metszhető és hegyezhető. Ilyen foglalatot kapunk, ha részeit párhuzamos növényi rostnyalábokból alakítjuk ki, melyeket kötőanyag­gal nyomás és hő alkalmazása mellett egymással összekötünk és melyeknél az egyes rostok termé­szetes összefüggését, különösen hosszirányban nem bontottuk meg; A növényi rostriyalábokat emellett célszerűen az irónbetéthez párhuzamosan rendez­zük el. A találmány szerinti foglalat, mely szokásos mó­don két félrészből, adott esetben azonban több rész­ből is készülhet, rendkívül szilárd és az irónbetét körül azonos összetételű, tömör szerkezete van. Ezenkívül különösen jól és egyenletesen metszhető, úgyhogy az ekként foglalt irón minden oldalról egyformán jól hegyezhető. Ez arra vezethető vissza, hogy a találmány szerinti foglalatnál a növényi rostnyalábok az irónbetét körül egyenletesen he­lyezkednek el és a támadó éllel szemben azonos el­lenállást fejtenek ki, mimellett közömbös, hogy a kés mely helyén támad. Növényi rostnyalábokként nádat, szalmát, fafor­gácsot vagy egyéb növényi eredetű rostnyalábokat alkalmazhatunk. Oly rostnyalábokat használunk, melyeknek rostjai egymással még természetesen összefüggnek'. A rostnyalábokat pontosan párhuzamosra állít­juk be és miután kötőanyaggal láttuk el, pl", átitat­tuk, szilárd testté sajtoljuk, amihez önmagában is­mert sajtót használhatunk. A sajtolással egyidejű­leg meleget is alkalmazhatunk. Különösen előnyös, hogy1 óly rostnyalábokat al­kalmazunk, melyeket úgy kapunk, hogy fafóliákat a természetes rostmenettel párhuzamos rostnyalá­bokká aprítunk. Ezzel oly nyalábokat kapunk, me­lyekben a rostok teljesen párhuzamosak. Ekkor te­hát a rostokat nem kell előzőleg párhuzamosra ki­igazítanunk. A fafóliákat oly párhuzamos rostnyalábokká, me­lyekben az egyes rostok természetes összefüggését nem bontjuk meg, tűshengerek vagy egyéb tűs szerszámok vagy késhengerek segítségével vág­hatjuk fel. Célszerű, ha a rostnyalábokat kis deszkákká saj­toljuk, melyeknek az iróngyártásnál szokásos mére­tük van, úgyhogy a deszkákat a továbbiakban a* szo­kásos berendezéssel és gépekkel dolgozhatjuk fel. A rajz a találmány kiviteli példáját szemlélteti, mégpedig az 1. ábra az írónt hosszmetszetben és a 2. ábra keresztmetszetben mutatja. A kiviteli példán szemléltetett irón hatszögletű. Az irónfoglalatot az —1— és —2— félrészek al­kotják. Készben az —1— félrészben, részben pedig a —2— félrészben kialakított horonyba önmagában ismert módon helyezzük a —3— betétet. A foglalatot párhuzamos —4— rostnyalábok al­kotják, melyeknél az egyes rostoknak különösen hosszirányban való természetes összefüggését nem roncsoltuk szét és melyeket kötőanyag segítségével nyomás és hő alkalmazása mellett egymással ben­sőségesen kötöttünk össze. A rajzon számos —4— rostnyalábot tüntettünk fel. A találmány szerint kialakított irónfoglalatnál a rostnyalábok közvetlenül egymás mellett helyez­kednek el. A foglalatnak ennek következtében min­denütt azonos tömör szerkezete van. Amint a 2. ábrából látható, a rostnyalábok az

Next

/
Oldalképek
Tartalom